Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-07 / 5. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 7„ CSÜTÖRTÖK 5 PERCES INTERJÚ Strauss és a filléres gondok Újabb fergeteges sike­rű koncertet adott újév­kor a Kaposvári Szim­fonikus Zenekar. A si­ker az érem egyik olda­la. A másik a filléres gondokkal teli hétköz­napok...- Kipihente magát?- A koncert után mozdul­ni is alig tudtam a fáradtság­tól - mondta Kerényi Gábor, a zenekar vezetője. - Az új­évi koncert a legnehezebbek közé tartozik. Strauss művei elválaszthatatlanok az évkö- szöntőtől, de azt játszani és vezényelni... Persze a közön­ségnek csak a könnyedséget szabad látnia.- Remélhetően ezt hamaro­san újabbak követik...- Szeretnénk mi rengeteg koncertet adni, de az anyagi lehetőségek korlátozottak. Mi vagyunk az ország legki­sebb szubvenciójú zenekara évi tízmillió forinttal, más ze­nekarok 300-500 milliójához képest. Leginkább szerelem­ből csináljuk. A jövő hónap­ban egy kamara-zenekari koncertre készülünk, márci­usban pedig a „kívánság- lista" szerint Csajkovszkij B- moll zongoraversenye, Sztra- visznkij és Szmetana Mold­vája szerepel a repertoárban.- Kívánságlista? A kapos­vári közönség érdeklődésé­re nem lehet panasz.- Van zenei élet ebben a városban. Nagyobb támoga­tással egy zenei központot lehetne létrehozni. Remé­lem, megvalósul. ■ Jakab E. Kerényi Gábor: van zenei élet ebben a városban MEGYEI KÖRKÉP Kastélyba költöznek a rászorulók kastélyosdombó Egy osztálynyi gyerek és sok jó szándék várható Sokan attól tartanak, hogy szenvedélybetegeket köl­töztet az új gazda a kasté- lyosdombói kastélyba. A segélyszervezet azt ígéri: családok átmeneti otthona lesz az első nyugat-ma­gyarországi központjuk. Nagy László A Magyar Ökumenikus Segély- szervezetnek adta át az eddig szociális otthonként működő épületet a megyei önkormányzat A gondozottakat tavaly elhelyez­ték más otthonokban, a dolgozók egy része a szomszéd faluban ka­pott munkát, tucatnyian utcára kerültek. A faluban semmit nem tudnak a kastély jövőjéről.- Nagy a csönd, az év végi közmeghallgatáson sem mond­tak semmit - állítják a helyiek. - Jó lenne tudni, hogy mi lesz vele, hiszen a hasznosítása az egész falu életére kihat Nem örülnénk, ha szenvedélybete­gek kerülnének ide.- Családok átmeneti otthonát nyitja meg a Magyar Ökumeni­kus Segélyszervezet Kastélyos- dombón - közölte Révfalvi Do­rottya, a karitatív szervezet munkatársa. - A tágas épület­ben akár negyven embert is el­helyezhetünk. A szakhatóságok állásfoglalásait szerezzük be, és a szükséges átalakításokat mé­rik fel a szakembereink. Úgy ter­vezzük, hogy tavasszal nyitjuk meg az otthont, ahová az egész országból érkeznek fedél nélkül maradt, veszélyeztetett csalá­dok. A nyitáskor nyüt napot tar­tunk, hogy a falu lakói is bete­Egykori dolgozói őrzik a kastélyt A DOMBÓI KASTÉLYT ÓZ egy­kori dolgozók őrzik addig, amíg a segélyszervezet használatba nem veszi A DRÁVATAMÁSI SZÉKHE­LYŰ szociális otthon telep­helye volt, s azért kellett megszüntetni, mert az egy­kori vadászkastély már al­kalmatlan volt erre a fel­adatra. Felújításra szo­rul, a működési költsé­gei magasak. A me­gyei önkormányzat­nak nem volt pénze a kor­szerűsítésre. A 47 súlyos­középsúlyos értelmi fogya­tékost tavaly áthelyezték a hasonló profilú megyei in­tézmények valamelyikébe. Mivel a szociális otthon drávatamási székhelyén létszámhiány volt, a dom­bói szakemberek közül tizenkettő átkerülhetett oda. Tizenkét álláshely azonban megszűnt 2010. január l-jei időponttal. Az ország egyik legnagyobb segélyszervezetét eddig főleg Kelet-Magyarországon ismer­ték. Három családok átmeneti otthonát' működtet, Miskolcon, Szolnokon és Orosházán. Nyu- gat-Magyarországon ez lesz az első központja. Az 1991-ben ala­kult Magyar Ökumenikus Se­gélyszervezet mára Magyaror­szág egyik legnagyobb, nemzet­közileg is elismert segélyszerve­zetévé vált Alapítói a Magyar- országi Református Egyház négy egyházkerülete, a Magyar- országi Evangélikus Egyház há­rom egyházkerülete, valamint a metodista, unitárius és ortodox egyházak. Munkájára a pártat­lanság, függeüenség és semle­gesség, a nemzetközi humani­tárius és fejlesztési elvekhez való ragaszkodás jellemző. Missziós tevékenységet nem vé­gez. Szükséghelyzetekben nem­re, nemzetiségre, vallásra és vi­lágnézetre való tekintet nélkül kíván segítséget nyújtani. Anya és gyermeke ma a miskolci otthon lakója. Lehet, hogy áprilistól már Dombón húzhatják meg magukat leinthessenek abba, hogy milyen tevékenység zajlik itt A szerve­zetünk komplex ellátást nyújt a bajba jutott családoknak, s több éven át segíti őket. A segítségre szoruló dunántúli családok kö­zül sokan kerülnek ide, de akik családon belüli bántalmazás mi­att fordulnak hozzánk, azokat célszerűbb minél távolabb me­nekíteni a bántalmazótói. A csa­ládokkal érkező gyerekek a he­lyi iskolák és óvodák létszámát gyarapítják majd. Negyven csa­lád esetében ez 24-25 gyereket jelent Esetünkben a darányi in­tézmények jöhetnek szóba. Breszkovics József darányi is­kolaigazgató elmondta: lesz helyük, szívesen fogadják majd az érkezőket. Bedobták a törülközőt: több vállalkozó ment tönkre üzlet A régiónkban több mint ezeregyszáz cég ellen indították meg a felszámolást Harmadával több vállalkozás ment tönkre 2009-ben, mint ta­valyelőtt. Országosan összesen 15 066 cég húzta le a rolót. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint már előre bo­rítékolni lehetett, hogy 2009- ben jóval több céggel szemben indul meg a felszámolási eljá­rás. Csorba Hajnalka stratégiai igazgató jelezte: a csődhullám éven belüli lefutása 2010-re sem kecsegtet sok jóval. A felszámolásoknál nagyobb ütemben, 44 százalékkal, csak­nem 14 ezerre emelkedett a tu­lajdonosok által kezdeménye­zett végelszámolások száma - derült ki az összegzésből. A dél­dunántúli adatok értékelése kapcsán megtudtuk: a régió to­vábbra is egyike a válságra leg­kevésbé érzékeny térségeknek. Az országos 31 százalékkal szemben térségünkben csupán két százalékkal nőtt a felszámo­lások száma a bázisévhez ké­pest. Tavalyelőtt 1083, tavaly 1108 vállalkozással szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők. Az Opten kimutatása arra is kitér: a vég- elszámolások száma szerény ütemben emelkedett. Két éve 660, míg 2009-ben 699 cég be­zárásáról született döntés. A jövőt tekintve nagyjából hasonló gondok, feladatok fog­lalkoztatják a somogyi, a tolnai és a baranyai vállalkozókat. Ki­derült: az országos átlaghoz hasonlóan ítélik meg a magyar gazdaság kilátásait. ■ Harsányi Miklós Kutas: január végéig tart a szükségállapot Mára nyűggé vált a díszes karácsonyfa technika Mint a rakéta, úgy zúdul ki az ablakon a felesleges fenyő A felsősök délelőtt, az alsósok délután járnak iskolába Kuta­son, az óvodát pedig átmeneti­leg áthelyezték a kultúrházba. Az iskolásokat az udvarra is csak tanári felügyelettel enged­hetik ki az ott elhelyezett építő­anyagok miatt. A diákoknál vár­hatóan január végéig tart a szük­ségállapot, ekkor végre birtokba vehetik az egész iskolaépületet, amelyben most még iparosok hada dolgozik. Az ovisoknak tovább kell ki­tartaniuk. Egyed György polgár- mester elmondta: nem könnyű elviselni ezt a helyzetet, de tud­ták, hogy miért vállalják. Hi­szen az iskola több mint két­százmillió forintért kívül-beliil újjáépül, az óvodát pedig száz­tízmillióért kétszáz négyzetmé­terrel bővítik. A falu legnagyobb beruházá­sai zajlanak most, és akárhogy igyekeztek okosan időzíteni, nem lehetett kikerülni a ne­hézségeket. Az volt a szeren­cse, hogy az iskola elég nagy ahhoz, hogy ne zavarja túlsá­gosan egymást oktatás és épít­kezés. Ez idő tájt a belső mun­kák zajlanak, s a kivitelező ígé­rete szerint a hónap végén köl­tözhetnek az iskolás gyerekek. Mivel az ablakcseréken és a külső szigetelés nagyján már túl vannak, itt a tavaszra már csak utómunkák maradnak. ■ Nagy L. A hagyományok szerint vízke­resztkor, illetve utána kell lebon­tani a karácsonyfát. Bár akadt, aki már előbb megfosztotta dí­szeitől a fenyőt, és megvált a fá­tól. Merthogy Kaposváron is egyre több lecsupaszított, kido­bott karácsonyfa árulkodik er­ről. A városgondnokság, illetve a KVG Zrt. munkatársai elszállít­ják a kidobott fákat, de azt kérik a lakosságtól, hogy legalább pa­kolják a szemetesedények mellé. Bár nem mindenki válik meg a karácsonyfájától, hanem valami­lyen módon hasznosítja.- Évekkel ezelőtt még vissza­vásároltuk a konténeres fenyő­fákat - mondta Petes Tamás, a KVG Zrt. kommunikációs igaz­gatója -, de ezt az akciót most nem hirdettük meg. Annyi he­lyen lehetett gyökeres fát vásá­rolni, hogy minimálisra csök­kent az igény. Egyre többen vá­lasztják a műfenyőt, amelynek ugyan illata nincs, de több éven keresztül felhasználható. A jö­vő hétfőtől a szemetesedény mellé helyezetteket folyamato­san elszállítjuk.- Nem okoz gondot a fenyő, mert most először műfenyőnk volt - mondta Kovács Gézáné kaposvári olvasónk. - Sokáig vívódtunk, de végül emellett döntöttünk. Cirka annyiba ke­rült, mint az élő fa, de több éven keresztül használható. Miat­tunk nem kellett élő fát kivágni. Kulturált gyűjtés. A konténerek mellől elszállítják a fenyőket- Csak azt kérjük az embe­rektől - mondta Hartner Ru­dolf, a városgondnokság veze­tője hogy ne az ablakon ke­resztül hajítsák le a tűlevelét és • díszeit vesztett fát. Helyenként mint a rakéták zúdulnak ki az utcára az emeleti ablakokból a fenyők, és ott maradnak, ahova éppen estek. Legalább tegyék a szemetesedények mellé, hogy onnan el tudjuk szállíttatni. Éveken keresztül a visszavál­tott fenyőket iskolák, óvodák kapták, illetve közterületeken ültettük ki. Ám a lucfenyő a mi éghajlatunkon nem érzi igazán jól magát. A senyvedő, száradó fenyők látványa pedig sehol nem szép. ■ F. Szarka Ágnes IlMWi ■ Ön hogyan ítéli meg a magyar gazdaság esélyeit az új éviién? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: SONLINE.hu m/ A szavazás eredményét pénteki számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents