Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-09 / 57. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 9., KEDD SOMOGYORSZÁG KINCSEI 13 szász endre életműve „A természet alaptörvényei olyan témái a képeknek, amelyek már akkor is voltak, amikor az ember még nem volt, de lesznek akkor is, amikor már rég nem lesz ember...” AKI NEM DOLGOZIK, AZ MÁR NEM ÉL Szász Endre Munkácsy- díjas festőművész, grafikus Csíkszeredán született 1926. január 7-én, és 2003. augusztus 18-án hunyt el a mosdósi szívkórházban. Életművéért tavaly Somogyország kincse kitüntető címet kapott. Az alábbi interjú halála előtt néhány nappal készült. F. Szarka Ágnes- Annyi írtak és annyi mindent leírtak már Szász Endréről, lehet még újat mondani Önről?- Ahhoz újra kellene születnem. Én nem változtam...- Stílusában mégis.- Á, dehogy! Kölyök korom óta ugyanazt csinálom. Már fiatalon impresszionista voltam, s ma is ugyanúgy festek.- Közben volt egy kitérő, a porcelán.- Akkor is ugyanazt csináltam, amit az olajban. Az olajfestési technikámat - ami speciális technika - vittem át a porcelánra. Közben semmit nem változtam, csak a fogaim hullottak ki. Most, hogy jött elfelejtettem rendbe tenni a pofámat. A porcelánról jutott eszembe: mérgezést kaptam, amitől kihullott a hajam.- Magányos farkasként ismerik. Soha nem tartozott közösségekhez?- Soha nem voltam semmilyen csoport, érdekszövetség tagja, én egyedül csináltam, amit csináltam. A baráti kör más, azt hagyjuk. Művész klikkekben soha nem vettem részt, oda a gyengék mennek, mert ott általában van egy erős egyéniség, köré csoportosulnak a többiek. Ez semmire nem jó.- Most viszont Ön köré csoportosulnak.- Ezek távoli csoportosulások. Kétségtelen, hatással vagyok palikra, de még a tanítványaimat sem engedem úgy festeni, ahogy én. Annak semmi értelme. A művészet ott kezdődik, ahol az egyéniség. Ha rányomom az egyéniségemet a tanítványra, akkor megfojtom, megölöm.- Meg tudja állni, hogy ne közvetítse mások felé a saját látásmódját?- Tanítani óvatosan kell, nehogy megsérüljön a tanítvány. A művészetet nem lehet tanítani csak a mesterséget. Én az alapokat tam'tom, valaki attól lesz mester, hogy saját stílust, technológiát alakít ki magának. Ezt általában nem mutatják meg, titkolják, műterembe zárják. Én mindenhol megmutatom a technikámat, de nem csinálok belőle ügyet. Nekem nagyon jó technikáim vannak, olyanok, mint egy fúró-faragó székely embernek. Ha valaki nem érzi azt, amit csinál, soha nem lesz belőle művész. A tevékenysége üres technika marad. A képbe az kerül, amit a technikám segítségével ki akarok fejezni, ami vagyok.- A felesége munkájába se szól bele?- Soha, pedig szeretné. Neki egészséges, jó szemlélete van, nagyon színes, vidám világa. Ha beleszólnék, csak rontanék rajta.- Mit jelent Önnek Várda?- Semmit. Bárhova megyek, otthon vagyok.- A csend, a nyugalom?- Itt sincs nagyobb csend vagy nyugalom mint Los Angelesben. Ha kinyitom valakinek a kapumat, az nem attól függ, hogy hol lakom. Los Angelesben is tudtam csendben, nyugalomban dolgozni. Ahol festeni tudok, ott jól érzem magam. Várda a fákat jelenti elsősorban, és az öreg embereket Őket szeretem.- Az emberek mit szólnak hozzá, hogy Szász Endre itt lakik?- Van aki fintorog, hogy mi a haszna a falunak abból, hogy Itt a Szász? De miért kellene haszna legyen? Ennek ellenére igyekszem, hogy legyen, ez belső kényszer. Valamit vissza kell adni a környezetnek, mindegy hol élek.- Bejárta a világot, mégis Várdát választotta. Hogyan talált rá?- A jót irtó gyorsan meg lehet szokni. Elég rosszul éltem mielőtt kimentem Amerikába: nem volt nevem, fiatal voltam, akkor se voltam semmilyen klikk tagja, pedig a kommunizmusban abba kellett lenni. Sok zűröm volt, párszor ki is húzták a szőnyeget alólam, mert megtehették. A kezük a zsebemben volt, mert csak rajtuk keresztül kaphattam pénz. Többször kiszúrtak velem, mint mással, de megedzettek. Amikor kimentem Kanadába, kitágult előttem a világ, de hamar rájöttem, hogy bár nagyon érdekes, de nagyon kicsi. Mindegy tehát, hogy hol élek, a melegben is az a lényeg, mint hidegben. Nem szerettem utazni, mert amit érdemes a világban megnézni, azt a könyvekből ismertem. És az sokkal érdekesebb, mint a valóság. A könyvben, filmen minden erősebb, szebb. Például a Niagara vízesés, ami nagyon kicsinek tűnt. Idővel büszke kanadai lettem, szerettem Torontót, és honvágyam soha nem volt Honvágya annak van, aki ráér. Később, amikor Los Angelesben éltem, Torontó iránt volt honvágyam Los Angelesben. Végülis mindenhol jól éreztem magam.- Az Ön specialitása, hogy a kiállításain általában festett is.- Elmentem Afrikába egy hétre, de a kiállítás megnyitója előtt kiderült, hogy az egész anyagot ellopták. Megérkeztem Johannesburgba, ott várt 30 újságíró, hogy megjött a Szász Bandi, miközben fogalmuk nem volt, hol van Magyarország. Azt nem mondhattam, hogy egy fia képem nincs, ezért azt hazudtam, hogy a közönség előtt szoktam festeni. Elkezdtem dolgozni, vitték a képeket, mint a lángost. Szerencsés vagyok, hogy gyorsan és közönség is előtt tudok dolgozni. Kollégiumban nőttem fel, ott nem lehetett elvonulni, mindig belepofáztak a képeimbe, meg kellett szokni. Tévében, mindenhol szeretek emberek előtt festeni, meg ripacskodni és lefetyelni. Kányádi Sándorral együtt mi vagyunk ketten a legnagyobb szószártyárok. Ha itt van nálam, hagyom beszélni, még lélegzetet sem vesz, úgy mondja. Nagyon szeret szerepelni. Én már kezdek kiöregedni belőle, s a közönségem is elfogy. Azt a kultúrát, amit én képviselek, már kevesen értik. Amikor azt érzem, hogy a közönségnek már gőze nincs arról, amiről beszélek, olyankor abbahagyom. Évek óta már kiállításom se volt sehol, se külföldön, se itthon. Öreg szivar vagyok, már nem is bánom. Azért dolgozom, mert aki nem dolgozik, az nem él... wmmmm HORVÁTH JÁNOS MILÁN: - Szász Endre a magyar képzőművészet egyedülálló és kimagasló alkotója, aki új stílussal tört be a művészetbe. Grafikai alapjait terjesztette ki a festészetben. Technikai bravúrja, hogy az ujjúval, ronggyal, zsilettpengével alakította ki kompozícióit, szinte páratlan. Ahogy az is, hogy a világ után Várdát választotta otthonának. géger Melinda: -Szász Endre tagja volt a nagy grafikus nemzedéknek. Létrehozott egy festői kísérletező nyelvet, amelyben dekoratív színes világát a saját maga által kikísérletezett egyéni technikáját is érvényre juttatta. Képei világát mind hazánkban, mind külföldön szívesen fogadták a műértők. Somogyi kincs is, mert élete utolsó szakaszát Várdán töltötte. kertész Sándor: - Somogyba kerülése után nagyon jó, majdnem baráti kapcsolat alakult ki köztünk Szász Endrével. Kiváló szemmel ismerte fel a tehetségeket. Egyéni stílusát a hazai művészettörténészek egy része nem igazán ismeri el. Szerintem grafikái, könyvillusztrációi kimagasló értéket képviselnek 20. század magyar képző- művészetében. Jókedvében születnek az alkotások hagyaték Szász Endre terveinek egy részét is megvalósítja az özvegye Vallner Jenő, az ismeretlen kaposvári festőművész Szászné Hajdú Katalin húsz évig osztotta meg életét Szász Endrével. Az alkotó, tehetséges művész soha nem érezte úgy, hogy férje árnyékában él, bár természetesebb volt számára, hogy Szász Endre az ismertebb. Sokoldalú művész, a csendes derűt, nyugalmat árasztó csendéleteit mára felváltották a tájképek. Kipróbálta magát a ruhák világában is. Őszi nagysikerű kollekciója után most a tavaszi összeállítására készül.- Korábban sálakat, lakástextilt és faliszőnyegeket is terveztünk együtt - mondta Szászné Hajdú Katalin -, de a ruhák és az egyedi minták tervezésében lelem igazán örö- Szászné Hajdú Katalin: közös álmainkat kötelességem megvalósítani mömet. Úgy érzem, mindkettőnk álma valóra vált az őszi kollekcióval. A férjem mindig azt hangoztatta, hogy hatszáz évig szeretne élni, mert annyi tervét szeretné még megvalósítani. Ez a kollekció talán egy közülük. De emellett rengeteg olyan elképzelés van, amit szeretnék megvalósítani. A hollóházi porcelángyár is megkeresett, mert a Szász Endre tálak, vázák mellé készleteket is piacra dobna. A rajzokat át kell tervezni, hogy ezeken a formákon is jól mutassanak. Mindegyik munka érdekel, és az a szívemhez legközelebb álló, amit éppen csinálok. Vallner Jenő a kaposvári Balázs János Képzőművész Körben szerzett képzőművészeti ismereteket, mestere Z. Soós István volt. Kaposváron élt és dolgozott. Első művein a plein-air és impresszionista felfogás érvényesült, majd a szecesszió és posztimpresszionizmus nyelvén stilizálja táji és arcképi motívumait. A 70-es évek elejétől festett tablóiban a kisvárosi ember hívsá- gait karikírozza. Művészete fokozatosan fojtott, szürkésbarna színvilágú, drámai tartalmak irányába fejlődött az erkölcsi példázatok szimbolikus képi feldolgozásával. Művészete kevéssé ismert, mert végakaratában megtiltotta képei értékesítését. Még a somogyi műértők többsége sem ismeri Vallner Jenő képeit Szász Endre: hatszáz évre lenne még szükségem, hogy megvalósítsam midazt, ami foglalkoztat
