Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-04 / 2. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Törlik a borzalmakat a memóriából nyugalom Szerémy György három helyen, de egy csapatban dolgozott negyven évet mentősként A felvételin osztatlan sikert aratott rátermettsége, a diploma átvétele után két órával már az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kötelékében szolgált. Szerémy György'korábbi megyei mentőfőorvos 40 év munka után vette a kalapját. Harsányi Miklós- Nyugalomra vágyott?- Papíron nyugdíjba vonultam, valójában nincs leállás - mondta Szerémy György. - Hetente látogatom az idős édesanyámat, s különböző helyeken még ügyeletet vállalok.- Erre számított?- Azt hittem, hogy a nyugdíjba vonulás után kisebb lesz a jövés-menés. Persze a pörgést befolyásolhatom, ám sok a tennivaló. Ezt az időszakot levezetésként élem meg.- Pedig a mentőknél lehúzott negyven év aligha erről szólt- Valóban, hiszen nem a nyugalom és a béke időszaka volt a bázis. Sokszor éjjel-nappal, hosszabb pihenő nélkül dolgoztunk, de bírtuk az iramot.- Bevetéseiből érdekes könyvet is írhatna.- Bőven lenne mondanivalóm. Az utóbbi évtizedek szinte valamennyi kiemelt somogyi mentésénél közreműködtem. A teljességhez hozzátartozik, hogy a szörnyűségeket egy idő után az ember törli a memóriájából.- Nyüván egyetemistaként is volt némi sejtelme a mentők életéről. A diplomaosztó után nem sokat teketóriázott.- 1969. szeptember 12-én fél tizenkettő tájban vettem át a diplomát. Két órával később már az OMSZ dolgozója voltam.- Gyors karrier.- Előtte sikeresen részt vettem egy pályázaton. Ezután tényleg nyílegyenes út vezetett az iskolapadból életem első és egyetlen munkahelyére.- Hűséges típus. Utólag értékelve sem érzi úgy, hogy elhibázott döntést hozott? Szerémy György: az utóbbi évtizedek szinte valamennyi kiemelt somogyi mentésénél közreműködtem- Egyáltalán nem. Szép volt, jó volt, kár, hogy elmúlt. Persze sok nehézség is ért Elég, ha csak kinézek a havas útra, s a bajtársak jutnak az eszembe. Ők, akik esetleg éjjel, szakadó hóban, zseblámpafény mellett az árokparton életet mentenek - nos, ez már egyre inkább a fiatalok feladata.- Testet-lelket megviselő hivatás - néhány kollégája így beszélt a munkáról.- Akit ez megvisel, az feltehetően nem tölt el hosszú éveket a pályán. Szinte naponta balesetekhez, karambolokhoz, családi tragédiákhoz vonulunk ki. Ha mindezt valaki magára venné, akkor az ember két lábon járó depresszió lenne.- Lelkizés?- Nincs idő arra, hogy hosszasan meditáljunk. Újra és újra megszólal a csengő, s jön a következő feladat.- Hogyan érezte magát kezdetben?- Fiatal voltam, elszánt és mérhetetlenül lelkes. A pécsi mentőállomáson szolgáltam, Baranyában lüktető élet volt.- Föld alatti vonulások?- Az elején a mély vízbe dobtak, egészen pontosan a hatodik héten riasztottak. Egy éjszaka detonáció rázta meg a bányát; a megmaradt töltetre ráfúrtak, ami felrobbant. A repesz valósággal megsorozta a szerencsétlenül járt munkásokat.- Az első felvonás után újabb tragédiák következtek.- Külön fejezet a Balaton. Pécs után tizennégy évet töltöttem el a siófoki mentőállomáson. A vízi balesetek és a fejesugrások minden évben áldozatokat követeltek. Hosszú évek elteltével is hátborzongató visz- szagondolni arra, ami a fiatalokkal történt. Épen, egészségesen megérkeztek a Balatonra, megittak egy-két sört, majd fejest ugrottak a negyvencentis vízbe. Azonnali halál vagy életre szóló bénulás - ez lett a vége.- Siófok, Balatonszentgyörgy, Kutas, Taszár; a tömegkarambolok után a megye gyászba borult.- Ma is élénken emlékszem az apró részletekre. 1980. június végén a siófoki Darnay téri vasúti katasztrófa sokkolta Somo- gyot. Tudjuk: ez volt az első. Egy mozdony egy Ikarust tépett szét; tizenheten a helyszínen életüket vesztették, további három személy a kórházban hunyt el.- Mi volt a legmegrázóbb?- Amikor odaértem, és a lámpafényben kirajzolódott a roncs. Erre a pillanatra nehéz szavakat találni... A mozdony száz métereken át tolhatta a buszt.- Mi a mentés: hivatás, szenvedély vagy életforma?- Megszállottság. S bár amikor az egészségügyben baj van, akkor nagy előszeretettel felmelegítik a paraszolvencia kérdését, ezzel kapcsolatban csupán annyit jegyeznék meg: ez nálunk nem működik. Ha valakit elüt az autó, vagy épp infarkSzerémy György nyugalmazott mentőfőor- vos, 1945-ben született Sopronban. Édesapja erdőmérnök volt, édesanyja háztartásbeli Családja Pécsre költözött, ott végezte el az általános és a középiskolát. Az orvosi egyetem elvégzése után a mén- ■■ tőknél kezdett el dolgozni: | 1969-től 2009-ig volt az OMSZ alkalmazásában. B Négy és fél évnyi pécsi munka után 14 évig a siá foki mentősegységet irányította, 1988-ban Kaposváron vette át a vezetést. családos. Felesége a Berzsenyi-iskolában tanít. Két leánya van: Eszter banki alkalmazott, Zsófi egy autókereskedésben dolgozott. Unokája kétéves. hobbija hosszú évek óta a kertészkedés. Családi házuk udvarán a veteményeskertet gondozza, szabadidejében pedig gyakran internetezik.' tust kap, akkor az életmentésé a főszerep.- Van utánpótlás a megszállottakból?- Igen, s ez a mi áldott nagy szerencsénk. Tehetséges, elkötelezett, lelkiismeretes szakemberekből nincs hiány az OMSZ-nál. Kaposváron is ez a helyzet. Az érem másik oldala: aki teheti, kénytelen másodállást vállalni. Az ABC-ben ugyanis valamiből ki kell fizetni a számlát.- Lehetősége lett volna más munkára is, rengeteget tanult. Miért nem váltott?- Kézenfekvő a magyarázat: odavoltam a szakmáért. A pályamódosításra egyébként többször is lehetőségem nyílott, ezt a három szakvizsga is megköny- nyítette volna. Honvédorvosi és katasztrófamedicinából is letettem a vizsgát.- Csábította a sereg?- Nem is egyszer. Csakhogy a honvédségnél az 1970-es évek elején egy csomó megkötés volt. Ezek közé tartozott az egyenruha-viselés.- A mentőknél is volt uniformis.- Igaz, de egészen más jellegű. A fehér szín valahogy jobban passzolt hozzám.- S a hangulat?- Már harminc éve is lezserül öltöztek a mentősök, s lazább stílus uralkodott nálunk. Jó du- más és derűs emberekből akkor sem volt hiány. Összetartó csapatot alkottunk; ha baj volt, akkor szó nélkül mindenki megragadta a hordágy végét vagy a lélegeztetőballont, s keményen dolgozott.- Két leánya van, egyik sem állt be a bajtársak közé. Kudarc ez?- Nem, a mentős pálya szerintem rendkívül megterhelő a hölgyek számára.- Izgalmakból a pályafutása során bőven kijutott. Manapság a kisebbik lánya gondoskodik erről.- Navigátorként raliban indult a pécsi kollégájával. Egy-két szívdobogtató kalandnak szemtanúja voltam. Előttem tört el a féltengely, egy másik alkalommal totálkárosra törték az autót. Nos, üyenkor az villan be: a leányzó talán sakkozhatna is.- Mit szólna, ha a kétéves unokája, Lackó húsz év múlva mentősnek csapna fel?- Őszintén? Nem okozna óriási meglepetést. Az édesapja tűzoltó, nagyapja mentős. Lackó eleve elkötelezett a kék lámpás autók irányában. Részletkérdés, hogy piros vagy egy piros csíkos kocsiban ülne... 20 ÉVE ÍRTUK NEM TÚL JÓ ELŐJELEKKEL kezdődött az új esztendő. Kartonpapír került a Kapós étterem ajtajára, mert a féktelen ünnepség során az egymással veszekedő, nem- kívánatos vendégek kitörték az üveget. Amúgy késelések, betörések, kirakatrongálások kísérték az évbúcsúztatót. Egyesek azért sértették meg a törvényeket, mert nem úgy sikerült az esztendő, ahogyan eltervezték, mások meg azért, mert a tervezettnél jobban sikerült számukra az elmúlt tizenkét hónap. még jó, hogy megmagyarázták, különben azt hittem volna, durván berúgott a fél város... Újévi jókívánság tizenöt méter magasban KOCCINTÁS A horvát és a magyar tűzoltóparancsnok pezsgővel a létrán A berzencei határon, tizenöt méteres magasságban kívánt boldog új évet egymásnak és csapataiknak a nagyatádi és a kapron- cai tűzoltóparancsnok. A nagyatádi tűzoltóság létrás kocsija Berzence felől, a kaproncai tűzoltók hasonló járműve Góla irányából gördült oda a határvonalhoz. Úgy emelték magasba a tűzoltólétrákat, hogy azok tizenöt méteres magasságban egymásnak támaszkodjanak. Ekkor magyar oldalról Szabó Vilmos nagyatádi parancsnok, horvát oldalról Levko Tucakovic, a kaproncai tűzoltóság vezetője indult el fölfelé. Tömlő helyett ezúttal pezsgőspoharakat és belevalót vittek magukkal. Koccintás a határon. Levko Tucakovic horvát (balról) és Szabó Vilmos magyar tűzoltóparancsnok kívánt egymásnak sikeres új évet Szabó Vilmos lapunknak elmondta: negyedik éve köszöntik az új évet a magasban a horvát kollégával. Első alkalommal zászlót is cseréltek, és huszonöt méter magasságban koccintottak. Azóta mindig az időjárás határozza meg, hogy mennyire távolodnak el a földtől. Mivel forgalom ilyenkor szinte semmi sincs, ezért a két tűzoltóautó néhány perces találkozása nem zavar senkit. Ha néha érkezik valaki, az maga is szívesen me ,.zi a magaslati találkozást. Ic A a nagyatádi szállodások révén igazán turistalátványossággá vált a koccintás: egy autóbusznyi vendég figyelte ezúttal a parancsnokok mutatványát. ■ N. L. Tizenegy perces bevetésen Marcaliban Marcaliban lángolt fel az év első lakástüze. Egy 120 négyzetméter alapterületű családi ház egyik szobája kapott lángra - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.- A helyszíni vizsgálatok szerint elektromos meghibásodás idézte elő a tüzet - ismertette az eset részleteit Páli Ri- chárd, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletese. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár azonban elérte a háromszázezer forintot. A lángok továbbterjedését a marcali tűzoltók akadályozták meg. Mindössze tizenegy perc alatt végeztek az oltással. ■ Harsányi M.
