Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-09 / 57. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 9., KEDD PERCES INTERJÚ Főállású lett a helyettes Február 15-e óta főál­lásban látja el a tabi önkormányzati önkén­tes tűzoltóság parancs­nok-helyettesi teendőit ifjú Pulai Tamás.- Mikor és miért lett tűzol­tó?- Édesapám negyven éve önkéntes tűzoltó, így gyer­mekként megismertem e hi­vatást Gyakran jártam a tűz­oltólaktanyában segíteni, fi­gyeltem a munkájukat. Ami­kor 18 éves lettem, jelentkez­tem az egyesületbe. Azóta fo­lyamatosan részt veszek a tűzoltásban, műszaki men­tésben. Hat éve Budapesten elvégeztem a parancsnoki is­kolát, majd megbízási szer­ződéssel parancsnok-helyet­tes lettem. 2010. február 15- tó'l főállásba kerültem.- Volt már életveszélyes helyzetben?- Hogyne. Ilyesmi bármi­kor előfordulhat velünk. Né­hány éve Kányában családi háznál kívülről, ablakon ke­resztül oltottuk a tüzet, ami­kor mellettünk pár méterre felrobbant két gázpalack. Ak­kor nem volt idő azon elmél­kedni, hogy milyen komoly baleset történhetett volna. Csak órák múlva döbbentem rá: életveszélyben voltunk...- Parancsnok-helyettes­ként nagy a felelőssége. Könnyű irányítani?- Nem. Minden káreset más és más irányítást, dön­tést igényel. Ezeket rövid idő alatt, átgondoltan kell meg­hozni. így a tévedés lehető­sége is fennáll... ■ Krutek J. Pulai Tamás: ehhez a hivatáshoz nélkülöz­hetetlen a jó családi háttér Koppány-völgyi Columbo-feleségek szellemházak Gazdátlan, gondozatlan ingatlanok rókával, patkánnnyal A Koppány-völgyi telepü­léseken egyre több az el­hanyagolt ingatlan. Évekkel ezelőtt eltűnt, zömmel külföldi tulajdo­nosaik után kutatnak a helyiek és az önkor­mányzatok. Leginkább persze hiába. Krutek József A kilencvenes évek közepétől számos Koppány-völgyi faluban is vásároltak üres házat, telket magyar városlakók, illetve kül­földiek. Sokan költöztek ideigle­nesen, egyesek állandó jelleggel a dimbes-dombos Külső-So­mogyba, a megvásárolt birtokot csinosították. Osztrákok, néme­tek, hollandok, svájciak települ­tek a kistérségbe. Az idősebbek az év jelentős részét itt töltik. Beilleszkedtek a falvak közössé­gébe. Van azonban ellenpélda is jócskán: sok az elhanyagolt, gazos, kidőlt-bedőlt falú porta. A zicsi özvegy Faragóné Ki­rály Gabriella azt mondta: - Ha ezeket a „szellemházakat” a te­lepülésen átutazók meglátják, milyen képet alkotnak Zicsről? Ott van egy a felső buszmegál­lónál. A külföldi tulajdonosa olyan, mint Columbo hadnagy felesége: sosem látta senki a községben.- Mindegy, hogy magyar, vagy külföldi tulajdonában van az ingatlan, nem lenne szabad engedni, hogy ilyen állapotok alakuljanak ki - tette hozzá Eszes Gyula. - Rendeztesse a tulajdonviszonyokat az önkor­mányzat, aztán adja oda valaki­nek bontásra. A gazdája már tíz éve feléje sem néz. Kidőlt az egyik fala, életveszélyes.- A helyi vezetésnek keüene lépnie az ügyben - vette vissza a szót özvegy Faragóné. - Nem tudom, megtett-e mindent az önkormányzat a tulajdonos fel­kutatására? Arra is kíváncsi lennék, az üres házak gazdái fi­zetnek-e helyi adót? A pénzhi­ánnyal küzdő önkormányzat­nak minden fillérre szüksége volna. Andocson húsz üres ingat­lant tartanak nyilván. Törőcsik Ferencné polgármester azt mondta: - Egyes tulajdonosok elhunytak, vagy ismeretlen helyre költöztek. A karbantar­Özvegy Faragóné Király Gabriella Zicsben: ennek a háznak a tulajdonosa olyan, mint Columbo hadnagy felesége. Sose látta senki tást nem végzi el senki. így akad olyan épület is, ami élet- veszélyessé vált. A kertekben megjelentek a patkányok, a ró­kák. Önkormányzatunk kény­telen saját dolgozóival havat la- pátoltatni, kaszáltatni. Ennek a költségeit legfeljebb a központi adóhatóság tudja behajtani. Kiss Jánosáé kisbárapáti pol­gármester arról tájékoztatott: egyetlen olyan családi ház van a faluban magyar tulajdonos birtokában, amit évek óta nem látogatnak. A külföldi és más városokban lakó magyar ingat­lantulajdonosok nagy része he­lyi megbízottal tartatja rend­ben a hétvégi házát. így nyáron kevesebb, télen több feladat há­rul az önkormányzatra. Csak az idő megy, s a költség nő a jegyző szerint szűts dóra tabi városi jegyző azt mondta: legjobb esetben csak időveszteséggel jár a kül­földi tulajdonos kötelezése. - Az önkéntes végrehajtásra sok esetben csak akkor kerül sor, ha az ügyfelek (elsősorban a nyári időszakban) Magyaror­szágra jönnek - magyarázta.- Bonyolultabb a helyzet, ha a külföldre postázott irat „elköl­tözött”, vagy „ismeretlen” meg jegyzéssel érkezik vissza. Ek­kor a nemzetközi jogsegély út­ján deríthető csak ki a tulajdo­nos elérhetősége. A nemzetkö­zi jogsegély intézése plusz időt jelent, illetve költséges is a hi­teles fordítás beszerzése. Ha a településeken meghatalmazott­ja volna a külföldi tulajdonos­nak, aki a képviseletében el­járhat, az felgyorsítaná az eljá­rást Szűts Dóra: meghatalmazott kel­lene a tulajdonosoknak- Négy-öt házat nem látogat­nak a külföldi tulajdonosaik és nincs is megbízva senki, aki felügyelné - így Varga György, Törökkoppány polgármestere. - Két ingaüannál kellett ka- száltatnunk. Feliinger János zicsi polgár- mester szerint kritikus állapot­ban van a falujában az a ' ét családi ház, amit az egykori NDK-ból érkezett külföldiek vá­sároltak meg a kilencvenes évek közepén.- Az egyiket már kezdetben is elhanyagolták, a másikat két évig helyiek tartották rendben a tulajdonos megbízásából - mondta a polgármester. -. Ez­után megszűnt a kapcsolat ve­le. Bár többször is kísérletet tet­tünk a felkutatására, hiába. Sajnos, a magántulajdonban le­vő, elhanyagolt házak gazdái­val szemben az önkormányzat nem tehet semmit. Össznépileg faragnak turulszobrot Fonyódon „Faragjunk, együtt turul szob­rot!” - ezzel az akcióval csatla­kozik Fonyód a májusi Balaton 7 rendezvénysorozathoz. A kétszeres életnagyságú, kiter­jesztett szárnyú, tölgyfa turul­szobor költségeire félmillió fo­rintot szavazott meg az idei bü­dzsé terhére Fonyód önkor­mányzata. A helyi turisztikai egyesület kezdeményezésének lényege, hogy a szakképzett fafaragók irányításával zajló alkotó mun­kában bárki részt vehet. A Kár­pát-medence teljes területéről várják a résztvevőket - fejtette ki a testületi ülésen Hidvégi Jó­zsef polgármester. Elmondása szerint számolni fogják majd, hogy hányán kapcsolódnak be. A városvezető a nemzeti össze­fogás turulszobrának nevezte az emlékművet, s azt is hangsú­lyozta: az össznépi faragással holtidényben biztosítanak prog­ramot, mindemellett a város egy kiemelkedő szoborral gaz­dagodik. A 2-2,5 méteres turul­szobrot eredetileg a városköz­pontba, a 7-es főút buszpálya­udvar melletti részére tervez­ték, ehhez át kellett volna he­lyezni a buszok várakozóhelyét. Végül a testület a helyszín meg­jelölése nélkül hozott határoza­tot. A tizennégy képviselő egy­hangú Igennel döntött a turulfa­ragásról. ■ Füleki Tímea Ne az unió és a világbank szabjon irányt egészségpolitika Cser Ágnes: egy évtizeddel rövidebb ideig élnek a magyarok A szociális szféra, a kórház és az alapellátó rendszer dolgozóit ke­reste fel hétfőn, a nőnapon Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szo­ciális Ágazatban Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke és Gelencsér At­tila, a megyei közgyűlés elnöke Heintz Tamás fideszes ország- gyűlési képviselő kíséretében.- Arra törekszünk, hogy az el­látók és az ellátottak mondják meg azt, hogy hol kívánnak vál­tozást és ne az Európai Unió vagy a világbank alakítsa az egészségpolitikát Magyarorszá­gon - mondta Heintz Tamás. A sajtótájékoztatón elhang­zott: szakítani kell a “marad- ványelméletű” szemlélettel, va­Gelencsér Attila, Cser Ágnes és Heintz Tan ., a fórumon gyis azzal, hogy mindig csak a költségvetés maradékát kapja az oktatás és az egészségügy, majd a legvégén a szociális szféra. Gelencsér Aírifa 150-200 mil­lió forintos hiányt említett pél­daként, annyival kapott ugyan­is kevesebb OEP-támogatást a Kaposi Mór Oktató Kórház ta­valy fél év alatt és ez a tenden­cia 2010-ben sem látszik vál­tozni, mivel az elmúlt két hó­napban szintén 150-200 milli­ós a hiány. A megye 2006. és 2009. között 603 millióval tá­mogatta a kórházat, amire 2006. előtt nem volt példa, és a kormány már a válságot meg­előző időszakban is elvont az intézménytől. Cser Ágnes felháborodását fe­jezte ki a nyugdíjkorhatár eme­lésével kapcsolatban is. Úgy mondta: a magyarok egy évti­zeddel rövidebb ideig élnek, mint az európai átlag, és az egészségi állapotuk is rosz- szabb. ■ Meiszterics Eszter 4 5

Next

/
Thumbnails
Contents