Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-04 / 53. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP 11 Egyelőre csak Gagarin elégedett taszár A helyiek szerint a politika úgy járt a légibázissal, mint a lapátos ember a lóval Elterjedt a hír, a lehetséges taszári befektetőjelölt alá­írt minden dokumentu­mot, készen áll a kilenc- száz munkahelyet jelentő beruházás megkezdésére, most már az államon a sor, rábólint-e a szerződésre. A taszáriak visszafogottan, de reménykednek. Vas András Gagarin láthatóan elégedett a sor­sával. A taszári önkormányzat - korábban tisztiklub és helyőrsé­gi művelődési otthon - előtti kis téren álló, az űrrepülés úttörőjé­re emlékező mellszobor feje ugyanis már patyolat. Gondos ke­zek sikálják-kefélik róla a tél nyo­mait. Hasonlóképpen gondozott az egykori-katonai lakótelep köze­pén a hajdani alakulat hősei-áldo- zatai előtt tisztelgő emlékmű: gondozott kis liget közepén áll, s négy friss koszorút számolunk rajta. A település láthatóan két kézzel kapaszkodik a múltjába. Mást egyelőre nem is nagyon tehet, hiszen december 31-én múlt négy esztendeje, hogy - másfél évvel az amerikaiak távo­zása után - végleg levonták a zászlót a hajdani bázison. A ma­gyar honvédség kivonult Taszárról, a bázis amúgy tavaly szeptemberben ünnepelte volna alapításának 80. évfordulóját. Azóta időről-időre felröppennek hírek a lehetséges befektetőkről, s bár a politikusok rendkívül op­timistán nyilatkoznak a jövőt il­letően, a helyiek realistábbnak tűnnek.- Elhisszük, persze, hogy elhisszük, hogy lesz itt még rep­tér - mondja egy hatvanas asz- szony a bolt előtt -, mi mást is te­hetnénk. Ez az egyetlen remé­nyünk, ennek a falunak a jövője áll vagy bukik egy esetleges fej­lesztésen. A legszomorúbb, hogy nem tehetünk semmit az ügyben, nem rajtunk múlik a majdani megállapodás. Mint ahogy nem miattunk mentek el az amerikaiak sem... Akik ameüett, hogy felrakták a világtérképre a Kaposvár mel­letti települést, elképesztő fejlő­dést hoztak Taszárnak. Az or­szággyűlés 1995. november 28- án járult hozzá, hogy a délszláv válság rendezésében közremű­Képgalériánkat keresse a SONLINE.hu-n Korábban amerikai szállítógépek foglalták el a helyet a taszári utcákon, ma pedig. A település két kézzel kapaszkodik a múltjába Álmaikban Amerika... ködő IFOR erők Magyarország területén átvonulhassanak és állomásozhassanak. A Magyar Honvédség az IFOR erők tevé­kenységét a taszári repülőtér lé­tesítményeinek igény szerinti átadásával segítette. Az első amerikai katona 1995. decem­ber 6-án érkezett meg, két nap múlva megkezdődött az ezred repülőgépeinek áttelepítése Pá­pára. Ez azonban senkit sem za­vart, hiszen a jenkik érkezése soha nem látott fellendülést in­dított el.- Mintegy kétezren-kétezer- ötszázan dolgoztak a Brown and Rootnál, az amerikai hadsereg kiszolgálásáért felelős cégnél - emlékezett vissza Kamn.cz János nyugállományú alezredes, a taszári bázis utolsó parancsno­ka. - Aki tehát akart, az kapott munkát, és nemcsak Taszárról, hanem a környékről is, még Ka­posvárról is rengetegen jártak ki dolgozni. Emellett a különböző szolgáltatóknak komoly bevételt jelentettek a katonák, akik kijár­tak a faluba, illetve Kaposvárra. Az akkori taszári ingatlan­árak, albérletek tarifái például az egekbe emelkedtek. Maga­sabbak voltak a kaposvárinál, pedig az amerikaiak jelenléte a megyeszékhelyen is érzékeltette előnyös hatását, hiszen a Brown and Root vezetői, amerikai alkal­mazottai mind a környéken ke­restek maguknak lakást.- Sokáig a taszári katonák­nak a faluban kellett élniük - magyarázta Karancz János -, csak a nyolcvanas évek végén kaptak engedélyt, ha akarnak, beköltözhetnek Kaposvárra. Vi­szont a többség ezek után is megtartotta a honvédségi laká­sokat, melyeket aztán nagyon jó áron adtak ki az amerikaiak­nak. Most persze mind üresen áll, vagy fillérekért kibérelhető.- Sz.rért-hugyért megvehető- ek - pontosított Polák László. Az ötven körüli férfi jelenleg köz­munkásként dolgozik a faluban, korábban természetesen az amerikaiaknál állt alkalmazás­ban. - Tizenkét órás műszakban voltam fűtő a sátorvárosban. Amióta kivonult az amerikai hadsereg, nem volt normális munkám. Polák László szerint a mun­kanélküliség csak az egyik probléma, a település hangula- ta-arculata is megváltozott az elmúlt fél évtized alatt. - Koráb­ban elő nem fordulhatott, hogy ilyen kihaltak legyenek az ut­cák - folytatta. - A katonák, ha nem voltak szolgálatban, kocs­mába, cukrászdába jártak, vagy csak ide, a művelődési központ­ba. Most pedig, nézze! - muta­tott körbe. - Néhány nyugdíjas katonán kívül nincs senki, a vendéglátóhelyeken tizedére esett a forgalom. Már csak há­rom bolt és öt kocsma maradt, a többiek bezártak. A reptér után ugyanis a bá­zist is felszámolták, ami közel félezer család számára hozta a taszári élet végét. Az aktív kato­nák új állomáshelyre költöztek: rengeteg huszonöt-negyven kö­zötti hagyta el a települést.- Unalmas lett az élet - állí­totta a boltból kilépve egy negy­venes asszony. - Az igazi taszáriakat zavarja ez a csend, hozzászoktunk a repülőgépek­hez. Negyven év alatt az éle­tünk része lett. Ha tényleg sike­rülne újraindítani a repteret, nagyon jót tennének a faluval, talán még az egykori laktanyá­val is lehetne valamit kezdeni. A reptérre persze sokat rá kellene költeni, hiszen az el­múlt években igencsak lerom­lott az állaga - pedig Taszár alig fél évtizede még Magyaror­szág második legnagyobb és legkorszerűbb repülőterének számított.- Nem láttam vagy négy éve - jegyezte meg Karancz János -, vélhetően az épületek eléggé leromlottak. Viszont még így is olcsóbb az újraindítás, mint zöldmezős beruházásként vala­hol új repteret építeni. Amúgy érthetetlen, hogyan jutott idáig a helyzet, a politikusok elké­pesztő károkat tudnak okozni, egyértelmű, hogy miattuk mentek el az amerikaiak. Ter­rorveszéllyel riogatták az em­bereket, pedig állítom, soha olyan biztonságos nem volt Taszár, mint akkor. Ötven mé­terenként járőrökbe botlott az ember, és ez csak a földi bizto­sítás volt, emellé még jött az amerikai technika a légtér vé­delmére...- Elb.szták, s most görcsösen ki akarják javítani a hibát - hangzott egy sokkal szókimon­dóbb változat az egyik közmun­kás részéről. - Csak az a baj, hogy a lóba nem lehet csak úgy visszalapátolni a sz.rt... A gazdasági válság hizlalja a pénzügyi és biztosítási cégeket tartozás Somogybán ezer emberre harminckét vállalkozás jut, tovább növekszik a cégalapítási hajlandóság (Folytatás az 1. oldaltól) A cégek minősítésének romlási üteme lelassult - állítja a Dun & Bradstreet (D&B) kockázatkeze­lési szakértő a legfrissebb elem­zésében. A megyék fizetésképte­lenségi listáját a tavalyi évhez ha­sonlóan Pest megye vezeti, So­mogy a középmezőnyben találha­tó, az országos átlagnál valami­vel rosszabb aránnyal. A me­gyénkben működő cégek 3,4 szá­zalékát vonták felszámolási eljá­rás alá 2009-ben. Ez az arány vi­szont jobb, mint a 2008-as, ami­kor a cégek 4,1 százaléka volt érintett. A csökkenés köszönhető a kevesebb cégalapításnak, ugyanis az új cégeket általában működésük első évében fenyege­ti valamilyen negatív eljárás.- A társas vállalkozások szá­ma a rendszerváltás óta folya­matosan gyarapszik hazánk­ban, és ezt a válság sem állította meg - összegzett a D&B. A 2007-ről 2008-ra bekövetkező 5,65 százalékos cégszám-bővü­lési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44 százalékos gyara­podás követte. Érdekes, hogy a válság meny­nyiben alakította át az egyes szektorok jelentőségét. 2007-hez képest jól megfigyelhető, hogy a hagyományos, elsősorban gyár­tó és nagykereskedelmi cégek­kel szemben több lett a szolgál­tató cég. Leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenységet űző, amelyek a válsággenerálta pénz­ügyi bizonytalanságban való el­igazításban, befektetési taná­csok nyújtásában jó üzletet lát­tak. Megtudtuk: a Somogybán működő társas vállalkozások száma, a 2007. január 1-jei 9299-ről 2010 január 1-jére 10 ezer 336-ra növekedett, ami az országos cégszám két százaléka. A mutató az országos átlag alat­tinak számít. 2009-ben me­gyénkben 1000 főre 32 működő vállalkozás jutott, ezzel a vállal­kozásokkal sűrűbben lefedett megyék közé tartozik. Az elmúlt három évet tekintve, a válság ha­tása és a cégalapítási kedv hirte­len esése nálunk is észrevehető, ugyanis amíg 2007-ben 650 új céget jegyeztek be, 2008-ban 1009-et, addig 2009-ben az előző évi 55,2 százalékos növekedés 7,7 százalékos csökkenésbe csa­pott át, és az újonnan bejegyzett vállalkozások száma 931 volt. Ez a változás az országos trendhez hasonló. - A Somogy megyei cé­gek által a vevőik részére kisza­bott átlagos fizetési határidő 28 nap, az országos átlagnál csak pár nappal rövidebb - tájékoz­tattak a D&B szakemberei. A skála két végén található me­gyékhez viszonyítva Somogy megye a rövidebb határidőt nyújtó szegmensben található. A számlák késedelmes fizetése szempontjából a rangsor máso­dik felében vagyunk, a somogyi cégek a számlákat az országos átlagnál nagyobb késéssel, 24 nap alatt fizetik ki. Ez az érték a 2007 évi átlaghoz képest öt nap­pal több, ami a válság számlájá­ra írható, ugyanis a vállalkozá­sok az utolsó utáni pillanatig húzzák a kifizetéseket, hol tuda­tosan, hol külső kényszerítő okok miatt. Az átlagos pénzhez jutási idő pedig 52 nap, tehát át­lagosan ennyi idővel kell szá­molni (mint ahogyan országos szinten is), amíg a vállalkozás megkapja számláinak ellenér­tékét. ■ Varga Andrea HÁNY NAPIG TARTOZNAK A CEGEK A MEGYÉKBEN? Sorrend Megye Átlagos fizetési határidő (nap) (2009) 2007 2008 2009 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 28 28 25 2. Baranya megye 29 27 26 3. Győr-Moson-Sopron megye 25 27 26 8. SOMOGY MEGYE 29 28 28 18 Békés megye 35 33 36 19. Fejér megye 38 37 38 20. Hajdú-Blhar megye 41 44 38 Országos átlag 31 32 31

Next

/
Thumbnails
Contents