Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

12 KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Mindannyiunk testében ott a gyógyító erő természetes terápia Nemcsak a rettegett kórral, hanem a gyógyszermaffiával is megküzd a professzor Nem lehet felkészülni ar­ra a pillanatra, amikor az emberrel közlik a szörnyű diagnózist: rákja van. Pá­nik, kétségbeesés. Sokan ma is feladják a küzdel­met már az első percben. De mindig van kiút. Jakab Edit A kiútról beszélt Kaposváron Dá­vid Tamás professzor, az Osztrák- Magyar Sejtkultúra Kutató Labo­ratórium tudományos főigazgató­ja. A Bécsben élő nemzetközi hí­rű rákkutató a kollégáival olyan egyedülálló terápiát dolgozott ki, amely már sok tízezer daganatos embernek segített. Egyedülálló, pedig tulajdonképpen semmi új­donság nincs benne. Gyógyító nö­vények, amelyeket az indiánok már nagyon régen ismernek. No, és teljes életmódváltás.- Húsz éven belül megduplá­zódik a világon a daganatos em­berek száma. Magyarországon a rák átvette az első helyet a ve­zető halálokok között. A mellrák esélye néhány évtized alatt pél­dául a tízszeresére nőtt. Meg­döbbentő tények. A stressz, a mai életmódunk, a környezeti hatások, az étkezési szokása­ink, a dohányzás, az alkohol mind hozzájárulnak ehhez. Azt tapasztalom, hogy Magyaror­szágon az emberek egészségtu­data tragikusan alacsony. Pedig a rákot meg lehetne előzni, csak ehhez szemléletváltásra és élet­módváltásra van szükség. Már az óvodában el kellene kezdeni ennek a megismertetését. Mert bizonyos: kódolva van bennünk a hosszú élet, de ezt a modern életformákkal tönkretettük. Év­ről évre több embernek kell szembenéznie a szörnyű kórral, vállalva a műtétet, a sokszor fáj­dalmas és kellemetlen kezelése­ket, a remény és a teljes elkese­redés közt vergődve. Dávid Tamás szerint azonban mindenkinek joga van megtud­ni, hogyan tudja elkerülni a rá­kot, vagy felvenni ellene a har­cot, megmenteni az életét, meg­ismerni más utakat is. Ezért jár­ja a világot, segít a betegeknek. Pedig ő is megjárta a poklot...- Évtizedekkel ezelőtt rákban halt meg a feleségem. Rengete­get szenvedett. Huszonkilenc kiló volt. Ez a tragédia is hozzá­járult ahhoz, hogy a rák elleni harc megszállottjává váltam. Aztán a sors is segített ebben. Sebészként a professzor ki­dolgozott ugyanis egy új operá­ciós rendszert a csípőficamos betegek gyógyítására. Ennek révén jutott el Sao Paulóba, ahol az egész életét megváltoztatta egy találkozás. Egy férfi az uno­káját vitte el hozzá, hogy gyó­gyítsa meg a professzor. Ez a férfi, mint kiderült, a yanoma- mi indiánok sámánja volt, Katunka, aki hálából megis­mertette a professzort az indiá­nok ősi gyógyító növényeivel, Dávid Tamás: helye van a rák elleni harcban a klinikai gyógymódoknak És a nehezebb háború Dávid tamás nemcsak a gyilkos kórral vette fel a harcot Azt mondja: talán még ennél is ne­hezebb háborút vív a gyógyszer- maffiával- vannak, akiknek a megelőzés az ellenség, mert az az érdekük, hogy minél több beteg ember le­gyen. A kemoterápia, a sugárke­zelés ma a világ legnagyobb üz­lete. Nagyobb, mint a drog vagy a fegyver Ki merem mondani könyörtelen maffia, amely elta­pos mindenkit, aki új utakat ke­res. Sarlatánnak, csalónak ki­áltják ki, tönkreteszik. Arról vi­szont nem beszélnek, hogy so­kan nem a rákba, hanem éppen a kemoterápia és a sugárterápia szövődményeibe halnak bele. ennek ellenére a professzor azt mondja: helye van a rák elle­ni harcban a klinikai gyógymó­doknak is. A sebészi beavatko­zás az első lépés. Kemoterápia és sugárkezelés is szükséges le­het, de csak indokolt esetben, célzottan és egyénre szabottan. Emellett elengedhetetlen az álta­luk kidolgozott terápiás rend­szer, amely immunerősítő hatá­sa mellett még arra is jó, hogy a kemoterápia, sugárterápia haté­konyságát növeli, káros hatásait viszont csökkenti. A TÖBBIT A SZERVEZETRE kell bíz­ni. Merthogy mindenkiben ott van a gyógyulás kulcsa: nem a terápia a csoda, hanem maga az ember. amelyeket már évezredek óta fogyasztanak. Ezek a növények, azt mondja, a világ legerősebb immunerősítői, méregtelenítő, lúgosító hatásuk is van.- Ennek is köszönhető, hogy náluk ismeretlenek a rákos és egyéb degeneratív betegségek, és az élettartamuk nagyon hosz- szú. Katunka most 106 éves, és remek egészségnek örvend. Az első látogatást azóta több, mint húsz expedíció követte. Az indi­ánok fitoterápiás tudását fel­használva született meg a speci­ális teakeverék, amelynek ösz- szetétele titkos. Nem csodaszer, csak egy kis tégla a rák elleni küzdelem épületében. Az álta­lunk kidolgozott terápiás mód­szer több elemből áll: a teakúra és teljes életmódváltás, speciális táplálkozási rendszer. Az ered­mények pedig magukért beszél­nek. Tizenkét daganattípus el­len kiváló a hatása, 8-10 hónap után az áttétek szétestek. A be­tegek több mint kétharmadánál teljesen eltűnt a daganat, vagy jelentősen csökkent, és évekre, akár évtizedekre sikerült bizto­sítani a jó életminőséget. Van, aki tizenhét éve tünetmentes. Holott mint ő is, nagyon sokan akkor kerestek meg minket, amikor már mindenki lemon­dott róluk, heteik voltak hátra és meghalni küldték haza őket a kórházból. A világon már na­gyon sok klinikán alkalmazzák ezt a módszert, nagyon jó gyógyulási eredményekkel. Civilek törődnek a tabi tehetséges diákokkal Küzdelmes életút. Obádovics J. Gyula professzor a diákok gyűrűjében Gondozásra szoruló otthonok KRÍZIS Kisebb a normatíva, nagyobb az ápolási szükséglet Egymásra támaszkodva. Kiss Andrásné (balról) és Pécsi Józsefné a gyékényesi gondozási központban nem érzik, hogy kevesebb a normatíva A tehetségek mutatkoztak be pénteken a tabi Zichy Mihály Művelődési Központban. A Tabi Interkulturális Mentor Egyesü­let Szent-Györgyi Albert Tehet­ségpont első kistérségi rendez­vényén több száz helyi általános és középiskolás mellett balaton- földvári, balatonszárszói, siófoki és kaposvári diákok, pedagógu­sok vettek részt. Lőrincz János, a Szent-Györgyi Albert tehetség­pont vezetője elmondta: egyesü­letük a tabi középiskola Szent- Györgyi Albert önképző körének támogatására, a város kulturális életének fellendítésére alakult Obádovics József Gyula 83 éves emeritus professzor „Az alvégtől az egyetemi katedráig„ címmel bemutatta gazdag, vál­tozatos és nehézségekkel teli életútját. Vastapssal jutalmaz­ták a hallgatók. A Rudnay Gyu­la középiskola két egykori diák­ja - ma egyetemi hallgatók - is színpadra lépett: Sümegi Ta­más, a Fiatal Feltalálók Egyesü­letének tagja találmányáról be­szélt, Kurucz Péter, arról szólt, hogy vidéki középiskolásként miként kapcsolódott be az agy­kutatásba. Zichy JmszIó okleve­les fizikus a magyar tehetségek esélyeiről beszélt. A tehetség­nap vendége volt a szegedi Kártyikné Benke Etka, a 91 éves életművész. Kovács Diána zongoratanár­nő és növendéke Filótás Nóra zongora négykezest mutatott be, a helyi középiskola 11. évfo­lyamos tanulói „A pályaválasz­tás gyötrelmei„ címmel adtak elő jelenetet. A diákok felkeres­ték a Nagy Ferenc fafaragó galé­riát és a Magyar Néprajzi Gyűj­teményt. Este Kerekes Sándor (orgona) és Budai Attila (trom­bita) templomi jótékonysági koncertje zárta a rendezvényt. ■ Krutek József Kétszer több lakó halt meg ta­valy, mint az elmúlt években a berzencei idősek otthonában. Az ok, mint azt Szőke József igaz­gatótól megtudtuk: szigorodtak az idősek otthonába való beke­rülés feltételei, vagyis egyre in­kább a már nagyon rossz egész­ségi állapotban lévő idősek „pri­vilégiuma” az ellátás. Ismeretes: 2008-tól csak meghatározott gondozási szükséglet esetén ke­rülhetnek a szépkorúak otthon­ba. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya ala­pozza meg, amely az egészségi állapottól, az ápolásra való rá- szorulás és az önkiszolgálási ké­pesség mértékétől függ. Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi négy órát, és egyéb körül­mények sem indokolják az idős­otthoni elhelyezést, nem jogo­sult. Szőke József azt mondta: a változás miatt a sorbanállás nem nőtt, ami leginkább a ta­valy átadott harminc személy befogadására alkalmas, új demens részlegüknek köszön­hető, de tény: nagyon rossz ál­lapotúak a lakók. Tavaly negy­venen hunytak el, míg koráb­ban fele volt ez a szám. Szakemberek szerint egyéb­ként az volna a megoldás, ha követnénk a nyugati példákat, vagyis olyan intézmények léte­sülhetnének, ahol napközben ellátnák az időseket, betegeket, így dolgozhatna a család, este pedig az idősek is haza mehet­nének. Ez hazánkban nem jel­lemző, sőt esetenként a meglé­vő intézmények működtetése is gondot jelent. Mint ahogy a gyékényesi mikrotérségben, amelynek lélekszáma nem éri el a jogszabályban meghatáro­zott háromezer főt, csupán 2987-en vannak, és ezért eles­nek az idősek nappali ellátása és a házi segítségnyújtás köz­ponti többletnormatívájától. Az idősek szerencsére semmit nem éreznek ebből. A gondo­zási központ egyik szobájában beszélgető Rozs Jánosné, Kiss Andrásné és Pécsi Józsefné így összegzett: mi itt nagyon jól érezzük magunkat. Aranyosak velünk és az étel is finom. En­nél jobb se kell. ■ Varga Andrea Az erdőt választotta a börtön helyett (Folytatás az 1. oldalról) Mint kiderült, az erdei munka sem állt távol tőle, az erdészeti dolgozók között töltötte a minden­napjait. Időnként hazalátogatott a családjához is, ám ha rendőrt lá­tott, újra bevette magát a sűrűbe, és napokig nem jelent meg a la­kása környékén. Ráadásul még cukkolta is a rendőröket: időn­ként felhívta a nagyatádi kapi­tányság ügyeletesét azzal, hogy „ne is keressetek, úgysem fogtok meg!” Tévedett... Az erdei munka lett a veszte: a rendőrök - miután begyűjtötték minden használha­tó, fontos adatot a tartózkodási he­lyéről - több órán keresztül türel­mesen várták az erdőben és a munkások között elfogták. Azóta a nagyatádi rendőrkapitányságon elmélkedhet az erdei munka „ve­szélyeiről”. ■ F. Szarka Ágnes Szerelem első vérig: betörte a lány orrát (Folytatás az 1. oldalról) A szóváltás verekedésig fajult, a lányok azért kaptak hajba, mert ugyanabba a fiúba szerelmesek. A fiatalabb leányzót súlyos sérü­lésekkel szállították kórházba. A kaposvári rendőrkapitányság in­formációi szerint orrcsont-törést szenvedett. A 20 éves lány ellen súlyos testi sértés gyanúja miatt indítottak eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents