Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-27 / 49. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT A határ lebontása erősíti a kapcsolatokat horvát-magyar Vegyes házasságok is az égben köttetnek, de a földiek is vigyáznak rájuk Aki Európai Uniós polgárral köt házasságot, maga is automatikusan rengeteg előjoghoz jut. Horvátország csatlakozása a határszélen nekünk, magyaroknak is kedvez. Jeki Gabriella Horvátország uniós csatlakozása után különösebb korlátozás nélkül utazhatnak át a határon magyarok és horvátok egyaránt. Ez a helyzet várhatóan megkönnyíti a horvát-magyar vegyes házasságban élők életét Dél-Somogyban. A lakóhely szabad megválasztása azonban ma még nehéz dió; uniós állampolgárként is csak kilencven vagy száz- nyolcvan napig lehet engedély nélkül külföldön tartózkodni. Hosszabb idejű tartózkodás esetén igazolni kell a megélhetést, az egészségbiztosítást és a megfelelő lakást. A déli határszélen szinte minden településen találkozhatunk magyar-hor- vát vegyes házaspárokkal. A nemzetiségi öntudat a Magyarországra költözött horvátokban még ma is élénken él. Ebben mi, magyarok is segítjük őket.- Dobar dán (magyarul: jó napot)! - évek óta így köszöntik a tanárt a lakóc- sai iskolában, a legnagyobb horvát ajkú somogyi faluban, ahol kiemelt feladatnak tartják a nemzetiségi nevelést. Ma heti négy órában tanítják a horvát nyelvet, horvát hagyományokat ápoló szakkörök működnek, horvát népzenével és táncokkal ismerkednek, és közös horvát nyelvi vetélkedőket tartanak. Itt a Dráva Menti Horvátok Közösségének központja, vezetőségének székhelye. Potonyba a 18. században telepítettek katolikus horvátokat, ahol azóta is folyamatosan hangsúlyozzák a falu nemzetiségi identitását. Nem véletlen, hogy a falu címerén a pajzsban lévő nyolc makkterméssel ékesített gyökeres arany tölgyfa azt jelképezi, hogy az oda települt horvátok csakúgy, mint a tölgyfa, gyökeret eresztettek Potonyban. Kicsit tovább utazva, Tótújfaluban vannak férfiak, akik 121 kólót is el tudnak játszani. Aki itt jár, annak meg kell ismerkednie a falu nevezetességének számító elismert horvát dudakészítővel, Gadányi Pállal, aki nem bárányvagy kecskebőrből készíti a zeneszerszámokat, hanem kutyabőrből. A negyedik somogyi horvát ajkú községben, Szentborbáson, ma is javarészt horvát nemzetiségűek laknak. Mindig barátsággal fogadják a turistát, akiknek megmutatják a horvát piros-fehér-fekete szőtteseiket, s vasárnaponként hagyományos kaláccsal, rétessel is megkínálják a vendéget A horvát falvak sora a Dráva mentén, Sellye irányában is folytatódik. Valamennyi településre jellemző, hogy gondosan őrzik nemzeti hagyományaikat, de nyitottak a határ mindkét oldalán élő emberekre. Legyen szó kultúráról, szokásokról, népviseletről, baráti kapcsolatokról vagy szerelemről. Vargovic Zlatko és Vargovity Magdolna Brigitta 1996 telén Darányban találkoztak először, s két év múlva a horvátországi Gradinában házasságot kötöttek. Akkoriban számtalan magyar-hor- vát vegyes házasság született.- Amikor 1998-2002 között Horvátországban éltem, letelepedési engedélyt kértem - meséli Vargovity Magdolna Brigitta. - Amikor a fiúnk, Dani három éves lett, mégis úgy döntöttünk, hogy visszaköltözünk Magyarországra. A határ másik oldalán nem volt munkalehetőségem, és a férjemnek sem volt biztos megélhetése. Úgy gondoltam talán nagyobb esélyem lesz erre itthon, és a fiunk is szívesebben járna magyar óvodába. Hamarosan mindketten munkát találtunk, s a férjem megkapta az állandó letelepedési engedélyt.- Eleinte nehéz volt, mert a horvát férfiakról bizonyos sztereotípia él az emberekben, például, hogy lobbanékonyabbak vagyunk - fogalmazza meg Vargovic Zlatko. - Ez nem minden esetben helytálló. A kis horvát faluban, Bacevacon, ahol éltem, szinte nem is hallani arról, hogy a házaspárok elválnak, s szeretik a magyar nőket, mert úgy érzik, nekik jobban benne van a szívük mindenben. A házaspár fiatalon csöppent bele a házasságba, a nyelvi korlátok nem érdekelték őket. Úgy érezték, öröm, hogy Krmpoticék gyermekei a magyar és a horvát nyelvet is kiválóan beszélik megismerhetik egymás országának kultúráját, szokásait. Brigitta eleinte szótárral és notesszel járt férjéhez, de fél év múlva már jól beszélt horvátul. Kitűnő kapcsolatrendszerük alakult ki a határ mindkét oldalán, emiatt köny- nyebben utaznak el egy-egy nyáron a horvát tengerpartra is. Az Európai Unióba való belépés jelentős infrastrukturális fejlődést adhat a határmenti horvát falvaknak, amelyeket erős kötelékek fűzhetik majd Barcshoz. Hoffmann Norbert és Hoffmanné Lugonja Sladjana 2002-ben, Csokonya- visontán találkoztak először. Három hónapra rá összeköltöztek, és gyereket vállaltak. Kislányuk tíz hónapos volt, mikor összeházasodtak.- Már 1995 óta magyar állampolgár vagyok és a családom is - mondja Hoffmanné Lugonja Sladjana. - 1991 és 1992 között menekült státuszunk volt Magyarországon, mivel édesanyám egy szerbhez ment férjhez és a haoorú miatt úgy gondoltuk, hogy jobb lesz, ha inkább átköltözünk Csokonyavisontára, egy távoli rokonhoz. Ezután kaptuk a letelepedési engedélyt. Én magyar-horvát kettős állampolgár vagyok, a férjem magyar. Nehéz volt beilleszkednie, mert mi tipikus, nagyon hangos, balkáni család vagyunk. Később megszerette ezt a stílust. A kislányom, Bianka hat éves, és magyar állampolgárságú, de ha úgy alakul az élete, hogy Horvátországban szeretne tanulni vagy élni, támogatni fogom. Az unió után már bárhol folytathatja felsőfokú tanulmányait, és engedély kérése nélkül vállalhat munkát. Már most érti a magyar, a horvát és az angol beszédet is. Testvérem, Dusán 2008-ig szintén Nagyatádon élt, de tavaly Porecbe költözött. Remélem, a határok hamarosan megszűnnek, és többet tudok velük találkozni. Ha Horvátország is uniós tag lesz, akkor már adott lesz egy jobb lehetőség arra is, hogy az Adrián egy ingatlant vásároljunk. Krmpotic Deljko és Krmpoticsné Hoffer Éva 1988-ban ismerkedtek meg Somogytarnócán. Bár az eltérő nemzetiségű szülők eleinte nem örültek a kapcsolatnak, a fiatalok 1990-ben összeházasodtak.- Az eljegyzésünknél is tolmács segédkezett, és nagyon vicces volt a házasságkötésünk is, amikor nekem magyarul, a feleségemnek pedig horvátul is el kellett mondani: akarom. Ráadásul minden iratot le kellett fordíttat- nunk, ezért kénytelenek voltunk többször Budapestre utazni, ami sok pénzünkbe került - emlékszik vissza Krmpotic Deljko. - A magyar szülők Vargovic Zlatko és felesége mindkét országban otthon érzik magukat kezességet vállaltak értünk, így megkaptuk a tartózkodási engedélyt, s itt telepedtünk le, de mindkét ország az otthonunk.- Emlékszem, eleinte a szüléink nagyon tiltottak minket egymástól, édesanyámnak szinte megállt a szíve, amikor egy horvát rendszámú autó közelített a házunkhoz - teszi hozzá Krmpoticsné Hoffer Éva. - Fél évig a szülőknél laktunk, és nem mentünk nászúira se, csak hogy pénzt tudjunk gyűjteni. Aztán vettünk egy nagyon öreg, rozoga házat. Még a teteje is beázott. Gyakorlatilag a nulláról indultunk. Szüleim csakhamar befogadták Deljkot, mert megtapasztalták, hogy megtalálja helyét vállalkozóként Magyarországon és eltartja a családját.- Amikor megvettük a házunkat Magyarországon, a felújításnál magyarok és horvátok is segédkeztek - veszi vissza a szót a férj. - Az első ebéd máig emlékezetes számomra. Amíg Éva főzött az ősrégi gázrezsón, én bevásárolni mentem. Mivel még nem tudtam magyarul, ezért vettem egy üveg bort és egy - feltételezett - ásványvizet. Utólag derült ki, hogy sós vizet tettem a kosárba. Az első közös bableves sem volt az igazi: magyaros fűszerezéssel készült, amihez nem voltam hozzászokva. Idővel megismertük és megszerettük egymás étkezési szokásait. Két gyermekük, a 19 éves Ramóna és a 10 éves Evelin kettős állampolgárságú. Ramóna ma egy horvát-magyar két- tannyelvű középiskolába jár, és úgy érzi, ha Horvátország is az Európai Únió tagja lesz, akkor talán megcélozza továbbtanulásként a Zágrábi Egyetemet. Evelin félig magyarnak, félig horvátnak vallja magát. Két anyanyelve van, és néha tolmácsolni is befogják. - Szeretem, hogy anya magyar, apa pedig horvát, mert mindegyikükkel más nyelven tudok beszélni - szólal meg mosolyogva Evelin. - Kicsit úgy érzem, mintha kettős életet élnék: sok magyar és horvát barátom van, imádom a horvát táncokat - főleg a kólót -, de a magyar csárdást is. Apa folyton horvát zenét hallgat, amelyet én is megszerettem. Deljko és Éva úgy látják, ha végre Horvátország és Magyarország között is leomlik a határ, akkor az emberek nem ellenzik majd annyira a vegyes házasságokat. Oeljkonak két építőipari vállalkozása van - két országban. Azt mondja: a horvátok uniós csatlakozásával Hoffmannéktól nem idegen, hogy gyermekük Horvátországban tanuljon egészen biztosan jobbak lesznek az üzleti kapcsolatok, hiszen ma még szabályozzák, mit lehet kivinni és behozni a másik országba; az unióban ez gyorsabban, könnyebben, kevesebb papírmunkával lesz megoldható. Tovább gondolva a dolgot, még hozzáteszi: pár év múlva eljön az idő, amikor mindkét országban euróval fizethetünk, ami végképp megkönnyíti az életünket. Ez az üzleti életben, és a turisztikában is számos előnnyel jár mindkét fél számára. Szemere Márta szociológus több olyan problémát lát a vegyes házasságok esetén, amelyek Horvátország uniós csatlakozásával enyhülhetnek. Ilyenek a nyelvi, kulturális és szocializációs különbségek, amelyekre érdemes klubokat, tanfolyamokat szervezni, és közelebb hozni egymáshoz a társadalmi szerkezeti különbségeket és szabályokat. Szintén gondot jelenthetnek a családon belüli értékrendek és tradíciók, mint a nemzettudat és a vallás különbsége, vagy hogy kisebbségben élni önmagában is diszkriminatív. Szemere Márta hangsúlyozta: ha kinyílik a határ, a horvátok szabadságérzete felerősödik, szabadon választhatnak iskolát, munkahelyet, egészségügyi szolgáltatást, vagy kikapcsolódást úgy, hogy közben megtarthatják identitásukat. Házasságkötés után a külföldi fél három év múlva kérheti a magyar állampolgárságot. Ezt már Hoffmanné dr. Németh Ildikó a Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője mondja. Horvát állampolgárok házasságkötésére Somogybán az elmúlt két évben mindösz- sze egy alkalommal került sor. A magyar és a horvát házasuló fél okiratokkal igazolta a házasságkötés törvényes feltételeit. A horvát vőlegénynek az otthoni illetékes hatósága által kiállított tanúsítványt is csatolnia kellett, hogy a magyar állampolgárságú menyasszonynyal kötendő házasságának nincs törvényes akadálya. A hivatalvezető elmondta: horvátországi házasságkötéshez 2008-ban négy, 2009-ben pedig egy magyar házasulandó kérte tanúsítvány kiállítását. Kréth Katalin, Barcs Város Önkormányzatának anyakönyvvezetője hangsúlyozta: a születendő gyermekek vegyes házasság esetén kettős állampol- gárságúak lesznek, a magyar férj nyomán magyar, a külföldi férj nyomán külföldi, de csak hivatalos bejegyeztetés esetén. Az Európai Unió előtt azonban csak akkor lehetett valaki az egyik ország állampolgára, ha lemondott a másik áUampolgárságáról. Mára ez megváltozott. Vegyes házasságok léteztek évszázadokra visszamenőleg, már az Árpádházi uralkodók idejében is. Ezek hátterében azonban gyakran politikai törekvések álltak.- A Dráva mente mindig olyan vidék volt, ahol több nemzetiség élt együtt. A jobbágyoknál azonban nem hatalmi, hanem inkább gazdasági és érzelmi szempontok kerültek előtérbe; a módos gazda viszont hasonló kvalitású földbirtokoshoz akarta adni a gyermekét - mutat rá Mészáros Ádám néprajzkutató. - Az üyen vegyes nemzetiségű vidékekre az is jellemző, egymás iránti tiszteletből és praktikus okok miatt az itt élők beszélték egymás nyelvét Ezeken a településeken emellett létezett és létezik a közösségek összetartó ereje. Házassági kapcsolatoknál fontos szerepet töltött be a vallás is, és mivel mind a magyarok, mind a horvátok zöme a katolikus hitet követette, ez is erősítette a vegyes házasságok kötését. A kutató kiemeli: Barcson az első, 1699-es összeíráson már tíz olyan család nevét jegyezték fel, amelyekben magyar és horvát családnevek is voltak. A lista az évek során folyamatosan bővült, egyre gyakoribbá váltak a horvát-magyar vegyes házasságok. A barcsi uralkodó nyelv 1740-ben, a pestis idején még a horvát volt, majd az 1800-as években a német A városban a magyar nyelv csak a századfordulón vált dominánssá. Horvátország a korai Árpád korban lett - Dalmáciával együtt - a magyar királyság része. Dr. Bertalan Péter történész szerint erre azért érdemes emlékeztetni, mert az Adria tengeri kijáratot jelent, ami összeköttetést biztosít az adriai városok polgársága és az itáliai polgárság között.- A korai történelemtől kezdve - mindig, amikor Magyarország és Horvátország kapcsolata szoros és baráti volt -, mind kulturális, mind politikai és gazdasági értelemben virágzó időszakról beszélhetünk - mondja. - Emellett bizonyított, hogy az az ország, amelyik rendelkezik tengeri kijárattal, annak polgárosultsá- ga, kulturális színvonala magasabb és nyitott, nem bezárkózó. Amikor Magyarország a trianoni békeszerződéssel elveszítette ezekkel a területekkel - közte Horvátországgal - a közvetlen kapcsolatát, egyfajta bezárkózás alakult ki. A magába fordult Magyarországnak pedig nem volt tovább nagyvonalú, kereskedelmi kapcsolatrendszere, ezért melankolikus ország lett.- Ha Horvátországot felveszik az Európai Unióba, a pezsgő szellemi, kulturális, kereskedelmi adriai térséghez való csatlakozásunk új, magasabb szintű kapcsolatot hozhat létre országaink között. A horvát-magyar vegyes házasságok kulturális és gazdasági kapcsolatot jelentenek, amelyek bizonyos megtartó erővel bírnak. Dr. Bertalan Péter hozzátette: Horvátország és Magyarország perszonáluniója nem csak makro szinten, hanem mikro szinten is megvalósulhat; ahogy az államoknak van közös sorsa, úgy az embereknek is. ■ A térségben kiemelt feladat a nemzetiségi nevelés. Horvátország szeretné még idén lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, hogy 2011-ben vagy 2012-ben tagja lehessen az Európai Uniónak. ■ A horvát-magyar vegyes házasságok megtartó erővel bírnak. EURÓPAI UNIÓ
