Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-01 / 26. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ re-----------------­^ mP ERCES INTERJÚ Iskola négy diákkal Ha munkahely van7 minden van... számvetés Somogybán ezer ember állását mentheti meg a megyei önkormányzat Egyházi általános isko­laként működik a mos­tani tanévtől a somogy- vámosi Krisna-völgy iskolája, számolt be Hosszú Zoltán, a völgy sajtószóvivője.- Mi az oka, hogy csak most akkreditáltatták a Krisna-völgyi iskolát?- Egész eddig viszonylag kisebb volt az igény az isko­la iránt a közösségen belül, sok itt élő családnak a gyer­mekei viszont szinte egy időben, mostanában töltik be az iskoláskort. A másik ok pedig az, hogy ebben az évben kerültek fel a napele­mek, a világítás ugyanis alapvető feltétele az akkre- ditációnak - indokolta a vál­tozást Hosszú Zoltán.- Korábban hogyan oldot­ták meg a Krisna-tudatú hívők gyermekeinek okta­tását?- A gyerekek magántanu­lók voltak, és a közeli általá­nos iskolában tették le vizs­gáikat. Erre ezentúl nem lesz szükség.- Hány diákja van az egy­házi iskolájuknak?- Egyelőre összesen né­gyen tanulnak az iskolában. Úgy tűnik viszont, hogy öt év múlva ki is fogjuk nőni a jelenlegi iskolaépületet. Ti­zenöt év múlva már hatvan lesz az iskoláskorúak létszá­ma a Krisna-völgyben, az in­tézmény egyházi általános iskolaként való bejegyezteté­se tehát a hosszú távú terve­zés része volt. ■ Füleki T. Hosszú Zoltán: öt év múlva ki­növi a közös­ség az iskola- épületet Magyarország nyolc év alatt eu­rópai éllovasból sereghajtó lett. Gazdasági mutatóink az Unió 27 tagállama közül a legrosszab­bak. De nézzük a tényeket: Az új év elején 10,5 százalékos csú­cson a munkanélküliség (KSH). A versenyszférában folyamatos (6,8 százalékos) a létszámleépí­tés (Állami Foglalkoztatási Szol­gálat, ÁFSZ). 604 000 ember j nyilvántartott álláskereső, szá­muk nap mint nap nő. Az építő­ipar 14 százalékkal esett vissza (KSH). Magyarország verseny- képessége romlott, miközben a visegrádi országokban a szom­szédok már javulást jelentettek (GKI). A reálkeresetek zuhanó- repülésben (KSH). 2009-ben több mint 30 százalékkal több cég ment tönkre, mint egy évvel korábban. Tavaly 37 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi éljárá- | sok száma. A magyar lakosság 17 százaléka gondolja azt, hogy az új évben képes lesz félreten­ni (GfK Hungária). Brutális mér­tékű a kormányzati szektor hiá­nya. Magyarország lehet a régió egyedüli országa, amelynek 2010-ben is gazdasági vissza­eséssel kell szembenéznie. Ma­gyarország rövid távon vesztese marad a válságnak. (Caylon Bank). Az ECOSTAT felmérése szerint mindezt társadalmi, szo­ciális és bizalmi válság is kíséri. Mindez sajnos hatványozot- | tan igaz megyénkre, Somogyor- szágra, mely már régóta hátul kullog a megyék rangsorában. Ma minden harmadik munka­képes somogyi (közel 60 000 ember) állást keres. Mi lehet mindennek az oka? Az eltitkolt és mára lassan ismertté váló országadatok alapján egyértel­műen elmondható, hogy Ma­gyarország már a világválság ki­robbanása előtt is válságban volt. A kudarcos gazdasági ered­ményeink azt bizonyítják, hogy a kormány a létező legrosszabb válaszokat adta a válságra, félre­kezelte, tovább mélyítette azt. Nem az európai utat választotta, hanem az országot mára a kezé­ben tartó Nemzetközi Valuta­alap diktátumait: amely kímé­letlenül elvett a legrászorultab- baktól is, és embertelenül meg­szorított a legelesettebbeknél is. Ahogy mifelénk mondják; nem nézett se Istent, se Máriát. Azok az európai országok, ahol a kor­PÁLYÁZÓ PROJEKT CÍME BERUHÁZÁSI KTG EU-FORRÁS ÖSSZEGE SAJÁT FORRÁS OSSZ. KFT-TÁMOGATÁS Rinyakovácsi Többfunkciós kulturális közösségi térkialakítása 6 981000 5 585 000 1396 000 698 000 Csököly Csökölyi falumegújítás 12 072 000 9 658 000 2 414 000 1207 000 Gallé Göllei falumegújítás 36933 000 30 778 000. 6155 000 j 2 000 000 Háromfa >*. j Köztéri park kialakítása égSjÉk ® 858 000 5486000 1 372 000 686 000 Kiskorpád Ravatalazó tetöfélújftása, temetőkerítés felújítása 10 911455 8 729 164 2 182 291 1091 145 Lad Körjegyzőség külső felújítása, Játszótérfejlesztés 24 249 281 19 399 425 4 849 856 2 000 000 Csorna Játszótér 1284 000 9 667 000 2 417 000 1 208 000 Ötvöskónyt Ref. templom és-kert felújítása, játszótér kialakítása 15 839 000 12 719 000 3 120 000 1 560 000 Homokszentgyörgy Játszótéri eszközök szabványosítása, tereprendezés 5911 756 5911 756 1 477 939 738 969 Tarany Művelődési ház felújítása, parkosítás 24 835 000 19 868 000 4 967 000 2 000 000 Zala játszótér és park kialakítása ~ _ 8 770401 8 770 401 2 192 600 1096300 Bőszénfa Nemzedékek Parkja létrehozása 52 042 207 40 538401 11503 806 2 000000 Cserénfa Polgármesteri hivatal épületének, környezetének rendbetétele 2 949 783 2 257 241 692 542 346 271 Kaposgyarmat Játszótérés közpark kialakítása 16285 435 13 028 346 3 257 089 1628 545 Hajmás Kossuth u. 37. felújítása 10178 275 " - 8 087 060 2 091215 1045 607 Szentbalázs Játszótérés park kialakítása 23 874 514 19 078 011 4 769 503 2 000 000 Klsasszond Kultúrház külső festése, kerítés és játszótér kialakítása 3 787 379 3 029 917 757 480 378 740 Kaposfő Faluközpont felújítása, parképítés 27 689 712 22 151770 5 537942 2 000 000 Rlnyaújlak Rendezvényterem tetőterének felújítása 3125000 2 500000 313 000 312 000 Balatonszentgyörgy * Iskola, óvoda integrációja, intézm. felújít, eszközbeszerzés 619 973117 557 975 805 61997 312 2 000000 Balatonberény* Iskola, óvoda integrációja, intézm. felújít, eszközbeszerzés 66 072 106 59 464 944 6 607 216 2 000 000 Tikos* Iskola, óvoda integrációja, inté^ri,felújít, eszközbeszerzés 31602 330 28442 097 3160 233 1 580 116 , Vörs* Iskola, óvoda integrációja, intéémi%lújít. eszközbeszerzés 86837 700 I 78 153 930 8 683 770 2 000 000 Hollád* Iskola, óvoda integrációja, intézm. felújít, eszközbeszerzés 63 891660 I 57 502 494 6 389166 2 000 000 *- Megvalósulás helye Balatonszentgyörgy Segítség a falvaknak: a megyei közgyűlés két éve hozta létre a kistelepülési támogatási alapot A SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2008-ban létrehozta a Kistele­pülési Fejlesztési Támogatási Alapot 300 millió forintos ke­retösszeggel, melynek célja, hogy Somogy megyei települé­sek (a városokat kivéve) EU-s projektjeihez forrást biztosít­son a szükséges önrész kiegé­szítéseként. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT a ne­héz pénzügyi helyzete ellenére kiemelkedően fontosnak tart­ja, hogy a kistelepülések pá­lyázati önerejéhez hozzájárul­jon, ezzel lehetőséget teremtve a szükséges fejlesztéseik meg­valósításához. a kistelepülési fejlesztési Tá­mogatási Alap létrehozása óta hatvanöt önkormányzat össze­sen 81,3 millió forintban része­sült. A legutóbbi, 2010. január 25-i döntés értelmében további huszonnégy önkormányzat ré­szesül 33,5 millió forintos tá­mogatásban a fenti táblázat szerint. mánynak volt bátorsága a legne­hezebb pillanatokban adni; adni az embereknek, adni a vállalko­zásoknak, adni a gazdaságnak, már kifelé tartanak a krízisből. Ők a rövidlátás helyett távolabb­ra néztek, és ennek következté­ben nyertesei lesznek a válság­nak. Az ő gazdasági mutatóik már most jobbak, mint amire ők maguk számítottak. Magyarország figyelmen kí­vül hagyta a gazdaság növeke­désének szempontjait, kizáró­lag fiskális szemlélettel közelí­tett a problémához. Az átgon­dolt gazdaságpolitika régóta hi­ányzik. Az érdemi párbeszéd hiányában naponta találkozunk egymás ellen ható célokkal és programokkal. Folyamatosan éljük fel, „el­égetjük” erőforrásainkat, tarta­lékainkat. Súlyos tévút volt az ultraliberális, nemzeti érdeke­ket figyelmen kívül hagyó gaz­daságpolitika, az elhibázott privatizációs filozófia. Le­csúsztunk az euróról mint fize­tőeszközről, és lecsúsztunk sok-sok euróról mint uniós for­rásról is. Sokat segíthetett vol­na egy átlátható, gyors, kis bü­rokráciával működő pályázati rendszer, amely ott segít, ahol a legnagyobb a baj, és így haté­kony eszköze lehetett volna a válság kezelésének is. Ebben az európai költségvetési cik­lusban (2007-2013) a gazda­ság fellendítésére mindössze­sen 14-15 százalékot tervez­tünk. Az ÚMFT forrásainak négy százalékát (!!!) fizették ki. No comment. Mindezt a bajt csak tetézik az Európában legmagasabb élőmunkaterhek (adók és járu­lékok), magas kamatok, a for­ráshiány. Folyamatosan csök­kennek a beruházások, felerő­södött a lánctartozás, és a vi­segrádi országok közül is ki­emelkedő, irtózatos energia­árak jellemzőek. A multik elvi­selhetetlen túlsúlya torz gazda­sági struktúrát eredményezett. A magas, esetenként felesleges adminisztrációs terhek csak a habot jelentik a tortán. A közbeszerzési anomáliák­tól és a korrupciótól hangos az ország, és mégsem tesz senki semmit. A Transparency International szerint nyolc he­lyet csúsztunk le a korrupció tekintetében. A bürokráciára a magyar cé­gek duplaannyit költenek, mint az európai átlag. És ha mindezt túlélte a gazdaság va­lamelyik szereplője, akkor jön­nek a hatóságok ellenőrzésé­nek anomáliái. A fentiekből az következik, hogy elengedhetetlen a gazda­ságfilozófiai váltás, a magyar ér­dekek védelme, a gazdaság újjá­szervezése. Most már nem elég maszatolni, mélyre ható, gyöke­res változtatásra van szükség. Felmerül a kérdés: mit tehet­nek ilyen körülmények között az önkormányzatok? Az önkor­mányzatok vezetői (közgyűlési elnökök, polgármesterek) szá­mára nyomasztó teher, hogy ho­gyan adjanak munkát az embe­reknek ebben a gazdasági kör­nyezetben. Pontosan tudjuk, hogy polgáraink segítséget vár­nak tőlünk, elsősorban munka­helyeket. A lehetőségeink azon­ban elviselhetetlenül korlátozot­tak, az elvárások már-már telje­síthetetlen feladat elé állítanak minket. Kollégáim (polgármes­terek) legkülönfélébb kezdemé­nyezései, a magyar kreativitás sok száz somogyi munkahelyet mentett meg és ment meg ma Is. Hosszú lenne a sor, ezért csak egyet említek, a magunkét. A kaposvári modell bizonyítható­an eredményes pont’át, mis re- rint a 2,5 millió forint vállalko­zási szintű adóalap alatti kisvál­lalkozók számára adómentessé­get ír elő, törekvésem szerint ki­terjesztjük az egész megyére. A lényeg: a megyei önkormányzat csak azon települések számára ad pályázataikhoz önerősegítsé­get, amelyek elengedik a legki­sebb vállalkozók iparűzési adó­ját. Ezzel ebben az évben ezer munkahelyet menthetünk meg. GELENCSÉR ATTILA, A SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Szobrot emeltek a vívók apostolának Pucokszálláson tisztelgés az elődnek Emlékművel őrzi Bay Béla, az alapító emlékét a somogyi vadásztársadalom (Folytatás az 1. oldalról) Hasszán Attila, a Bay Béla Bér­kilövő Vadásztársaság elnöke azt mondta:- Bay Béla nevéhez fűződik a kiváló vadgazdálkodásáról hí­res Tuskósi Vadásztársaság megalapítása és három évtize­den keresztül sikeres irányítá­sa is. És az a társasági és közös­ségi élet, ami nélküle soha nem alakult volna ki. Pucokszállás volt a kedvenc területe. Amikor szikár alakja megjelent a va­dásztársak között, néhány pil­lanatra mindig csend lett. És ha a nagy öreg elkezdett beszélni, sztorizni, szájtátva hallgatta mindenki. 2000-ben, halála el­ső évfordulóján emléktáblát avattunk, amelyet minden év­ben megkoszorúzunk. A Bay Béla Vadásztársaság terület nélküli társaság. Tagjai ugyan vadászok, de nem a vad- űzés tartja együtt a csapatot, hanem Bay Béla emlékének ápolása. Az ő ötletük volt a szo­bor elkészíttetése is.- Az olimpiai és a sportbizott­ság is foglalkozott a szoborállí­tás gondolatával, de évekig nem történt semmi - fejtegette Hasszán Attila. - Úgy döntöt­tünk: megcsináltatjuk mi. Tóth Béla szobrászművész, aki szin­tén jól ismerte Bay Bélát, öröm­mel vállalta a munkát. A költsé­geket a vadásztársaság állta. A A kicsik már csak a szüleik el­beszéléséből ismerhetik a „nagy öreget" szobor abban is különbözik a hagyományostól, hogy nem merjük itt hagyni a vadászház­nál. Messze bent az erdőben, egy teljesen elhagyatott helyen nem lenne biztonságban. In­kább visszük, hozzuk magunk­kal, és akkor látható, amikor mi is itt vagyunk. A pucokszállási vadászház­ban minden Bay Béláról szól. A falakon az általa lőtt trófeák, az azokat megörökítő fotók: az aranyérmes gímszarvasagancs vág a kapitális vaddisznó- agyar. A jelenlevők az örömteli kézfogások után hamarosan el­kezdtek történeteket mesélni. Minden elbeszélés főszereplő­je Bay Béla volt. Sokszor kez­dődtek úgy a mondatok, hogy emlékszel?... Aztán előkerült Bay Béla kedvenc itala, a Campari is. Ez is hagyomány Pucokszálláson: nem múlhat el úgy étkezés, hogy egy kortyot ebből a nedű­ből ne innának.- Béla bácsi csakúgy, mint a sportban, a vadászatban is na­gyon fontosnak tartotta a fair play viselkedést - mondta egy volt vadásztárs. - Nála ez azt jelentette, hogy ugyanúgy tu­dott örülni más vadászsikeré­nek, mint mondjuk a saját ha­talmas remetekanjának. A va­dászirigység és a rekordokra törekvés soha nem volt a ke­nyere. ■ F. Szarka Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents