Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-11 / 59. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 11, CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP e-----------; ^ W PERCES INTERJÚ Kísérletek a konyhában Ferenc Jóskát nem szerették mesélő utcanevek Minden kor a maga ideológiájára próbálta formálni Kaposvárt Harmadik díjat nyert a Somogyi Hírlap receptversenyén a miklósi Tóth Ottóné, aki különleges és igen ötletes ételleírásaival évek óta díjazottja a lapnak.- Mikor állt először a tűzhely mellé?- Már kisgyermekként - mondta Tóth Ottóné. - Érdekelt a főzés, melynek „tudományát,, a mamámtól lestem el. Mindig körülötte sürög- tem-forogtam, még a kenyérsütést is megtanultam. Rendszeresen 17 éves korom óta főzök. Akkor mentem férjhez Miklósiba és mivel az anyósomék dolgoztak, magamra maradtam a konyhában. Nem volt kitől tanácsot kérni. Kezdetben lassabban ment az ételkészítés, de mára sok mindent elsajátítottam...- Mennyi időt tölt a konyhában?- Ebben a rohanó világban viszonylag kevés időt, pedig nagyon szeretek sütni és főzni. Általában egyszerű és gyorsan elkészíthető ételek kerülnek az asztalra, de szeretek kísérletezni is. A receptversenyre is szinte minden kategóriában küldtem leírást, amit már kipróbáltam. Csak így tudok tanácsot adni másoknak, ugyanis többször érdeklődtek már a receptjeimről.- Van kedvenc étele?- Igen. A kakaspörkölt túrós-kapros galuskával. Ki- kapcsolódás a főzés. Ha ízlik a családnak, akkor siker és öröm. ^ Krutek József Tóth Ottóné: egy óra alatt is készítek finom falatokat Récsei Balázs főlevéltáros a megyeszékhely 1919-es térképén a korabeli utcaneveket mutatja Komoly vita bontakozott ki a múlt év végén a kaposvári közgyűlésben: az új utcanevek kapcsán az egyik fél a helyi 56-osok mellett érvelt, a másik verzió szerint erdélyi írók, költők lennének a névadók. Végül hosszas vita után az utóbbi változat győzött. Vas András Akár azt is hihetné az ember, a jelenkor felfokozott politikai hangulata indukálta a nézetkülönbséget, ám az utcanevek kérdés korszaktól függetlenül megmozgatta a döntéshozók fantáziáját. Természetesen az aktuális politikai-történelmi hangulat is jelentősen befolyásolta az elnevezéseket, ám sokszor hiába próbáltak akár erőltetve is másként nevezni utcákat, tereket, a városlakók boj- kottálták a kísérleteket.- A 18. század végéig csak házszámok léteztek - magyarázta Récsei Balázs, a megyei levéltár főlevéltárosa, aki hosszú évek óta kutatja a kaposvári utcanevek kialakulását, változásait. - Az 1700-as évek végén azonban már akkorára nőtt a település, hogy házszámok alapján nehéz volt tájékozódni. Az első elnevezések a természeti környezet és az utcákban élők foglalkozásai alapján születtek. Az első adatolható elnevezésre az Esterházyak 1791-es uradalomjövedelmi összeírásában bukkant a főlevéltáros: a Bábos utca - egészen pontosan utcza - neve később Hosszúra, majd Berzsenyire változott. Utóbbi változtatásra már csaknem egy évszázaddal később, 1880-ban került sor, s a niklai remetét érte az a megtiszteltetés, hogy helyi, illetve országos nagyjaink közül közterület kapta a nevét a somogyi megyeszékhelyen.- A kiegyezés után a politika, s ezáltal a történelem sokkal inkább a mindennapi élet részévé vált, mint korábban - folytatta Récsei Balázs -, ekkortól kerültek előtérbe a személynevek. Széchenyi Istvánról például a város főterét nevezték el, s a legnagyobb magyar csak 1911-ben szorult kevéssel arrébb, a mai Ady utca átellenes végére, amikor felavatták a Kossuth-szob- rot, s a városatyák is belátták, furcsa volna, hogy nem a névadó áll a talapzaton. (Amúgy Széchenyi ebből a szempontból talán a leghányatottabb sorsú alak, hiszen azóta még egyszer költöznie kellett, jelenleg a nemzeti bank előtti terület viseli a nevét.) II. Rákóczi Ferenc hamvait 1906-ban hozták Kassára Törökországból, egy évre rá a Gabonapiac már az ő nevét viselte. Mint ahogyan Ferenc József császár és király is egy esztendővel azután lett névadója a Fő utcának, hogy távozott az élők sorából. Két évvel később, a Tanácsköztársaság idején ő volt az egyeüen, akinek levették a tábláját a házfalakról - a város polgárait nem rázta meg Fe- rencjóska annulálása, ugyanis addig sem voltak hajlandóak így emlegetni. Hasonló sorsra jutott egykori neje, Erzsébet királyné is, akiről a vasút feletti hidat és a hozzá vezető utcát - a mai Noszlopy - nevezték el, ám nem ment át a köztudatba. Megszokták viszont a helyiek az Esterházy - mai Bajcsy-Zsilinszky - elnevezést: a város a hercegi családról nevezte el az akkor újonnan kialakítandó utcát - apró félreértés, hogy Miklós herceg köszönőlevelet küldött, hogy róla így megemlékeznek Somogybán... Kovács Sebestény Gyula polgármesterről 1924- ben nevezték el az akkori Kertész utcát: hogy a leszerelt táblák ne menjenek veszendőbe, a Donner egyik új utcáját azonmód Kertészre keresztelték...- A következő nagy elnevezési hullámra a harmincas évekig kellett várni - mondta a főlevéltáros -, a kor irredenta hangulatát jellemzi, hogy főként az elcsatolt területek városai lettek a névadók: Léva, Losonc, Brassó, Kassa, Temesvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Munkács, Ungvár. Az évtized második felében a város aztán Horthy Miklós kormányzót - a hajdani katonai gyakorlótér, ma Berzsenyi-park - és a fasiszta olasz miniszterelnököt, Benito Mussolinit is a névadók közé emelte; jellemző módon utóbbit Rippl-Rónai bánta, hiszen átkeresztelték a róla elnevezett teret. A második vüágháború után a város vezetői megpróbálták eltüntetni a korábbi korszakok nyomait. Az első átnevezési hullámra 1946-ban került sor, jöttek a kommunisták: ekkor lett Kontrássy Sándorból Latinca, Szalóky Dánielből Lewin Samu, gróf Apponyiból Marx, Biczó Fe- rencből Szalma István, A Pécsiből Vöröshadsereg, a Szántóból Szántó Imre, az Annából Tóth Lajos, a Sándorból Streith Miklós.- Pedig az utóbbi két eredeti névadó igazi különlegességnek számított - állította Récsei Balázs -, Kaposváron ugyanis egy időben jellemző volt, hogy az utcákat a kialakítójukról, egészen pontosan a keresztnevükről nevezték el. Streith esete pedig félreértés, csak annyit tudtak róla, hogy bogiári és mártír. Csak éppen nem balaton-, hanem vértesboglári, tehát semmi köze a városhoz vagy a megyéhez... Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után folytatódott a munkásmozgalom nagyjainak beépülése a városba. Lenin eredetileg Telekit váltotta, ugyanis a Szent Imre utcát Sztálinról illett elnevezni 1950-ben. Utóbbi tábláin szinte még meg sem száradt a festék, máris újraértékelték. Jött helyette Lenin, akinek utcáját a Tanácsházáról nevezték el. A Zárdából Április 4., Németh Istvánból Beloian isz, Tisza Istvánból Dózsa, Szalay Fruzsinából Hámán Kató, a Szent Györgyből Vorosilo' lett, A még a nyolcvanas évek közepén is akadt példa furcsa névadásokra: Toponáron 1984-ben kapott utcát Sarohin tábornok, a 3. Ukrán Front vezérezredese. A rendszerváltás is új tanul- nivalókat hozott a kaposváriaknak, a régi utcák visszakapták korábbi nevüket, s a korábban nem létezőket, melyek valamilyen pártállami kötődéssel bírtak, szintén átkeresztelték. A hajdani Micsurin ma Körösi Csorna, Gagarin pedig Gém. Utóbbiban még közös vonás is felfedezhető: repül ez is, az is... A régi kerületi rendszer emléke Kaposváron Kilencmilliárdos bírságot szabtak ki gazdaság Az adóhatóság idén kiemelten vizsgálja az őrző-védőket Az APEH tavaly közel 9,6 milliárd forint bírságot vetett ki a déldunántúli régióban, ebből Somogybán több mint két és fél milliárd forintot rótt ki a hatóság. Megyénkben tavalyelőtt 9521 darab ellenőrzést hajtottak végre a revizorok, 2009-ben 8310-et. A régióban összességében közel 30 ezer vizsgálatot végeztek el a szakemberek. Barlai Krisztina, az adóhatóság dél-dunántúli regionális igazgatóságának szóvivője a Somogyi Hírlap internetes hírportálját, a Sonline.hu-t kedden arról tájékoztatta: az elmúlt esztendőben 2 milliárd 538 millió forint bírságot szabtak ki. (Baranyában mintegy 4,3 milliárd forint büntetést regisztráltak, míg Tolnában közel 2,7 milliárd forintnyit).- Idén tovább folytatódnak egyebek mellett a bevallás benyújtással, a székhelyváltással, a nagy összegű adóhátralékkal APEH-ELLENŐRZÉSEK A RÉGIÓBAN és a tartós veszteség kimutatásával kapcsolatos ellenőrzések - tudta meg a Sonllne.hu. A 2010- es vizsgálatok ellenőrzések kiemelt területe a zöldség-gyümölcs nagykereskedelem, a vasáru-, festék- és üveg kiskereskedelem, de az adóhatóság figyelme kiterjed az őrző-védőszolgáltatásokra valamint a hitelközvetítőkre és a termékbemutató szervezőkre is. ■ Harsányi M. Komáznak az APEH-nál; tavaly 300 ezer ügyfél az adóhivatal szerint tavaly a központi ügyfélszolgálatokon valamint a kirendeltségeken több mint 300 ezer ügyfél fordult meg. Közel 50 ezer darab adó-, jövedelem és illetá ségigazolást adtak ki. az ügyfelek jelentős része veszi igénybe az adóhivatal szolgáltató jellegének elemeit, így a tájékoztató telefonvonalat, az ügyintéző contact center szolgáltatásait, az elektronikus ügyintézést, a bankkártyás fizetést és az ügyfélkapus regisztrációt, a köztartozásmentes adózói adatbázis (KOMA) lehetőségeit Orí| .j-délelött a könyvtárban Gyerekzsivajtól volt hangos a kaposvári Pe .ofi Emlékkönyvtár szerdán délelőtt. Szorgos kis kezek hajtogatták a színes papírokat, origamival ismerkedtek a kicsik Ács né Dóczi Éva vezetésével. A pedagógust jól ismerik már a kaposvári és a környékbeli gyerekek, rengeteg kis diáknak tanította már meg a különböző hajtogatási technikákat. Az origami ugyanis kiváló fejlesztő gyakorlat.
