Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-06 / 31. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 6., SZOMBAT SOMOGYI KÖRKÉP Olcsó hő Barcson: bioenergia-forrást termelő üzemet tervez egy cég A tanyán még a tél is szép cserfekvés Szabadon tartják a háziállatokat az erdőben Vérüket adják a meggyilkolt rendőr kolléga emlékére Barcs energiaszükségletét biztosíthatná az a mintegy tíz megawattnyi villamos energiát termelő üzem, amelyet a Dráva Faipari Művek Kft. tervez. A 13-14 milliárd forintos beruházáshoz elkészültek az előzetes felmérések, és szakértői csoportot bíztak meg a tervek kidolgozásával.- Miután a mi térségünkben kevés a fosszilis energia, egyre nagyobb jelentőséget kapnak az újfajta energiahordozók - mondta Steiner András ügyvezető. - A legfontosabb kérdés, hogy a termelt elektromos energia mellett mennyi hőenergiát tudunk hasznosítani. Fontos, hogy a gyár területén megvalósuló beruházásnak faipari háttere legyen, mert ez adja az alapanyag egy részét, és mindez nagy lehetőségeket nyújt az iparipark-fejlesztés- ben, az olcsó hőenergia hasznosítására. A szükséges biomasz- sza-alapanyag ráadásul 30-50 kilométeres körzetből beszerezhető. További beruházásokkal a cég viszonylag olcsó hőenergiát tudna nyújtani a város közintézményeinek is. Az üzem az elképzelések szerint a Dráva Faipari Művek területén valósulna meg, ahol nemcsak a kezdéshez szükséges három-négy hektáros terület és az infrastruktúra van meg, hanem rendelkezésre áll a bővítéshez szükséges további négy-öt hektár és az iparvágány is. ■ leki G. Itt még a tél is a legszebb arcát mutatja. Takács Imre cserfekvési biotanyáján sok jószágot gondoz Erdei tanyavilág Cserfekvésen. Egyelőre magyar tarkákat és mangalicákat tartanak az aprócska falu minigazdaságában. Vigmond Erika Cserfekvés néhány házból álló kis falu a Hosszúvíz melletti erdőben. Az utóbbi időben megélénkült itt az élet. Takács Imre a régi hagyományt követve biogazdálkodású tanyát rendezett be. Harminc hektáron gazdálkodik.- Negyvenéves koromig dédelgettem ezt a tervet, Cserfekvésnek kiváló adottságai vannak a tanyasi világ kialakításához - mondta. - Rögös út vezet egy gazdaság megteremtéséhez. Kezdetben elhivatottság, állat- és természetszeretet viszi az embert. Ahogyan nő az állat- állomány, s a tanya egyre jobban kiteljesedik, úgy lehet csak azt mondani: megéri. Én még az elején tartok. Az erdei tanyán egyelőre magyar tarkák és mangalicák találhatók.- Most például csak lánybocik vannak, de nemsokára kapnak egy legényt - simogatja meg az udvaron a kíváncsian tolakodó magyar tarka fejét Takács Imre. - Egyszerű a tartásuk, s a szabadon nevelt mangalica húsának még az íze is más, mint a háziasított, falusi ólban tartott disznóé. A tanyán még a tél, a havas táj is a legszebb arcát mutatja. Azonban ez az évszak sem jelent pihenőidőt: ez a disznóvágások szezonja, de mindig akad más kinti vagy benti munka is. tozik, három kilométeren át kanyarog a fák között a Cserfekvésre vezető üt. Önállóságát 35 éve vesztette el a település. Az aprócska faluban, az erdő mélyén ma már csak négy család lakik. Akik elmentek az egykor virágzó településről, a szolgáltatások hiánya miatt tették, akik jöttek, azokat a csend, a nyugalom, a természet vonzotta. Ezért nem ítéltetett - sok más társához hasonlóan - kihalásra, feledésre. Két éve Esztergomban szolgálatteljesítés közben hősi halált halt Borbély Zoltán rendőr hadnagy. Brutálisan agyonlőtték, amikor egy családi perpatvarnál intézkedett. Egy évvel a tragédia után, 2009. február 11-én az Esztergomi Rendőrkapitányság szolidaritási véradást szervezett, tisztelegve a kolléga emléke előtt. Ott fogalmazták meg a javaslatot: február 11-e minden évben legyen országos rendőrségi véradónap. Tavaly májusban az esztergomi repülőtéren a bűn- és baleset-megelőzési rendezvény alkalmával Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány és Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke aláírta az erről szóló megállapodást. Az idén február 11-én az ország minden megyéjében több helyszínen is megrendezik az I. Országos Rendőrségi Véradónapot, amellyel nemcsak Borbély Zoltánnak szeremének emléket állítani, de tisztelegnek mindazon rendőrök emléke előtt, akik szolgálatteljesítés közben haltak hősi halált. Az I. országos rendőrségi véradónap Somogy megyei rendezvényén Kaposváron, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság épületében részt vesz Szigeti Krisztián világbajnoki második és harmadik helyezett maratoni kajakversenyző. ■ Jakab Edit Nagyberényben kincs a víz, talán ki is tudják használni jövőkép a településnek A hétköznapok nehézségein talán a turizmus segíthet a Balaton-közeli községben A turizmus fellendítése jelenthetné az elmozdulást a jobb lét felé az észak-somogyi Nagyberényben. A faluban ehhez meg is van a megfelelő alap, a föld alatt rejlő gyógyhatású víz. Csendes, téli falu mostanság Nagyberény, embert alig látni az utcán, de nincs ez máshogyan más hazai településeken sem ilyentájt. A falu ön- kormányzati hivatalában is csendes munka folyik, a testületi üléseknek berendezett teremben a következő összejövetel anyagát hozzák össze. Hangtalan, ámde nehéz munka. Nehéz, mert, ahogy a Szentpéteri László polgármester mondja: vezetésével a 15. költségvetést próbálják összehozni, s ugye a falu első embere nem árul el még meg nem emlegetett titkot azzal, hogy nem volt ilyen nehéz, megkínlódnak az idei büdzsével.- Száztízmillió forint. Ennyire tervezzük a költségvetés főösszegét, s mivel az oktatási intézményeink immár a Siófoki Integrált Oktatási Központhoz tartoznak, ebben az összegben az intézmények fenntartásához szükséges pénznek már nem kell szerepelnie - magyarázza Szentpéteri László, és hozzáteszi: nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt. így ahhoz, hogy a bevételi és a kiadási oldal számai egyezzenek, még tizenegymillió forint hitelt is be kell kalkulálniuk, és egyelőre csak bízhatnak abban, hogy a tavalyról megspórolt pénzmaradványból azért marad annyi, hogy mégsem lesz szükség a banki támogatásra. Könnyen elérik a nagyvilágot. Új könyvtár és számítógépek a jövő nemzedékének. A kis fejlesztés is nagynak számít Nagyberényben Nagyberény 1400 lelkes település, ahol az oktatási integrációnak köszönhetően működik az óvoda, az általános iskola, és még egy alapítványi középiskola is fogadja a diákokat a település központjában. Arra büszke is a polgármester, hogy az általános iskolában 115 nebuló tölti meg az osztálytermeket, és nemcsak a helyi gyerekeket oktatják itt, hanem a szomszédos településekről érkezőket, még a Fejér megyéből bejárókat is. Talán nem is véletlen, hogy az egyik jelentős fejlesztés éppen az iskolát érintette az elmúlt évben. Új könyvtártermet rendeztek be a gyerekeknek, és egyben a falu lakosságának, ahol korszerű számítógépek is helyet kaptak. Fejleszteni nem sok lehetősége van a falunak, de amit tudnak, próbálnak akár önerőből is megteremteni. Szentpéteri László azt sorolja, hogy 2009-ben 7,5 millió forintból létrehoztak egy új tanácstermet a hivatal épülete mellett, ami házasságkötő teremként is funkcionál, és a falugazdásznak is kulturált ügyfélfogadási lehetőséget biztosít. - Saját erőből, 15 millió forint ráfordítással utat építettünk, ezzel javult az iskola, az óvoda és a templom megközelíthetősége. Ennek az elkerülő útnak a továbbépítése fontos lenne, reméljük, idén sikerül megvalósítani - fejtette ki a településvezető. Szentpéteri László persze leg- hosszabban arról tudna beszélni, hogy mi mindenre volna szükségük. Fel kellene újítani például a közösségi házat, az iskolánál új ablakokra volna szükség, utakat kellene felújítani, és persze ki kellene építeni a Újra fellendülhet a fürdőturizmus A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE a herényiek megpróbálnak optimisták maradni. A falu kitörési lehetőségét a polgármester a turizmusban látja. A kilencvenes években még nagy népszerűségnek örvendő, termálvizes medencékkel ellátott Oázis Panziónak új tulajdonosa van, és úgy tudni, hogy a svájci cég a panzió fejlesztését tervezi új medencével, wellness-szolgáltatások- kal, természetesen a nagy- berényi gyógyhatású vízre építve. Egy másik, magyar vállalkozó horgászparadicsom létrehozásába fogott, a faluban ettől is a vendégforgalom fellendülését várják. Mindehhez a helyiek egy rendezett, műemléki jellegű faluközpontot tennének hozzá, ahol hamarosan a templom külleme is szebbé válik. település szennyvíz-elvezetési rendszerét. Ez utóbbi számít a legnagyobb falatnak, hiszen a hagyományos technológiával a beruházás költsége az egymilli- árd forintot is meghaladná. - Felmértük a lakossági igényeket, és csupán huszonegy százalékuk igényelné a szennyvíz- rákötést. Szegény a falu lakossága, a herényiek többsége nem tudná miből kifizetni az önrészt, ezért reméljük, hogy nálunk is lehetőség nyílik majd a költségkímélőbb, egyedi tisztítóberendezések elhelyezésre - mondta a polgármester. ▲
