Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-06 / 4. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 PERCES INTERJÚ Gondozó lesz az élelmezésvezető A túlélés biztosítéka az etetés vadgazdálkodás Tonnaszám kerül kukorica az erdei vadetetőkbe Január 1-jétó'l új mun­kahelyen és új beosztás­ban dolgozik a kányái Kádár Elizabet. Az óvo­dai élelmezésvezetői ál­lás megszűnésével szo­ciális gondozó lesz.- Szerencsésnek mondhat­ja magát: az év végén meg­szűnik a munkahelye, ám januártól ismét dolgozhat. Hol és mit csinál?- Boldog vagyok, hogy nem leszek munkanélküli - mondta Kádár Elizabet - A kányái óvoda konyhájának működtetése már nem volt gazdaságos, az önkormány­zat bezárja. Pályázat útján nyertem el az új állást, ame­lyet a Koppány Völgye Több­célú Kistérségi Társulás hir­detett meg. A kistérség há­roméves szociális felzárkóz­tató programjának keretében mikrotérségi szociális alköz­pont nyílik Kányában. Itt leszek szociális gondozó.- Rendelkezik a szükséges végzettséggel?- Még nem, de most szerzem meg a szakmai ké­pesítést. Kétéves tanfolyam esti tagozatára járok a sió­foki TIT-hez. Elvégzése után szociális gondozó és ápoló leszek.- Mit tart a legfontosabb feladatnak az új munkahe­lyén?- Azt, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. Sokan jöjjenek be, és ki tudjuk elé­gíteni az alközpontba járó idősek igényeit. Örömmel térjenek be, és jól érezzék itt magukat. ■ Krutek József Kádár Elizabet: megszervezzük a névnapok, születésnapok ünnepét is (Folytatás az 1. oldalról) A szarvas válogatós A szarvas inkább éhezik, fakérget rág, de a rossz szénát nem hajlandó a legnagyobb télben sem megenni- A téli Időszakban az erdőn több száz helyen etetünk, a va­daskertekben télen-nyáron öt­ven helyen - mondta Varga Gyu­la vadgazdálkodási osztályveze­tő. - Ahogy erősödik a hideg és megjön a hó, egyre többször kö­zelíti meg a vad a kihelyezett speciális etetőket. Éppen emiatt intenzíven etetünk, munkatár­saink két-három naponta töltik fel a vadetetőket. Ilyenkor már ezekből szerzik a táplálékot, mert másutt nem találnak. Az etetőanyag nagyobb részét szemes kukorica és szá­lastakarmány, valamint szilázs teszi ki, összességében a téli idő­szakban mintegy kétezer tonna. A téli etetés költsége az éves költ­ségvetésünk mintegy 15 százalé­ka. Az egész éves takarmányo­zás eléri a százmillió forintot. A vadásztatás eredményessége je­lentősen függ a takarmány mi­lyenségétől Is, hiszen csak a jó kondícióban lévő állat tud kapi­tális trófeát növeszteni. Az ete­téssel csökkenthető a vadkár mértéke is. - Az eddigi enyhe tél nem viselte meg az állományt, legyengült, elhullott vadat szin­te nem találtak munkatársaink. A Tapsony és Vidéke Petőfi Va­dásztársaság 11 és fél ezer hek­táron gazdálkodik, a vadetetést már október közepén elkezdték. A takarmány egy részét megter­melték, így is három és fél mil­lió forintot költenek a vad takar­mányozására.- Nyolcszáz mázsa csöves ku­koricát termeltünk meg a vad­földeken - mondta Meiszterics János, a vt. elnöke - ehhez hu­szonöt tonna tört szemet és har­mincöt tonna szemes kukoricát vásároltunk. Ha nem etetünk, el­megy a vad máshova. Akkor nem lehet sikeresen vadásztat­ni. Jól telel az állomány, már lát­tunk nemrégiben született vad­malacokat is. A Kerekes menti földtulajdo­nosi közösség tagjai is két-há- rom naponta járják az erdőt, és töltik fel az etetőket. A viszony­lag kicsi - négyezer hektáros - vegyes vadas területre összesen mintegy négy tonna kukoricát és tört szemet juttatnak ki. A ta­karmány pénzbe nem kerül, mert az a földtulajdonosok fel­ajánlása.- Az eddigi időjárásra a vad­gazdáknak és a vadnak sem lehet egyetlen rossz szava sem - mond­ta Kemenszky Péter, a társaság MINDEN VADÁSZATRA jogo­sult maga dönti el, hogy mit és mennyit etet, hogy meg­termeli a téli takarmányt vágy vásárolja. Optimális esetben a vad létszámának megfelelő mennyiségű sze­mestakarmányt, silót, kuko­ricát és nagyon jó minőségű szálastakarmányt kell az etetőkbe kijuttatni. A szarvas több négyzetkilo­méternyi területet is képes egy nap alatt bejárni a meg­felelő mennyiségű élelemért. Inkább éhezik, fakérget rág, de a rossz szénát nem eszi meg. A szoktató takarmá­nyozást már az ősz folya­mán elkezdték a vadászatra jogosultak. MOST AZT IDŐJÁRÁST TEKINTVE szerencséje van a vadnak és a vadászatra jogosultaknak egyaránt A terítékre kerülő nagyvad kondíciója azt bizo­nyítja, hogy bőséges mennyi­ségű táplálékot találnak. tagja -, bár a múltkori mínusz ti­zenöt fok és a hirtelen leesett na­gyobb mennyiségű hó „összekap­ta a rudlikat", azaz egybeterelte a szarvas- és őzcsapatokat. Az öreg kocák már ellenek, úgy­hogy most elsősorban etetni kell, hogy az állomány jól át tudjon telelni. ■ F. Szarka Ágnes Édenkert az óvodák udvara: apró kezek töltik tele a madáretetőket, hogy télen is jóllakjanak a kis csivitelő szárnyasok MEGOSZLIK A VÉLEMÉNY arról, kell-e etetnünk a madarakat, amikor beköszönt a tél, hóval és mínuszokkal. Vannak euró­pai országok, ahol szinte egy­általán nincs hagyománya en­nek. A Dráva menti óvodások nem töprengtek sokat: kedden a gyékényesi kicsik kirakták a madáretetőket, amelyeket ta­valygyártottak a szülőkkel kö­zösen. Szilágyi Istvánná óvo­davezető elmondta: előtte meg­beszélték, mit lehet adni a ma­daraknak, s a gyerekek lelke­sen hozzák otthonról a dióbe­let, a szalonnát. az őrtilosi Lurkó Kuckó Ó\'oda Madárbarát kertjében minden van, ami szemnek-szájnak inge­re, már ha madárszemmel néz­zük: madárfürdő és madáritató nyárra, madáretetők télre. tengelice, csuszka, meggyvá­gó, kékcinke, széncinke, zöldi­ke - sorolta Tóthné Iváncsics Gyöngyi óvodavezető, hogy kik a kert vendégei télen. Az ellát­mányban a szülők a fő támo­gatók, és a Duna-Dráva Nem­zeti Park is juttatott egy zsák etetőanyagot. azonban árthatunk is a ma­daraknak. Horváth Zoltántól, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársától tudjuk: csak akkor szabad hozzákezdeni az etetéshez, ha folyamatosan biztosítjuk az eleséget. Ha ke­vesebb madáreleségünk van, Megtelik az etető. A gyerekek szívesen gondoskodnak a madarakról okosan osszuk be, nehogy az odaszoktatott madarak üres etetőt találjanak. Az se mind­egy, hogy mivel etetünk. A napraforgó, dió és más olajos magvak magas beltartalmi ér­tékkel, energiával bírnak, bát­ran adhatjuk, de sose adjunk szénhidrátdús étket, kenyeret, mert nehezen bomlik, emész­tési problémát, gyulladást okozhat a madarak szerveze­tében. Almát, félbevágott tö­köt is kitehetünk. s aki igazán körültekintő, az több szinten etet. Például van­nak madarak, többek között az erdei pinty, a sármány, amelyek kimondottan a földről szeret­nek enni. varga andrea Kétszer annyi a kóbor kutya, mint korábban Denevérek a lakótelepi párkányok alatt üj jelenség A szélsőségesen változó időjárás megzavarja a telelésüket Legalább a duplájára nőtt a kó­bor ebek száma az ünnepek után Kaposváron és környékén. Ez azért is kétségbeejtő, mert az utóbbi hat-nyolc hónapban is sok kutyát tettek ki az utcára.- Állandóan csörög a telefo­nunk az utóbbi napokban - tud­tuk meg a kaposvári Philip Egyesület munkatársától. - Egy­re nehezebb megoldani a be­gyűjtött ebek elhelyezését, már 130 kutya van a 80-90 férőhe­lyes telepen. Ennek ellenére mindent megteszünk, az utcán nem maradhatnak a kutyák. A szilveszteri petárdázás egyértel­műen sokat rontott a helyzeten. Ezt bizonyítja, hogy sokan kere­sik is megriadt, elkóborolt jószá­gukat. Ám sajnos egyre többen vannak azok, akik egyszerűen kidobják a kutyájukat: mert té­len többet eszik, vagy a karácso­nyi ajándékba kapott kutyust megunják, néhány nap alatt rá­döbbennek, hogy bizony nagy felelősség. Annyi bizonyos, hogy senkinek nem adnék ajándékba élő állatot anélkül, hogy előtte megbeszélem vele. S persze az sem utolsó szempont, hogy azt látjuk: valahogy megváltozott mára ember és állat kapcsolata. Sajnos tény: kevésbé okoz ma­napság lelkiismeret-furdalást a gazdának egy kidobott kutya vagy macska néhány település­sel arrébb, hogy biztosan ne ta­láljon haza! ■ Márkus Kata Magányosan, esetleg párban, fa­lakon, párkányok alatt függesz- kedő denevérek hívják fel ma­gukra a figyelmet Marcaliban. A Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre, Szegvári Zoltán elmondta: ez már csak azért is különleges, mert a dene­vérek védett helyeken, barlan­gokban, nagy, odvas fákban és csoportokban vészelik át a hide­get, egymást is melegítve. Rá­adásul Marcaliban és környé­kén nincs is olyan hely, ahol csa­patostul telelhetnének. A lakótelepeken a párkányok alatt melegebbnek érzik a falat, feltehetően ezért választják ki előszeretettel. Azonban a dene­véreknek egyáltalán nem biz­Alvó denevér a marcali helytörténeti múzeum épületének párkánya alatt tonságos ilyen helyeken az ál­muk. A hideg is végezhet ve­lük, de a magasságtól függően megtalálhatják őket macskák, nyestek. - A legújabb és felet­tébb szokatlan jelenség, hogy a cinegék is észrevették, valami baj van a denevérekkel - tette hozzá Szegvári Zoltán. - Táplá­léknak tekintik, kihasználva azt, hogy dermedtségükben alig tudnak mozogni, s képtele­nek elmenekülni. Egyes felvetések szerint a szélsőséges Időjárás bolondítot­ta meg a denevéreket. A hirte­len nagy felmelegedéstől feléb­rednek, egy ideig röpködnek, majd a lehűléssel ismét nyugo­vóra térnek. ■ Vigmond Erika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents