Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

2010. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP INTERJÚ összefogás Szepessy Zsolt praktikus embernek tartja magát, ezért pártot alapított. Pedig több ismert politikai erő megkereste, az egyik azért, hogy induljon, a másik azért, hogy ne induljon. „A CIGÁNYOK HÁLÁSAK NEKEM" Szepessy Zsolt, Monok polgármestere szerint problémamegoldó pártok tudnák csak megoldani az ország helyzetét, de a változáshoz előbb fel kell nyitni az emberek szemét. Fábos Erika- Az országosan ismertséget szerzett ötletei miatt jött meg a kedve, hogy politikus le­gyen, vagy Ön egy annyira tu­datos ember, hogy eleve azért kezdett országos ügyekkel fog­lalkozni, mert az volt a terve, hogy megveti a lábát az orszá­gos politikában?- Én nem vagyok politikus, és ha történetesen bejutnék a parla­mentbe, akkor sem lennék az, vagyis abban az értelemben aem, ahogy most a politikusok- ’ól gondolkodunk. Mert mi jut iszébe ma egy átlagembernek a politikáról? Az, amit a tévében át, a viták, a korrupció, az ellen- íégeskedés. Az átlagember a té­rében látja ugyanis a politikuso­dat, személyesen ritkán van le- íetősége találkozni velük. Leg- öljebb ilyenkor, választások ide- én, amikor akarnak tőle valamit. Vzt, hogy négy évre megint sza- rnzzák meg, hogy legyen mun- ;ahelye a parlamentben, és negint láthassák néha a tévé­ien. Ezért mondom, hogy én lem akarok politikus lenni. Én épviselő akarok lenni, a szó ere- leti értelmében. Az emberek kö- ött akarok élni, és az embereket karom szolgálni, mint eddig, és inni szeretnék értük. 2006 óta agyok polgármester, és ez alatt z elmúlt négy év alatt az volt a igfontosabb tapasztalatom, ogy egy átlag polgármester va- ihonnan az ország széléből na- yon keveset tud tenni, nem tud lérni, csak nagyon keveset, zért gondoltam, hogy elindulok választáson, azért hogy amit égy éve ígértem az emberek­ek, azt be tudjam tartani. Ezt egy már működő párttal dán könnyebb elérni, mint »y teljesen ismeretlennel, em keresték?- Dehogynem. Volt, amelyik :ért ajánlott pozíciókat, hogy iduljak, volt amelyik azért, )gy ne induljak el. Aztán úgy mdoltam, hogy ha látnak ben- ;m fantáziát, miért ne csinál- itnám úgy, ahogy az nagyon k embernek jó. Pártkatonának ;ysem lennék jó, meg nem va- színű, hogy akkor a saját han- imon szólalhatnék meg. A szociális szektor meg­formálását célzó ötletei só­ik érdekeit sértik. Sosem It, hogy egyszer majd eset- l tettleg is bántják ezért?- Látja? Ilyeneket kérdeznek em, akik idejönnek Pestről, i meg én megyek Pestre egy- y tévéműsorba, akkor úgy znek rám ott a stúdióban a jkértők, jogvédők, mint vala- vidéki tahóra, aki korlátozni arja más emberek jogait. Köz­ti meg tudja mi van? Az, hogy ik a cigány származású hon- írsaink, akiknek a jogait én állítólag sértem, szeretnek en7 gém, meg sok mindenért hálá­sak. Látott valaki a Parlament előtt cigányt tüntetni azért, hogy segélyekből kelljen élni az életét, vagy azért, hogy szülhessen öt­hat gyereket, hogy abból élhes­sen a családja? Ugye, hogy nem! Ezt mind a többségi társadalmat képviselő politikusok által meg­alkotott rossz törvények tették lehetővé. Azt hiszi, ezeknek az embereknek ez a rendszer jó így? Azt hiszi, nem szeretnének egy méltóbb életet? Dehogynem. Tudja, mit? Most itt áll kint vagy tíz cigányasszony, mert kikap­csolták náluk az áramot, jöttek, hogy segítsek nekik elintézni a visszakapcsolást, és addig is ad­jak nekik gyertyára kölcsön. 2010-ben gyertyára kölcsön! Ha lenne szociális kártya, ezeknek a szerencsétlen sorsú emberek­nek nem kéne itt lenni. Amikor arról beszélek, hogy a szociális segélyeket csak szociális kiadá­sokra lehessen fordítani, játék­gépre, piára, cigarettára és uzso­ra visszafizetésére ne, akkor azt mondják a jogvédők, hogy meg kell védeni ezeket az embereket. Amikor meg kikapcsolják náluk a villanyt meg a vizet, és éhez­nek, akkor meg egy jogvédő sem jön ide, hogy ezeket az embere­ket megvédje. Akkor csak mi va­gyunk itt, tehetetlenül, és ne­künk kell segíteni.- Amiket itt helyben kipróbált az ötleteiből, az működik? Több gyerek jár iskolába, ami­óta visszatartják annak a se­gélyét, aki nem járatja tanulni a gyerekét?- Működik. Monokon egy gye­rek sem ismételt azért osztályt, mert sok volt az igazolatlan hi­ányzása. Monokon a gyermekek már járnak iskolába, és ez így van helyén. Egy gyermeknek az iskolában a helye, ahol tudáshoz jut, mert csak így van esélye, hogy ne a szülei sorsára jutva, egész életén át segélyen nyomo­rogva, másoknak kiszolgáltatva éljen.- Ezekkel mind nehéz vitat­kozni, de azért a szakértők egységesen inkább az integrá­cióra szoktak szavazni a kény­szerítő intézmények helyett.- Értem én a szakértőket, de valaki úgy látja, hogy működik a rendszer? Hogy integrációval elértek valamit? Én úgy látom, hogy ez a rendszer megérett a változtatásra. Régen, nem most. Magyarország nem szegény, hi­ába sugallják ezt sokan, ez az or­Névjegy SZEPESSY ZSOLT 1969. DECEMBER 3-ÁN Szüle­tett, Nyíregyházán. 2006 óta Monok polgár- mestere. 2008- ban azzal hívta fel ma­gára a figyelmet, hogy bevezet­te a „segélyért munkát” elvet Monokon, vagyis csak az ka­pott szociális segélyt, aki dol­gozott érte. 2009- BEN azzal folytatta, hogy azt javasolta: vezessenek be szociális kártyát, vagyis egy olyan bankkártyaszerű eszközt, amellyel kikapcsol­nák a rendszerből az uzsorá­sokat és az alkalmatlan szülőket. 2010-ben aláírásgyűjtést kez­deményezett azért, hogy nép­szavazást lehessen tartani ar­ról, csak az a szülő kaphas­son szociális juttatásokat, amelyik iskolába já­ratja gyerekét. HOBBIJA: a családja és a csel­gáncs. szág az itt élő embereket el tud­ná tartani, ha egyes politikusok pofátlan módon nem lopnák el az emberek pénzét kamion­számra. Nincs olyan, hogy sze­gény ország meg gazdag ország. Ha sok gazdag ember él egy or­szágban, akkor az egy gazdag ország, ha meg sok szegény, ak­kor szegény. Nekünk az a felada­tunk, hogy az országban minél több embert tudjunk gazdaggá tenni a munka révén. A mosta­ni szociális rendszer fenntartja a szegénységet. Semmire nem ösztönöz, legfeljebb egyeseket a gyerekvállalásra. Ez senkinek nem jó. Arra lenne szükség, hogy ezek az emberek ahhoz kapjanak segítséget, hogy dol­gozhassanak, és akkor talán a többségi társadalom többségé­nek nem azért kellene dolgozni, hogy eltartsa azokat, akik nem dolgoznak. Különben Monokon egy roma asszony foglalkozik a gyerekvédelmi rendszerrel és a családsegítéssel, tehát itt hely­ben mindent megteszünk azért, hogy a magunk eszközeivel, mi­nél hatékonyabban segítsük őket, vagy ha úgy tetszik, az in­tegrációt. Ezek szerint Monok mintafalu?- Nem mintafalu, de ennyi­en még sosem dolgoztak eb­ben a faluban, mint amióta a Segélyért munka progra­mot bevezettük, és annak is örülök, hogy egy kis fa- rendelete nyomán kormányzati prog­ram született, Út a munkába cím­mel. Nem volt még ilyen. Minden ötletem után napokig égett a tele­fonvonal, több ezer e-mailt kap­tam, az önkormányzat tárhelyét is növelnem kellett, mert lebénul­tunk a sok üzenettől.- Akkor a kopogtatócédulák­kal sem volt sok gondja.- Nem, még postán is kaptam egy csomót az ország minden ré­széből. Elsőnek adtam le a me­gyében.- A vidéken élő embereket akarják maguk mögé állítani?- Mindenkit, a neve is Össze­fogás, azért, mert talán ez hiány­zik régóta a legjobban. A párbe­széd meg az összefogás, és már nemcsak a politikában ám, ez a szörnyű állapot már a kis közös­ségeket, de még a családokat is elérte, mert ilyen a közhangu­lat. Ezért kell összefogás. Aki en­nek az országnak elfogadja a normáit, elfogadja a többségi tár­sadalom írott és íratlan szabá­lyait, annak itt helye van, és ten­nivalója is akad bőven. Ez a párt a politikai életben a béke és a nyugalom szigete lesz, híd a töb bi párt között, és csak azzal lesz elfoglalva, hogy az emberek problémáit megoldja.- ön szerint mi a legfonto­sabb probléma ma az ország­ban?- Sok van. Annyi, hogy aki azt ígéri, hogy négy év alatt megold­ja ezeket, az mind hamiskártyás. A munkahelyteremtés, az okta­tás, a közbiztonság, a szociális­helyzet, az ország erkölcsi és mo­rális helyzete. Kell vagy húsz év, mire minden a helyére kerül.- Rendben, de ezt mindenki tudja. Konkrétan van valami program, amellyel az Összefo­gás meggyőzi az embereket?- Letettünk már pár dolgot az asztalra. Ezt az emberek tudják. Sokan ismerik azt a gondolko­dásmódot, amit én képviselek. Ezt és az eddigi tevékenysége­met szeretném összekapcsolni a párttal.- Önről tényleg lehet tudni, hogy mit akar, de azért egy pártnak jó, ha van egy prog­ramja.- Nagyon sok ötletünk van, amit szépen lassan el fogunk mondani. Nem szeretnénk túl sok mindent ígérni, és ha rázú­dítjuk az emberekre, elsikkad, ezért fokozatosan ki fog derülni.- Az Összefogás párt prog­ramját Ön készítette?- Én, de nem vagyok ebben a munkában egyedül, vannak szakértőink. Nagyon sok lelkes ember áll mögöttünk, pedagógu­sok, orvosok, gazdasági szakem­berek. Amúgy meg azt gondo­lom, hogy az emberek nem any- nyira tudatosak Magyarorszá­gon, hogy nekiülnek, és össze- hasonlítgatják a pártok prog­ramjait, aztán szavaznak. In­kább a jelmondatokra, az embe­rekre szoktak szavazni, és az ér­zéseikre hallgatnak. Az Össze­fogás jelöltjei között nagyon sok hiteles és őszinte ember lesz, én ezért bízom abban, hogy bent le­szünk a parlamentben. 7 Aki ennek az ország­nak elfogadja a normáit, elfogadja a többségi társadalom írott és íratlan szabályait, annak itt helye van, és tennivalója is akad bőven.

Next

/
Thumbnails
Contents