Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-30 / 25. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 30., SZOMBAT BALATON 11 Múzeummá válnak az üres jégvermek Balaton A jégvágás a balatoni halászat érdekes színfoltja volt, ma már nem művelik Felvételünk az utolsó jégvágáskor készült. Ugyanúgy jégvágó fejszével hasították a jeget, s csáklyákkal úsztatták a vízen a táblákat, mint száz éve Egykor még szinte valamennyi Balaton-parti településnek volt jégverme, mára azonban már csak Keszthelyen és Siófokon áll egy-egy nádtetős épület, amelyekben egykor a Balaton jegét tárolták. Kolumbán Tünde Ma már muzeális értéknek is tekinthetők azok a jégvermek, amelyek azokra az időkre emlékeztetnek, amikor még vágták és tárolták a Balaton jegét. Az ezredforduló környékén volt utoljára példa arra, hogy a halászok téli munkájuk részeként jégvágó fejszékkel felszerelkezve méretes tömböket hasítottak ki a tó egybefüggő jégtakarójából, hogy aztán a jégvermekbe hordják a fagyott vizet. A jégvágás nem csak a halászati módszerek változása miatt vált már csak múlt időben emlegetett tevékenységgé. A szigorú élelmiszer-biztonsági előírások miatt sincs már mód arra, hogy a Balaton jegét hűtéshez lehessen használni. Pedig a korabeli fagyasztási módszerrel ma is olcsóbban lehetne hűteni, mint a mesterségesen előállított jéggel, ráadásul a jégvágás érdekes színfoltja is volt a halászéletnek. Szakái Tamás, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászturisztikai és marketingmenedzsere jól emlékszik még a balatoni jégvágásokra. Azt mondja: a tízcentis jeget már vágták, sőt a nyolcvanas évek elején arra is volt példa, hogy negyvenöt centi vastagra hízott jégréteggel kellett megküzdeniük a férfiaknak. - A halászok akkor szerették vágni a jeget, amikor kemény fagy volt, mert ilyenkor acélos a jég. Amikor viszont már kezdett vizesedül, akkor vált igazán nehéz munkává a jégvágás a nagyobb súly miatt - mesélte Szakái Tamás. A halászatnak a Balatonnál a második világháborút követően Siófokon, Balatonszemesen, Fonyódon, Keszthelyen és Tihanyban hét jégverme volt, a kitermelt jeget valamikor ezekben a nádtetős építményekben tárolták. - A jégvermek kapacitását vagonban mértük, száz mázsának felel meg egy vagon. A még ma is álló, beásott siófoki jégveremben ötvenvagonnyi jeget lehetett tárolni - magyarázta Nem változott a százéves technika HIÁBA TELT EGY ÉVSZÁZAD a halászok első és utolsó jégvágása között, a munka mit sem változott. A technika vívmányai ezt a munkát mondhatni elkerülték, vagy senki nem tudott jobb módszert kitalálni a beváltnál. Néhány éve még ugyanúgy jégvágó fejszével hasították a jeget, majd csáklyákkal úsztatták a vízen a táblákat. A jeget mindig is partközeiben vágták. A halászok úgynevezett jégpatkót viseltek a csizmájuk talpán, hogy a csúszásveszélyt elkerüljék. Szakái Tamás, aki elmondta azt is, hogy a vermekbe került jégtömböket először dió nagyságúvá törték, majd a jéghalom tetejét még meg is sózták, hogy olvadjon kicsit. A sózás után egy tömbbé összefagyott jeget először fóliával, majd szalmával takarták le, így akár két évig is elállt. A halászok elsősorban a friss zsákmány hűtésére használták a jégvermekben raktározott hűtőanyagot, így a kifogott uszonyosokkal a nagy nyári melegben balatoni jégbe hűtve értek partot a halászhajók. A még meglévő balatoni jégvermek egyelőre jobb napokra várnak, idővel mindkettőt múzeummá alakítanák át. A siófokiban például halászati kiállítást szeretne berendezni a városi önkormányzat. Ki a busával a Balatonból! De lesz* pénz a halászatára? bizonytalan Évkezdet Nem látni állami forrásokat a halgazdasági zrt. számára az idei költségvetésben (Folytatás az 1. oldalról) A horgásztatásból befolyó ösz- szeg a területi engedélyek előállítási és forgalmazási költségeit fedezi, emellett pedig a halászati joghoz társuló kötelezettségek, azaz a halászati őrzés és a haltelepítések finanszírozását szolgálja. A közfeladatokra maradna a cég szolgáltatásból származó, illetve a szelektív halászat zsákmányának eladásából eredő csekély bevétele, ez azonban nem elegendő. Varga László, a Balatoni Halászati Zrt. kettéválása után létrejött Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezetője azt mondta: a cég indulásához legalább középtávon szükség lenne az állami támogatásra, hiszen ahhoz még évek kellenek, hogy a tájidegen fajok számának lecsökkentésével és az őshonos halfajok telepítésével, azok szaporodási körülményeinek javításával, a természetes ívóhelyek kialakításával helyreálljon a Balaton halállományának egyensúlya. Ennek elérése után a szelektív halászati tevékenységre már nem kellene annyit költeni, mint most. Varga László ugyanakkor azt is elmondta: a társaságnak eddig csak 25 tonna busa kifogására van szerződése a zöldtárcával, ez a mennyiség a rászorulók megsegítését szolgálja. Emellett azonban idén még nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, amelyből pénzhez jutHa elhúzódik a tél, akkor márciusnál előbb nem tudnak kifutni a balatoni halászhajók. A halászok persze addig sem tétlenkednek... hatnának, és a társaság egyik fő feladataként megjelölt busahalászatot finanszírozhatnák. Ráadásul attól is tartaniuk kell, hogy a válság miatt a cégnek 2010-ben kevesebb bevétele származhat a horgásztatásból. Bár halászni nem tudnak, a Balaton halállományának kezelésével tavaly augusztus 25-én megbízott társaság alkalmazottai télen sem pihennek. Jégmentesítik a kikötőben veszteglő hajókat, karbantartási munkákat végeznek, és javítják a busa fogásához alkalmas, az elmúlt év során megsérült hálókat. A társaságnál abban reménykednek, hogy február közepén már jégmentes lesz a Balaton, de ha a tél elhúzódik, márciusnál korábban biztosan nem tudnak kifutni a halászhajók. ■ Kolumbán T. Megtartaná az új cég a tógazdaságokat a haltelepítéssel mindemellett, úgy tűnik, egyelőre nem lesz gondja a cégnek, hiszen a Balatoni Halászati Zrt.-nek sikertelen volt a tógazdaságainak eladására kiírt pályázata. Megcsillant tehát a remény, hogy a későbbiekben a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél maradhatnak azok a közvetlenül a Balaton vízgyűjtőjén elterülő, kulcsfontosságú tógazdaságok, ahonnan mennyiségben és minőségben is kiváló, akár őshonos halfajok kerülhetnek a Balatonba. a tógazdasági háttér nagyon fontos, hiszen amíg nem tudjuk az őshonos fajok természetes ívóhelyeit rekonstruálni, közvetlen vízparti halkeltető állomásokat létesíteni, vagy egyéb természetes technikák és technológiák alkalmazásával az állománypótlást biztosítani, addig csak a tógazdaságokban lehet annyi ivadékhalat nevelni, amennyi az előírt telepítési kötelezettséghez szükséges. Ez háromszázötven tonna pontyot, egymillió előnevelt süllőt, kétszázötvenezer előnevelt csukát, tízezer compót jelent - magyarázta Varga László igazgató. Hozzátette: azon vannak, hogy az irampusztai, a buzsáki és a fonyódi tógazdaságok a nonprofit zrt. kezelésében maradhassanak.
