Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-05 / 30. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 5., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Szita: biztonságot 2010-ben kaposvári modell A somogyi megyeszékhely a végsőkig kitart Szita Károly: a válságot nem túlélni akarjuk, hanem nyerni általa. Ahelyett hogy elvennénk, adunk inkább Polgármesteri fórumok húsz helyszínen február végéig Szita Károly Kaposvári beszélgetések 2010 című fórumsorozata pénteken is folytatódik. Kaposvár polgármestere várja az érdeklődőket az alábbi helyszíneken és időpontokban: február 5-én, pénteken a Csalogány Panzióban, a Csalogány utca 70. szám alatt fél hatkor, február 8- án, hétfőn a cseri fiókkönyvtárban, a Tompa Mihály utca 1. szám alatt este hat órakor, február 9-én, kedden Töröcskén a faluházban szintén este hatkor, február 10-én, szerdán a Kisfaludy utcai iskolában fél hatkor, február 11-én, csütörtökön a Tol- di-iskolában este hat órakor, február 12-én, pénteken Toponáron a művelődési házban este hatkor, február 16-án, kedden a Honvéd utcai iskolában fél hatkor, február 17-én, szerdán a tüskevári fiókkönyvtárban, a Hajnóczy utca 15. szám alatt fél hatkor, február 18-án, csütörtökön a szentjakabi művelődési házban este hatkor, február 19-én, pénteken a református otthonban, a Béla király utca 90. szám alatt este hatkor, február 22-én, hétfőn a Berzsenyi-iskolában fél hatkor és február 23-án, kedden a Béke étteremben, a Petőfi utca 49. szám alatt fél hatkor. Szombaton űzik a telet a főtéren Kaposváron Több újdonság színesíti az idei kaposvári Dorottya- és farsangi napok rendezvénysorozatát. A farsangi sütemények bemutatójára profi cukrászok is érkeznek pénteken délután, majd velencei karneváli hangulatot idéz a Kossuth térre a parádés jelmezverseny. Szombaton egy órától farsangi kedvcsináló kezdődik mohácsi busók, hagyományőrző csoportok, óriásbábosok közreműködésével. A Dorottya-napi ceremónia fél négykor kezdődik Szita Károly polgármester köszöntőjével a Kossuth téren, majd öt óra körül télűző táncházzal és dedaégetéssel zárul. Hatkor zenés történelmi kabaré lesz a XX. század első feléből az Együd művelődési házban, nyolctól ugyanott rongyosbál. A gazdasági válság kezdete óta 4600 kaposvári munkahely megmentésében, illetve megteremtésében vállalt szerepet az önkormányzat. Szita Károly polgármester szerint nem szabad letérni a helyes útról.- Elemzők a válság 2008-as kirobbanása után azt mondták, hogy idén már bővülhet a gazdaság. Most már nem ilyen optimisták.- Szerencsére mi nem efféle próféciákra, hanem a szívünkre és a józan eszünkre hallgattunk, amikor szűk másfél éve meghirdettük a kaposvári modellt. Nem azzal foglalkoztunk, hogy mi lesz 2010-ben, hanem azzal, hogy akkor és ott miként segíthetünk a leghatékonyabban. Ma már nem kérdéses, hogy sikerült-e jó megoldást választanunk: tavaly év végéig négyezer-hat- száz munkahely megmentésében, illetve megteremtésében vállalt szerepet a város.- A pénztárca előbb-utóbb kiürül...- Kaposváron soha nem fog annyira kiürülni, hogy az ön- kormányzat ne segítsen a rászorulókon!- Évről évre százmilliókkal csökken a városnak juttatott állami hozzájárulás összege, ön is mindig erre panaszkodik.- Nézze, nem az a baj, hogy egyszer elvesznek, ha éppen nehéz helyzetben van az ország. A problémát az jelenti, hogy Kaposváron 2003 óta évente átlagosan félmilliárd forinttal csökkent a feladataink ellátásához szükséges állami hozzájárulás mértéke. Pedig minden ilyen döntés mögött emberek vannak. Erről sajnos Budapesten gyakran megfeledkeznek.- Egyre inkább elfogadott nézet szerint a jobboldali ön- kormányzatok a kormányváltásban bíznak, azért ilyen bátrak...- Mi 2009-ben nem azzal voltunk elfoglalva, hogy a kormány színén töprengjünk, hanem azzal, hogy megmentsük a munkahelyeket, megmentsük a családokat. 2008 őszén két út között választhattunk. Vagy amellett döntünk - amint az állam és sok település is -, hogy nem teszünk semmit, elszenvedjük a válságot annak minden tragikus vonzatával: becsődölt vállalkozásokkal, tömeges munka- nélküliséggel, ellehetetlenülő családokkal, bedőlő hitelekkel együtt. Vagy más megoldást választunk. Mi elhatároztuk, hogy a válságot nem túlélni akarjuk, hanem nyerni általa. Vagyis ahelyett, hogy elvennénk, adunk inkább. Ezért vezettük be az öt pontból álló kaposvári modellt, s ajánlottuk jó szívvel a kormánynak is.- A jelek szerint hiába...- Pedig a tapasztalatok bennünket igazolnak. Kaposvár nem gyengébb, hanem erősebb lett azáltal, hogy nem mentek csődbe a vállalkozások, s hogy segély helyett továbbra is munkabért kapnak az emberek. Nehezen vitatható, hogy egy céget könnyebb megmenteni, mint csőd után újra talpra állítani. Kaposvár adóbevétele a válság első évében annak ellenére is emelkedett, hogy félezer vállalkozásnak elengedtük az iparűzési adót. Többeknek lehetővé tettük a fizetési kötelezettség átütemezését. Létrehoztuk továbbá a munkahelyek megőrzését szolgáló foglalkoztatási alapunkat, s minden eddiginél több embernek - hétszáz főnek- adtunk közcélú munkát.- De mégis miből futja minderre?- Ennek részben megvolt a fedezete a költségvetésünkben, hiszen a kaposváriakkal közösen kialakított programunk szerint 2011 -12-ben hatalmas beruházásokat hajtottunk volna végre a városban. Úgy döntöttünk viszont, hogy nem várunk évekig, hanem már most megépítjük mindazt, amit későbbre terveztünk. Ezt azért tettük, hogy az építőiparnak megrendelést tudjunk biztosítani, mert ha most nem kezdenénk ebbe bele, két év múlva már nem lenne kinek munkát adni. A fejlesztéseket - a város- központ átalakítását, a fürdő felújítását - pedig az Európai Unió is támogatja. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT SEGÍTÜNK... Kabátégetés az autóbuszon KAPOSVÁRI olvasónk írta le kálváriáját. Mást nem tudunk tenni, mint mások okulására közöljük sorait: - A Cseri városrészben a 4-es helyi járatú buszon alig utaztak emberek. Leültem egy dupla ülésre, az egyik megállónál felszállt egy nő, és leült mellém. Már gyanús volt, hogy miért is ül mellém, mikor annyi üres hely volt Valami kattogott a két ülés közt, a kabátom zsebe mellett, és a nő azt nézte folyamatosan. Gondoltam mindenre: kaparászik valamit, esetleg a zsebemből akar valamit kivenni. Már a Donnerben járt a busz, én már szinte az ablakhoz préselődve feszeleg- ve utaztam, mikor égett szagot éreztem. Odakaptam a szemem: akkor pillantottam meg a nő kezében egy öngyújtót, és a hófehér kabátomon az égetés nyomait. A nő azzal szórakozott, hogy égetgette a kabátom! Én rendőrt hívtam, mire a nő azonnal jelzett, hogy leszáll. Előrefutottam a sofőrhöz, és kértem, hogy ne nyissa ki az ajtót, amíg nem telefonálok a rendőröknek. a rendőrök közölték velem, hogy nincs emberük, amit megértek. Állt a busz, a rendőr pedig ecsetelgette a telefonba, hogy írassak pár sort a gyújtogatóval, hogy bevallja tettét, majd vegyem fel az adatait, aztán keressek két tanút, velük is írassak pár sort, és vegyem fel az ő adataikat is. Természetesen a gyújtogató nem volt hajlandó megmondani a nevét, a tanúk pedig közölték, hogy túl macerás tanúskodni. Nem haragszom senkire: megértem, hogy nincs elég rendőr. Azt is megértem, hogy nem szeretnek az emberek tanúskodni. Azért írok, mert megdöbbentő volt átélni, hogy valaki élvezettel nézegette, ahogy gyújtogatja a kabátomat A Zöldfok szerint ez már tényleg szemét-ügy válasz A Somogyi Hírlapban február 3-án megjelent „Az ügyvéd szerint törvénysértő a szemétszerződés” cikkre (Folytatás az 1. oldalról) Az azonban véleményünk szerint még egy kortesbeszédbe sem férhet bele, hogy valaki - jelen esetben dr. Léhmann György - a válóságtól teljesen és nyilvánvalóan elrugaszkodott állításokkal felelős önkormányzati vezetőknek olyasmit sugalljon, ami nemhogy megoldás, de újabb és sokkal súlyosabb problémák forrása lehet számukra. A TÉNYEK TEHÁT: Bedegkér, Miklósi, Zics és Törökkoppány önkormányzatának nem kell hulladékszállítási szerződést kötnie a Zöldfok Zrt.-vel, mert már hosszú évek óta van nekik ilyen. Jelen állás szerint nem a szerződések megkötése, hanem azok felmondása lenne jogsértő, hiszen a vonatkozó (224/2004. (VII. 22.)) kormányrendelet igen szigorú felmondási feltételeket szab mindkét szerződő fél - azaz a közszolgáltató és az önkormányzat - számára egyaránt. A szerződések keretében alkalmazott szemétszállítási díjakat tárgyalják újra minden évben az önkormányzatok, hiszen a hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján ők az ármegállapító hatóság ebben a tekintetben. Tény, hogy a díjmegállapítás nem történhet akárhogyan, bármit is javasoljon a gonosz, profitéhes szolgáltató, ennek kereteit is kormányrendelet szabályozza (64/2008. (III. 28.)). Ez a jogszabály azonban - és ezt dr. Léhmann vélhetően pontosan tudja - nem tartalmaz olyasféle fogalmat, hogy „minimális nyereség”, hanem azt mondja, hogy a díjnak biztosítania kell a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetét. Az ISPA-költségek esetében, melyek kétségkívül komoly díj- emelkedéseket eredményeztek és eredményeznek mindenütt, ahol a dél-balatonihoz hasonló korszerű hulladékgazdálkodási rendszer valósult meg, pontosan erről van szó. Ezek a költségek tehát nem a Zöldfok működési költségei. A társaság kizárólag annyit javasolhat beépíteni ezekből a helyi közszolgáltatás díjaiba, ameny- nyit az ISPA-támogatást elnyert önkormányzati konzorcium számára meghatározott. Azzal a meglepő állítással, miszerint az AVE Magyarország Kft. a maximális profit elérésére törekszik, nem kívánunk vitatkozni, hiszen a téma komolyabb ennél. Ezzel kapcsolatban csak két dolgot szeretnénk megjegyezni: minden (mikroökonómiai) közgazdasági tankönyv alaptétele, hogy a gazdálkodó szervezet (hacsak nem eleve nonprofit formában hozták létre) profitmaximalizálásra törekszik. Ha nem így terme, saját létezésének értelmét kérdőjelezné meg. Az ügyvéd úr szerint példaértékűen eljáró tabi önkormányzat a Saubermacher Kft.-vel kötött szerződést (azelőtt ott nem a Zöldfok Zrt., hanem a helyi Gamesz szolgáltatott). Nem egészen értjük, hogy dr. Léhmann szerint mitől kevésbé profitorientált az osztrák magán- tulajdonosi hátterű Saubermacher, mint az ugyancsak osztrák, de ott többségi önkormányzati tulajdonban lévő AVE. Végezetül annyit: a Zöldfok Zrt. szolgáltatási területén lévő nyolcvanhárom önkormányzat csaknem kilencven százaléka már elfogadta a 2010. évi díjakat. Nyilván nem azért, mert ők örültek a díjemelésnek, hanem azért, mert kritikusan és részletekbe menően, de nem ellenségesen vizsgálták a közszolgáltató díjjavaslatait, ha kellett, változtattak az igényelt szolgáltatás tartalmán, és végül felelősen döntöttek. Észérvekkel vitatkoztak velünk, és nem hagyták magukat szerződésszegésbe vagy egyéb felelőtlen akciókba belerángatni. SZABÓ ZOLTÁN VEZÉRIGAZGATÓ. AVE ZÖLDFOK ZRT. ▲
