Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
8 2010. FEBRUÁR 14., VASARNAP A címlapok adták meg a kegyelemdöfést bkv Mélyponton a közlekedési társaság megítélése - Egyre újabb feljelentések a rendőrségen GAZDASÁG Pénteken újabb 14 gyanús szerződés ügyében tett feljelentést saját cégénél Kocsis István BKV- vezér. Egy lavinaszerű botrány újabb lépése. Vég Márton „Korrupcióban fuldoklik az ország” - hangzott Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédének legfontosabb mondata. Ami a BKV-t illeti, ez igaznak tűnik: már 12 embert gyanúsítanak a társaságnál elkövetett visszaélésekkel, és közülük hatan vannak előzetes letartóztaásta a társaság hírnevét. Az állandó „fekete címlap” pedig megadta a kegyelemdöfést is. A városházi politika legfelsőbb szintjeit is elérte a korrupciós botrány. „Ha mindenki, aki gyanúba került, azonnal lemondott volna, akkor már senki sem dolgozna a Városházán” - próbált kínjában viccelni Demszky Gábor. A főpolgármester elismerte ugyan politikai felelősségét, de nem mond le. Nem úgy, mint a Fidesszel is jQ kapcsolatokat ápoló Kocsis Istvánnal kirobbant csatában vereséget szenvedő Hagyó Miklós. A szocialista nagybölény felelőssége azután vetődött fel, hogy ő nevezte ki a BKV vezérigazgatójának Antal Attilát, és az ő mandátuma alatt köttettek azok a BKV-s tanácsadói szerződések, amelyek mögött a gyanú szerint nem volt tényleges munkavégzés, és azok a megbízási szerződések is, amelyek alapján milliós végkielégítéseket kaptak egyes alkalmazottak. Úgy tűnik azonban, hogy vazallusai elárulták: akkor került igazán szorult helyzetbe, amikor Antal Attila vélhetően terhelő vallomást tett rá a rendőrségen. A megbukott Hagyó Miklós támogatójának számító Steiner Pál fővárosi frakcióvezető azonban most éppen azon fáradozik, hogy Demszky Gábort is magával rántsa a mélybe. A Fidesz szerint is le kellene mondania a főpolgármesternek, még akkor is, ha ennek már praktikusan nem sok értelme van. „Gyáván viselkedik, az elmúlt években soha semmiért nem vállalt még felelősséget” - mondta Tarlós István. A fideszes frakcióvezető úgy fogalmazott: ha ez a szituáció nem meríti ki, hogy egy első számú vezető lemondjon, akkor nem tudja, mi az, ami kimeríti. Hogy valójában ki tudott a BKV- nál zajló törvénytelen kifizetésekről és szerződésekről, azt talán a most folyó nyomozás után a bíróság állapítja meg, évek múlva. tásban. Kocsis Ist- ■ Többmilliárdos ván, a BKV vezér- kárt okoztak igazgatója még hét- a társaságnak, főn jelentette be, hogy csaknem harminc újabb szerződésnél találtak szabálytalanságokat. Elmondása szerint a cégnél eddig csaknem 3-3,5 milliárd forintos kárt okoztak a vég- kielégítések és szerződések. Józan ésszel felfoghatatlan ez az összeg, főleg azt tudva, hogy a BKV a fővárosnak nem csupán a legnagyobb cége, hanem a legnagyobb problémája is. Az elmúlt húsz év legjelentősebb várospolitikai vitái mindig a BKV finanszírozása és fejlesztése körül forogtak. A folyamatos pénzügyi problémákkal küszködő vállalatnál húsz éven át politikai alkuk döntöttek arról, hogy mennyi pénzt kap a cég a mindenkori kormánytól. A szolgáltatás színvonalai nem javult, a jegyárak emelkedése viszont kellően aláA Combinóval kapcsolatos botrányok sem a BKV, sem Demszky Gábor megítélésének nem tettek jót Vizsgálják a metróépítést is veszteg'etés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást rendelt el a 4-es metró építése és a Margit híd felújítása kapcsán a Fővárosi Főügyészség, de hírzárlat van. A büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen indult, gyanúsított még nincs. A 4-e.s metró építése kapcsán a költségek 195-ről 511 milliárd forintra nőttek. A Margit híd felújítására a Fővárosi Önkormányzat az eredeti tervekben szereplő 13 milliárd helyett 26 milliárd forintos költségvetést fogadott el. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK is jelentős szabálytalanságokat talált a metróberuházásnál, az Európai Bizottság pedig tizenegy rendbeli, a nyílt pályázat mellőzésével kötött szerződésre hivatkozva vont meg 43 milliárd forintnyi uniós támogatást. a dbr metró projekt Igazgatóság szerint a látszat ellenére nincs arról szó, hogy trük- köznének a metrópénzekkel, így nincs olyan szerződés, amely szerint, ha késik egy állomás befejezése, a kivitelező kötbért fizet, viszont a késés miatt kártérítés jár az alagútfúróknak, mert nem tudnak dogozni. Ez utóbbi pénz viszont magasabb, mint az állomásépítők büntetése. ha az alagútépítés ebben az ütemben halad tovább, akkor elképzelhető, hogy az év vége helyett már nyár elejére sikerül a pajzsos alagútépítést befejezni. Botránykrónika 2006. DECEMBER-2007. JANUÁR Hagyó Miklós főpolgármesterhelyettes leváltja Aba Boton- dot, a BKVZrt. vezérigazgatóját. Antal Attila pályáztatás nélkül kerül a cég élére. 2008. február Antal Attilát menesztik, mert a fiát is foglalkoztató Alfa Busz Kft.-től akart használt buszokat venni, valamint az AAM Zrt.-vel botrányos tanácsadói szerződést kötött. Utóda megbízott vezérigazgatóként Balogh Zsolt lett. 2008. szeptember A BKV vezérigazgatói posztjára pályázatot írnak ki, győztesnek a Magyar Villamos Művek éléről menesztett Kocsis Istvánt hirdetik ki. 2009. július Felszínre kerülnek Kocsis István MVM-es időszaka alatti vitatott ügyek: offshore cég, horvátországi szálloda, luxusautók, végkielégítés. 2009. JÚLIUS 23. Kiderül: Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató 96 millió forintos végkielégítést vett föl, és tovább dolgozott a cégnél. 2009. JÚLIUS 31. Távozik Balogh Zsolt. 2009. AUGUSZTUS Az MSZP Ko- csis leváltását kezdeményezi, de kiderül, Hagyó szóvivője a BKV alkalmazásában is áll. 2009. augusztus 31. Hagyó Miklós lemond a BKV felügyeletéről. 2009. december 4. Őrizetbe veszik Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetőjét és Sziebert Györgyöt, a BKV volt jogi igazgatóját. Azzal gyanúsítják őket, hogy belső információkat szivárogtattak ki. Körözést adnak ki Fűzik Zsolt, a BKV informatikai igazgatója ellen. 2010. január Sztrájkkal indul az év. Razziát tart a rendőrség a BKV székhazában a kért szerződések után kutatva. Szalainét letartóztatják, Antal Attilát házi őrizetbe helyezik. Kocsis István naponta tesz újabb feljelentéseket. 2010. február 2. Hagyó Miklós lemond fővárosi képviselő ségéről, és nem indul a választásokon. 2010. február 5. Mesterházy Ernő fővárosi főtanácsadót és Zelenák Tibor volt kommunikációsfőosztályvezetőt előzetes letartóztatásba helyezik, Regőczi Miklós, a BKV Zrt. volt vezérigazgató-helyettese házi őrizetbe kerül. Két hónapos bujkálás után őrizetbe veszik Fűzik Zsoltot. 2010. február 8. Demszky Gábor főpolgármester elismeri politikai felelősségét, de nem mond le. Magyarországon különösen sokakat betegít meg a stressz kampány A munkavállalók ötödé számára okoz egészségügyi problémát a túlzott terhelés A munkahelyeken előforduló lelki eredetű problémák megelőzésének fontosságára kívánja felhívni a munkáltatók figyelmét a „Munka: Lélekre Hangolva” címmel indított kampány. Az európai eseménysorozathoz kapcsolódik Magyarország is, ahol a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) magyarországi tagszervezete, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület a kampány felelőse. A kampányt a többi között az is indokolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020- ra a depresszió lesz a munka- képtelenség második legfőbb oka Európában. A lelki zavarokból eredő teljes termelékenységcsökkenést Európában évi 136,3 milliárd euróra becsülik, ez az idei magyar központi költségvetés összkiadásának ötszöröse. Magyarország erőteljesen érintett. Egy pár éve a magyarországi vállalatok munkatársai körében végzett átfogó munkahelyi stresszfelmérés szerint a megkérdezettek 20 százaléka szenved stresszel összefüggő tartós betegségben. A túlzott munkahelyi terhelésért a válaszolók 62 * százaléka okolja a rossz kommunikációt, 54 százaléka pedig a munkaszervezési hiányosságo- ^ kát. Az átlagos munkaidő ha- J zánkban a törvény által megsza- = bott 40 óra helyett 44,5 óra hetente, ezt a megkérdezettek mintegy háromötöde részben az elvárások miatt vállalja. A helyzet egyébként nálunk rosszabbnak tűnik, mint a kon- tines egészét tekintve, ahol - egy európai felmérés szerint - a munkavállalóknak csak 14 százaléka szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy szorongástól. Az EU felnőttlakosságának évente 27 százaléka szenved valamilyen lelki zavarban, és 25 százaléka mentális betegségben legalább egyszer élete során. Emellett a munkavállalók 28 százaléka, 56 millió ember küzd a munka okozta mentális egészségi problémákkal. ■ VG Fájó tények ■ A munkahelyi kapcsolatokban a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései és a vezetői támogatás hiánya okozza. ■ A 40-69 éves férfiak között háromszorosára nőtt a halálozás valószínűsége azok körében, akik négy évvel korábban munkahelyi bizonytalanságot tapasztaltak, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek munkájuk felett. ■ A megkérdezett hazai vállalatoknak mindössze 1,6 százalékánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.
