Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-17 / 63. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 17., SZERDA MEGYEI KORKÉP Elúszott a gazdák támogatása agrárium A területalapú forrást százötven somogyi termelő hiába várta Területalapú támogatásként összességében 10,7 milliárd forintot utalnak át a somogyi gazdáknak. Pénz azonban nem mindenkinek jár. Csaknem százötvenen kiírták magukat a rendszerből. Harsányi Miklós A jogszabályok szerint a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) június 30-ig kell kifizetni a támogatást. Március közepéig a somogyi gazdálkodók 92 százaléka jutott a pénzhez.- Somogyból tavaly 6974-en nyújtottak be igénylést - mondta a Somogyi Hírlapnak Baranyai Sándor, az MVH régiós vezetője. Hozzátette: tavaly decemberben 6346 kérelmező közel hétmilliárd forint előleget kapott. Egyes helyeken azonban túligénylést tapasztalt a hivatal, ezekben az esetekben adategyeztetést rendeltek el. Négyszáz ügyfélnél eredménytelenül zárult az eljárás, ezért az MVH ellenőrei helyszíni szemlét végeznek náluk. Időközben arra is fény derült, hogy a kérelmezők 2,1 százaléka, azaz nagyjából 150 fő nem kap területalapú támogatást. A hivatalos magyarázat: olyan igényekkel álltak elő a gazdálkodók, amiért szankció jár. Baranyai számítása szerint tízmillió forintnál többet is veszíthettek a mezőgazdasági vállalkozók.- Igen sokan a túligénylés miatt nem kaphatnak pénzt - húzta alá. - Ilyen például, ha valaki tíz hektárra kért támogatást, de a jogszabály alapján csak hét után illette volna meg az összeg. Nem lehet mit tenni, a kért összeget nem kaphatja meg a jelentkező. Létezhet olyan eset is, hogy egy területre duplán igényeltek pénzt. Ilyenkor két gazdálkodó ugyanazon szántóra kért támogatást, ez persze a helyszíni szemlén azonnal nyilvánvalóvá vált. Az is kiderült: a valóságban ki használja a területet, s ki jogosult a pénz felvételére. A kérdésre - miszerint szándékos manőver vagy vétlen mulasztás áldozatai a termelők-, Baranyai azt mondta: Baranyai Sándor: komolyak a szankciók, sokan a túligénylés miatt nem kaphatnak támogatást nem feltételez szándékosságot. Túligénylésről van szó, s ez szankcióhoz vezet, amely a támogatás teljes visszavonásával járhat. Mészáros lózsef, a megyei területi agrárkamara titkára a támogatáselvonás kapcsán jelezte: szankciók léteznek, ez a rendszer velejárója. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalnak az ügyintézés és tájékoztatás során minden segítséget meg kell adnia. Szabó Tamás, a Magosz somogyi elnöke sérelmezi, hogy Bukták a pénzt: 52 millió forintot kértek, s alig 22 milliót vehetnek fel húszból két somogyi gazda bukta az agrárkár-enyhítési igényt - tudta meg szerkesztőségünk internetes hírportálja, a S6NUNE.hu. Akik támogatást kértek, azok legkésőbb március 15-ig megkapták a jussukat. a mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) március első hetében megkezdte az agrárkár-enyhítési rendszerben résztvevő gazdálkodók számára a juttatások kifizetését. Erről Farkas Csilla, az MVH kommunikációs szakreferense tájékoztatott kedden. Országosan hatezer-hatszá- zan nyújtottak be kérelmet fagy-, belvíz- és aszálykár, illetve jégeső okozta veszteségek enyhítésére, és mintegy 5600 mezőgazdasági egyéni termelő és vállalkozás részesül támogatásban.- AZ ÉRINTETT GAZDÁLKODÓK jogos kárenyhítési igénye 25,5 milliárd forint, ám a kifizethető keret mindössze 5,23 milliárd forint - közölte. Hozzátette: ez az összeg a kárenyhítési rendszerhez csatlakozott termelők 2,1 milliárd forintos befizetéséből valamint az ehhez biztosított költségvetési hozzájárulásból áll. Az MVH munkatársa közölte: a különbségre tekintettel arányos visszaosztás alapján minden ügyfél a jogos igényének húsz százalékát kapja. A kifizetést március 15-ig teljesítette az MVH. Baranyai Sándor, a vidékfejlesztési hivatal régiós vezetője arról beszélt lapunknak: Somogybán húsz ügyfél ötvenkétmillió- kétszázezer forintot igényelt. Két kérelmet azonban a fővárosban elutasítottak, s így összességében közel 22,3 millió forint jut a somogyi termelőknek.- jég- És aszálykár miatt vehetik igénybe az agrárkár- enyhítési forrásokat - jelezte az MVH helyi vezetője. Meredeken nőttek a kiadások A SOMOGYI GAZDÁLKODÓK 10,7 milliárd forintra számíthatnak a területalapú támogatáskor, március közepéig 9,5 milliárd forintot fizettek ki. Megyénkben hektáronként mintegy negyvenkét ezer forinthoz juthatnak a jogosultak.- ez az összeg nem elég; jó lenne, ha nagyobb forrás állna a gazdák rendelkezésére - emelte ki Mészáros József agrárkamarai titkár. A terményért fizetett összeg az önköltséget az esetek jelentős részében nem fedezi, ráadásul az utóbbi időben jócskán drágult a vetőmag, a műtrágya, az üzemanyag ára az egekbe szökött. egyesek kimaradnak az anyagi forrásból. Biztosan számoltak a pénzzel, ezért bizonyosan komoly kiesést okoz az MVH döntés számukra.- Nyilván vannak olyanok a gazdálkodók között, akik nem az előírásoknak megfelelően dolgoznak - húzta alá. - Szerintünk viszont az is elképzelhető, hogy az említett 150 főnél is többen nem kapják meg a jogos kifizetést. A magyar agrárpiac nem működik, emiatt nem tudják eladni terményeiket a gazdálkodók és a vállalkozások. Az ágazat sok sebből vérzik - utalt az égető gondokra a Magosz-veze- tő. Az óriási bankterhek miatt pattanásig feszült a helyzet, Szabó szerint a problémák özöne zúdul a mezőgazdaságra. Már a termelés is veszélybe kerülhet. A területelapú támogatás megvonása ilyen körülmények közepette hallatlanul komoly érvágást jelent a termelők számára.- A mai magyar valóság az, hogy a területalapú támogatásból marad meg némi nyereségnek nevezhető pénzösszeg - így Szabó. - Ha ezt nem kapja meg az érintett kör, akkor a veszteség csak duzzad. Túlélésért küzd a gazdatársadalom, a végét járjuk. Ha a bankok nem adnak könnyítést, s a piacon sem lesz jelentős változás, akkor felmerül a kérdés: miért is vetünk? JEGYZET BALASSA ■ TAMÁS Igazság és szavatosság az emberből csak előjön a zen buddhista, hallván a világgazdasági recesszió és a hazai választási kampány híreit, és hajlamos azzal vigasztalni magát, hogy csak úton vagyunk. Ez nem lehet a végcél. A természet bizonyosan, de egy jobb napján még az ember is sokkal többre képes ennél. Különben hogyan jöhetett volna létre a felpillantó küllő és a tekerőlant, mint a természet és az ember leleményének bizonyságai. MIRE GONDOLOK? Két dologra, mindkettő a posztmodern társadalom fontos alkotóeleme, csak utánuk jön a víz, a levegő, a föld meg a tűz. Ez a két elem a pénz és a politika. (Tényleg kettőnek gondolom őket, ne tessenek nevetni.) A pénzvilág azért ad okot aggodalomra, mert alig hónapokkal a válság elmélyülése után képes heveny amnéziába zuhanni, és ugyanúgy pumpálni a következő tőzsdei lufit. És a dolgot még az sem menü, hogy egy tekintélyes nemzetközi gazdasági fórum szerint az elmúlt évtizedekben hetvenhét ki- sebb-nagyobb válság volt. A pénzvüág mellett a politika is aggasztó, elég csak - hogy ne cövekeljünk le mindjárt a szlovák hazafi- ságnál - Európára nézni, hogy a képtelenségek egész sorát felfedezhessük benne. úton vagyunk egészen bizonyosan, tudunk mi ennél jobb világot is építeni. A politikát - néhány ezer éves kedvezőtlen előjelek után - például a marketingtudomány vitte tévútra, ami termékként kezeli és egyszerű üzenetekre sarkallja a mívelőit. De az igazság nem eladó, a vevők pedig nem hülyék. Előbb-utóbb elolvassák az összetevőket és a szavatossági időt. Emelkedett a Balaton szintje, de nincs gond A vízeresztés ellenére feljebb kúszott a Balaton szintje, tudtuk meg Pécseli Pétertől, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjétől. A Sió csatornát közel két hete nyitották meg a tó 112 centiméteres állásánál. A mérce most 113-at mutat, ez azonban nem okoz gondot Pécseli Péter elmondása szerint a zsilipet 110 centis szintnél fogják bezárni két héten belül, ha az időjárás nem változik számottevően. Amennyiben viszont valóra válnak az áüagosnál csapadékosabb tavaszról szóló előrejelzések, nem kizárt, hogy áprilisban is tart majd a vízeresztés. A 110-es szinthez még 18 millió köbméter vizet kell leengedni a Balatonból. ■ Füleki T. A hólabdasütő herényi titka kiállítás Nagyanyáink konyháját rendezték be Első látásra hosszúnyelű leves- fűszer-tartónak tűnik, de Kovács Ilona hamar eloszlatja a tévedést: hólabdasütő, amivel a forgácsfánk alapanyagából készítették a süteményt. Ez csak az egyik, annak a tárlatnak az anyagából, amit Balatonberény- ben rendeztek be, hogy bemutassák, mit használtak nagyanyáink a konyhában. Barjákné Martin Judit, a művelődési ház vezetője arról beszélt: rendszeres kiállításokkal mutatják be a herényi hagyományokat, szeretnék a régi örökséget megőrizni és megismertetni a fiatalokkal. A tárlat most azt a szeletet tárja az érdeklődők elé, hogyan és mivel Korabeli konyha nagyanyáink idejéből. Őrzik az örökséget Berényben főztek nagyanyáink. Az 1800- as évektől kezdve vonultatják fel a becsben tartott abroszokat, kifényesített evőeszközöket, tálalóedényeket, de a hurkatöltő, vagy éppen a káposztaszelő sem maradhatott ki. A korabeli konyhát Kovács Ilona gyűjteményéből állították ösz- sze, aki már hosszú évek óta gyűjti a település értékeit. Amolyan tárlatvezetésként be is mutatta az eszközök használatát, főleg a ma már szinte ismeretlenekét. Külön kitért a szenesvasalókra is, aminek például kisebb változatával a férfi inggallérokat, női blúzok zsabóját simították ki. ■ Vigmond Erika A pedagógusok nélkül nem épülhet az ország Nemzetünk szempontjából stratégiai kérdés a magyar oktatás jóléte - mondta Szászfalvi László Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelölt a csurgói oktatási fórum nyitányaként.- Ma az oktatásügy válságban van - vette át a szót Hoffmann Rózsa, a Fidesz- KDNP frakció oktatási kabinetvezetője. 1014 éves a magyar iskola, és a történelem során mindig bizonyított. Még néhány évtizede is a csodájára jártak. S hiába hoz létre a kormány egymillió munkahelyet, ha az iskolában nem dolgos emberek nevelődnek, így nem lesz, aki tisztes munkával helytálljon. A szakember szerint azért jutottunk idáig, mert szolgáltató szerepbe kényszerítették az iskolát, noha annak kultúraközvetítő, értékteremtő és nevelő intézménynek kell lennie, ahol szakemberek szakmai alapon gyakorolják a hivatásukat. Gond, hogy a családokban is eluralkodott a szolgáltatói szemlélet, s mind kevesebb tölti be nevelő funkcióját.- Vissza kell adni a pedagógus tekintélyét - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. - A munkaidejét meg kell fizetni, a munkáját meg kell becsülni. Az elmúlt időszakban megtapasztalhattuk: azok is, akik az oktatást irányították, megvetően nyilatkoztak a pedagógusokról. ■ Varga A. 3
