Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

2010. JANUAR 24., VASARNAP 3 SOMOGYI KÖRKÉP Hiba: állítottak a detektor érzékenységén a közutasok Gatyaszaggató szombat téli öröm A szánkózás sokak számára ma is családi esemény A sorozatos panaszok ellenére sem javultak meg a kaposvári közlekedési lámpák. Egyes cso­mópontokban hosszas várako­zásra kárhoztatják a járműveze­tőket - írta meg lapunk. A Magyar Közút Nzrt. megyei igazgatóságának vezetője rész­ben elismerte a hibát.- Felülvizsgáltuk a Honvéd és a Pázmány Péter utcai kereszte­ződéseknél lévő jelzőlámpák működését - tájékoztatta a Va­sárnapi Somogyi Hírlapot Szabó László megbízott igazgató. - A Honvéd utcai jelzőlámpánál - a Nagykanizsa irányából érkező és balra kanyarodni szándékozó gépkocsik részére kialakított - forgalmi sávban elhelyezett jár­műérzékelő a magasabb padoza­tú járműveket nem érzékelte, s ez okozta a hibás működést. ■ Felülvizsgálták a jelzőlámpák működését Kaposváron. A közút munkatársai állítot­tak a detektor érzékenységén. S ezután már nem tapasztaltak hi­bát. A Pázmány Péter utcai ke­reszteződésnél se a fő irányon, se a mellékágon nem érzékeltek problémát. - Amennyiben a jel­zőlámpánál a mellékirányokból érkező jármű a stop vonal előtt megállt, ezután minden esetben zöld jelzést kapott - ismertették a vizsgálat eredményét. Szakem­berek arra kérik a közlekedőket, hogy tilos jelzésnél, megálláskor a stopvonalig haladjanak előre, s mindig tartsák be a szabályokat. Szabó Lászlótól tudjuk: az or­szágos közutak kereszteződései­ben épített jelzőlámpák üzeme­lését folyamatosan ellenőrzik. S egyúttal gondoskodnak az ész­lelt hibák kijavításáról. A jelző­lámpás csomópontokban a prog­ramtervezés során kiemelt szempont, hogy az úgynevezett periódusidő alatt a nagy forgal­mú fő ipányok elsőbbséget élvez­zenek. így hosszabb „zöld" idő áll rendelkezésre. A fő irányon lévőn kanyarodó sávokon, illetve a mellékirány­ból érkező gépkocsik részére jár­műérzékelő detektorokat működtetnek. Ez azért van, hogy a fő irány forgalmát ne akadályozzák. S csak akkor kap­nak zöld jelzést, amikor jármű érkezik a csomópontba. ■ Harsányi Miklós Igazán a szabadba csábí­tott a szombati időjárás: a szikrázó napsütésben so­kan indultak Kaposváron a városligeti szánkódomb­ra, ahol kora délután vagy százötvenen csúsz­káltak önfeledten. Vas András- A lábadra figyelj! - visszhang­zott az ukáz a domboldalon. - Ha kanyarodni akarsz, tedd le! A ránézésre úgy hétéves, űr­hajós sapkás kiskölyök a fenti­ekkel felvértezve indult útnak, vélhetően először az immár csak tanácsnoki szerepben tet­szelgő atya nélkül: a szánkó­domb nagyjából háromnegyedé­ig jutott, majd megpróbálta le­tenni az egyik lábát, és... Óriási bukfenc lett a dologból, melyet több felől nevetés kísért, így egy sírásra görbült szájú kötök ci- bálta vissza a láthatóan strapa­bíró téli eszközt a tetőre. A kö­vetkező menetre már ismét pár­ban került sor... A hasonló korúak többsége meg sem próbált egyedül érvé­nyesülni, a klasszikus párosok­nál elöl ült a csemete, hátul a szülő, s bizony sokszor utóbbi láthatóan jobban élvezte a csúszkálást, mint gyermeke. Anyukák hangosan sikítozva, apukák dörmögő nevetéssel szánkáztak lefelé, s bár némely gyerkőc tiltakozott a merede- kebb oldal ellen, a szülő akarata dominált, így a korban vegyes párosok nagyobb része rá sem nézett a liget felöli, lankásabb oldalra.- Ezt csináld utánam! - hívta párbajra társát Komái Csaba, majd nekifutásból hasmánt in­dult útnak. Székely Kornél azon­ban csak legyintett a mutatvány láttán - nem úgy vélhetően Csa­ba szülei, amikor este szemrevé­telezték az orkán kezeslábas ki- sebb-nagyobb sérüléseit. Merthogy úgy délután há­romra a szánkódomb kezdte megadni magát a mind nagyobb tömegnek. Égi utánpótlás híján egyre több helyen látszódott ki a talaj, jelentősen csökkentve a szánkázás élményét. A mind egyeletlenebbé váló felületnek elsősorban a szólóban induló ti­zenévesek örültek, hiszen így néhány buckával, ugratóval szí­nesedett egy-egy csúszás.- Nem ér, ennyi havat nem foglalhat le egyvalaki - jelentet­te ki egyikük, miután a csapat másik tagja jelentős hömböl- gésjsel ért a domb aljába, s nem kis mennyiségű sáros havat gyűjtve össze. A szólított vállat vont, s még mindig a földön ül­ve golyóbist gyúrt, melyet so­kak megdöbbenésére majszolni kezdett. A másik oldalon, a lankásab- bikon eközben egy síelővel bő­vült a csúszkálok köre: a ráné­zésre ötvenes botos-léces férfi egy pillanatig sem idézte a tévé­ben oly sokszor megcsodált al­pesi szakágat, láthatóan a sportág alapjainak elsajátításá­nál tartott - legalábbis sok öt­éves magabiztosabban mozgott nála a környéken. Akadtak azonban, akiknek nemhogy a szánkódom ezen, de még a meredekebb oldala sem jelentett igazi kihívást, s hamar áttették székhelyüket a szom­szédos görparkba. Ahol a jeges hóval borított félcső és a külön­böző ugratok sokakat visszako­zásra késztettek. Itt persze a szánkó mit sem ért, kerékte- lenített gördeszkalappal lehe­tett csak érvényesülni. És óriásiakat esni. Ugyanis hiába sikerült jól egy-egy csúszás, sőt, akár még a landolás is az ugrás után, a jeges talajon vízszinte­sen is nehéz volt talpon meg­maradni. Nem csoda, hogy fer­tályórányi esés-kelés után a kü­löncök nagy része visszatért a szánkódombra. Talán még ju­tott nekik némi havas szakasz... Statikailag nem károsodott a kaposvári SZÜv-székház (Folytatás az 1. oldalról)- Itt elviselhető a szag? - kérde­zi egy fiatal férfi a Központi Sta­tisztikai Hivatalnál. - Napok óta szellőztetünk, folyosót mosunk és rendezgetjük a bútorokat. Lassan profi takarító brigáddá alakulunk át. Tény: a legfelső szint egy ré­sze lassan már egy átlagos iro­daházhoz kezd hasonlítani. Az igazságügyi hivatalban tett röp­ke látogatásunk alkalmával azt látjuk: a dolgozók korántsem ülhetnek ölbe tett kézzel. A ki­füstölt helyiségben csak alapos renoválás után rajtolhat el az érdemi munka. Minden bizony­nyal a hónap végétől jöhetnek majd ügyes-bajos dolgaikkal a segítségre várók. ■ Szellőztetnek, fel­mosnak, rendezgetik a bútoraikat. A gondnokot keressük. Friss információk reményében egy földszinti ajtón kopogtatunk. Ez az új iroda, a régi kiégett. Óvato­san lenyomjuk a kilincset, az aj­tó zárva. Nyakunkba vesszük az ötszintes épületet; néhány eme­let és pár száz méternyi gyalog­lás után összefutunk a trióval. A folyosón az igazságügyi hivatal munkatársa, a székház gondno­ka és egy építész ballag. Péntek délutáni találkozásunk során hangzott el a varázsmondat: az épület nem károsodott statikai­lag. - Ennél csodálatosabbat nem is hallhattam volna - nyug­tázta elégedetten Takács Kál­mán, a SZÜV-székház gondno: ka. - A szakértő nem állapított meg komoly szerkezeti kárt. Az irodaházban szemlátomást a lépcsőházfelelősök sem lazsál­tak. Patyolattisztára sikálták a feljárót, s a folyosókat. A keddi tűz óta alighanem kereskedelmi mennyiségben fogy a mosószer.- Hé, abból egy cseppet se igyál! - ugratta barátját az egyik irodai alkalmazott. Gondos ke­zek ecettel töltötték meg a fél li­teres műanyag poharakat. A há­zi légfrissítőnek szánt anyag kö­zömbösíti a szagokat, mondják a régi receptről. Ami tényleg be­vált. Alig pár lépéssel távolabb viszont az villan be: a következő pár hétben azért ezen a szaka­szon elkel majd néhány flakon ecet.... ■ Harsányi M. Jó levegőt lehet venni, nincs szmogveszély (Folytatás az 1. oldalról) Heizler György hozzátette: - Me­gyénkben egyetlen település sem kötelezett erre. Kaposvár fekvése miatt sem tud szmoghe­lyzet kialakulni, és nincs olyan nagyüzem, gyár amely különö­sen nagy szennyezőanyag kibo­csátó lenne. Veszély esetén a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság mobil mérőkocsiját tudjuk igénybe venni. Ilyen volt néhány éve amikor egy hónapon keresztül izzott a tőzeg a Balaton parton. KékiZoltán Kaposvár jegyzője azt mondta, hogy a nagyobb vá­rosokhoz mérve, Kaposvárnak a legjobb a levegője, így nincs szükség a szmogriadó terv ké­szítésére sem.- Soha nem volt még olyan helyzet a városban, hogy szük­ség lett volna szmogriadóra. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság munkatársai idő­szakosan mérik a légszennye­zettséget városunkban. Az ada­tok olyan kedvezőek, hogy nincs szükség a telepített mérőeszköz­re, illetve a szmogriadó elrende­lésére. A mérőállomás kiépítése egyébként több tízmillió forint és az éves fenntartása is milliós nagyságrendű. A tiszta levegőjű Somogybán tehát a mostaninál ködösebb, napfénytelenebb időszakokban sincs ok a pánikra... ■ F. Sz. Á. HIRDETÉS A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma a 2010/2011-es tanévben a következő osztályokat indítja: TAGOZATKÓDOK: 01 általános tantervű 02 emelt óraszámú biológia-kémia 03 emelt óraszámú matematika-informatika 04 emelt óraszámú angol haladó 05 emelt óraszámú német haladó 06 hatosztályos gimnáziumi 07 négyosztályos humán (néprajz - népművészeti irányultságú) osztályok FELVÉTELI IDŐPONTOK: 8. osztályosoknak: Központi Írásbeli: 2010. 01. 23. 10 óra Szóbeli: 2009. 02. 23-24-25. 14.30 óra 6. osztályosoknak: Központi Írásbeli: 2009. 01. 22. 14 óra Bemutatkozó beszélgetés: 2009. 03. 1-2. 14.30 óra AZ ISKOLA CÍME: 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. Az iskola kódszáma: 027396 Érdeklődni lehet: a 72/310-884-es telefonon vagy személyesen az iskola titkárságán. INGATLANT KERES? Apróban óriás! tempó Péntekenként az újságárusoknál! Tisztelet a kivételnek Az „értékek” elvesztése a tár­sadalom életét szegényíti meg. Egyik szép emberi tulajdon­ság a tisztelet. Az ötödik pa­rancsolat a család fontosságát, pontosabban a szülők tisztele­tét követeli meg tőlünk. Pál apostol az emberi kapcsolatok jó rendjére, az illemszabályok betartására így figyelmezteti a római gyülekezet tagjait: a tiszteletadásban egymást megelőzőek legyetek! A bibliai tanítás mindennapjainkban sajnos ritkán igazolódik be. Ezért is örvendetes, amikor tiszteletreméltó, jó példával ta­lálkozunk. Ennek kapcsán mindig eszembe jut diákéve­imből egyik kedves tanárom, akit köszönésben nem lehetett megelőzni. Még messze volt, de már emelte a kezét, majd előre meghajolt, hogy üdvözöl­jön. Valami különös érzéke volt a tiszteletadáshoz, az élet­re szóló útravalót, mely meg­határozta nevelő munkáját is, a szülői házból hozta. A min­denki iránt érzett példás sze- retetével, megbecsülésével maradt meg sokunk emléke­zetében. Ma számos esetben köszönés nélkül megyünk el egymás mellett. Használni kellene a gyakorlatban feledésre ítélt szavunkat, hogy tiszteletet parancsoló megnyilvánulása­inkról még évtizedek múltán is beszéljenek. ■ Gamos Adrienn

Next

/
Thumbnails
Contents