Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 23., SZOMBAT SOMOGYI KÖRKÉP Az Üdülési Alapítvány a civilek segítségét kéri Az emberi méltóság szószólója kitüntetés Somos László szerint nem jár elismerés a szomját oltónak A Magyar Nemzeti Üdülési Ala­pítvány azzal fordul a Magyaror­szágon működő közel 70 ezer ci­vil szervezethez, hogy legyenek érzékenyek a környezetükben élő hátrányos helyzetű szemé­lyek megsegítésére. Az Alapítvány saját forrásából 3,2 milliárd forint értékű üdülé­si csekket ad az alacsony jöve­delmű nyugdíjasok, fogyatékos­sággal élők, legalább két kiskorú gyermeket nevelők, szakiskolai tanulók számára adó- és járulék- mentesen. A rendelkezésre álló forrás tovább növelhető a civil szféra szerepvállalásával. ■ Több milliárd forint értékű üdülési csekket adott a rászorulóknak az alapítvány. Örömteli, hogy az elmúlt években 100-150 nonprofit szervezet kapcsolódott be a rá­szorultak üdülésének, pihené­sének, rekreációjának támoga­tásába. A támogatást a rászorul­tak pályázattal január 31-ig igé­nyelhetik a közlönyökben, az ön- kormányzatok ügyfélszolgálati irodáin, a Tourinform irodákban és a www.udulesicsekk.hu web- oldalon megtalálható űrlap fel- használásával. A pályázathoz szükséges ön­rész előteremtése az egyéni be­fizetés helyett történhet civil szervezeti, egyházi, szakszerve­zeti, önkormányzati szerepvál­lalással is. A civil szervezetek összefogásával várhatóan száz- húszezer honfitársunk érzékel­heti a társadalmi összefogás, szolidaritás konkrét megnyilvá­nulását. ■ F. Sz. Á. Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékköz­pontban adták át a nem­régiben alapított Raoul Wallenberg-díjakat: So­mos László kaposfői espe­resplébános is a kitünte­tettek közé került. Vas András- Miért érdekes ez maguknak?- próbál visszakozni Somos László, azaz nem hazudtolja meg magát: továbbra sem szeret szerepelni, az elismerések, ki­tüntetések valójában semmit sem jelentenek számára. Csak teszi a dolgát, késztetése bel­ülről jön, talán nem is érti, ami­kor hirtelen rivaldafénybe ke­rül. Hiszen ebben az esetben sem ő a fontos, hanem az ered­mény. A baglaspusztai, Árpád­házi Szent Erzsébetről elneve­zett, 1997 őszén felszentelt kö­zösségi ház. A puszta központja, ahová, ha valakinek valami ba­ja-elintéznivalója van, bekopog, s bizonyosan segítséget kap. Ahol délutánonként a tanodá­ban helyi és környékbeli roma gyerekeket korrepetálnak látha­tó eredménnyel, s ahol estén­ként fejlesztőjátékok, babaápo­lásról, terhességről, gyerekne­velésről szóló tanácsadás szere­pel a programban.- Ha nyáron szomjas valaki, érzi, hogy innia kell - fogal­mazza meg az indíttatást, mely a romák közé vezette -, ám nem jut eszébe, hogy jutalmat érdemelne, miután szomját csillapította... Sokan szinte megszállottnak A HOLOKAUSZT IDEJÉN több tízezer embert megmentő tragikus sorsú svéd diplo­matáról, Raoul Wallenberg- ről elnevezett díjat Hiller István oktatási és kulturá­lis miniszter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Raoul Wallenberg Alapít­vány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Ön- kormányzatok Szövetsége és a Roma Polgárjogi Ala­pítvány által létrehozott bí­rálóbizottság ítélte oda. A közelmúltban alapított díj­ban azok részesülhetnek, akik aktívan közreműköd­nek a különböző népcso­portok, felekezetek, vallási közösségek együttélésében, az egymás iránti előítélet leküzdésében. Isten a saját képmására teremtette az embert - mondja Somos László így a cigány is Isten képmása. Ezért szeretettel kell fordulni feléjük tartják, ám a kaposfői esperes­plébános - aki megdöbbent, amikor tizenhat esztendeje a jelenlegi körzetébe került, hi­szen korábbi szolgálati helyein, Kaposváron és Nagykanizsán nem tapasztalt ilyen nyomort és elmaradottságot - egyszerű magyarázatot talál: a Bibliára hivatkozik, melyet csak egy­szer kell elolvasni a Szentlélek jelenlétében, s az ember máris tudja a feladatait.- Isten a saját képmására te­remtette az embert - mondja -, tehát az ember, s így a cigány is Isten képmása. Azaz, ha egy ci­gánnyal találkozunk, Isten kép­másával találkozunk. Akkor is így van ez, ha ez a képmás ko­szos, piszkos, poros. De egy Rembrandt-képet sem semmi­sítünk meg, ha megsérül, ha­nem elvisszük egy restaurátor­hoz, hogy javítsa meg. így aztán Somos László szá­mára természetesnek tűnik, hogy megépülhetett a közössé­gi ház, s hogy élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhával, pénzzel, gyakorlati és lelki tanácsokkal segíti a környékén élő több száz javarészt írástudatlant, akiket ő cigány testvéreinek nevez. Legfőbb feladatának pe­dig azt tartja, hogy sikerüljön felismertetni a romákkal az emberi méltóságot. A magyaro­kat pedig rádöbbenteni, hogy nincs különbség ember és em­ber .között .t. s. valahogy, köze-, lebb vinni egymáshoz a két el­térő világot.- A cigányokkal kapcsolatos egyik sztereotípia a bennük rejlő agresszió - tette hozzá. - Pedig ez csak reakció, a kisebb­ségi komplexus kompenzálása. E mögött azonban látható a sze- retetre éhes Isten képmása, ezért szeretettel kell fordulni feléjük! Rendkívül hálásak a jó szóért, igaz, azt is megjegyzik, ha valaki megalázza őket... Azt is tudja, nem a napi gyorssegélyek jelentik a kiutat, az igazi megoldás a tanítás. Hi­szen a gyerekek még alakítha­tóak, irányíthatóak, nekik van esélyük kitörni a kilátástalan- ságból. Persze nem egyik naiv­ról a másikra: rengeteg türe­lemre van szükség velük szem­ben, és empátiára. És Somos László-félékre... Levelik a fecskefészkeket, holott óvni kell a kedves madarat Év madara Menedék a Dráva magas partja, hiszen megszűntek a gazdasági épületek, amelyek otthont adtak Bajban vannak a fecskéink, nemhiába őket választotta a 2010-es év madarának a Ma­gyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület (MME). A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj, a füsti­fecske, a molnárfecske és a par­tifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelőterületeik Közép- és Dél-Afrikában van­nak. Hazánkban a legveszélyez­tetettebb partifecskék állomány- csökkenése évente akár húsz százalék is lehet, de a füsti- és a molnárfecskéé is öt-hét száza­lék között mozog. Az őszi és ta­vaszi vonulás, illetve a telelőte­rületen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások nagy része az időjárási anomáli­Molnárfecskék csipegetnek ákkal - viharok, napokig-hete- kig tartó hűvös, csapadékos idő­szakok vagy éppen szárazság - és az ebből következő táplálék­hiánnyal függ össze. Mezei Ervin, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNP) tájegységvezetője el­mondta: a vonulás során bekö­vetkező veszteségek mellett csökkenti az állományt, hogy megszűnt a háztáji állattartás, nincs istálló, ahol sok fecskefé­szek épült, és az ehhez kapcso­lódó rovarvilág is szegényebb. A füsti- és a molnárfecske la­kott területen él, s az emberek nem szeretik, ha ereszük, pár­kányuk alá fészkel. Csór Sándortól, a DDNP mun­katársától megtudtuk: tehe­tünk a fecskék védelméért. Ne verjük le a fészküket, hanem deszkát szögeljünk alá, hogy arra essen az ürülék. A Dráva mentén partfalba vájt üregekben fészkel a parti­fecske, amelyből térségünkben három-ötezer él. Az MME idén ismeretterjesztő kampányokkal, országos fecskefelmérő akcióval hívja fel a figyelmet a kedves madárra. ■ Varga Andrea Nem feministák, balatoni nők, akik a tó értékeiért harcolnak évforduló Tizenöt éve alakult a Nők a Balatonért Egyesület, amely programok sorát valósította meg a régióban Játszva is tanulhatunk. A nők környezetvédelmi társasjátékot készítettek Tizenöt éve, 1995. január 22-én alakult a Nők a Balatonért Egye­sület, a tópart egyik legtevéke­nyebb civil szervezete. Az évfor­dulót a balatoni nők tegnap Bala- tonfüreden ünnepelték. Másfél évtizede még nem iga­zán volt példa arra, hogy kizáró­lag nők hozzanak létre olyan szervezetet, amely nem harco­san feminista, hanem valami­lyen közösségi cél, jelen esetben a Balaton mint természeti kincs és térség kultúrájának megóvá­sa érdekében tesz. A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) megalapításának gon­dolata Simonná Zákonyi Tündé­től származik, aki Simon Ká­roly, a Balatoni Szövetség akko­ri elnökének feleségeként 1994 karácsonya után csupa férfitár­saságban ott ült a Balatoni Szö­vetség ülésén, ahol többnyire a tó rossz vízminőségéről esett szó. - Akkor odasúgtam Varjú Lajosnak (volt balatonfűzfői polgármester - a szerk.), hogy majd mi nők kitalálunk vala­mit. Erre azt a választ kaptam, | hogy rendben, tegyék meg! - - emlékszik vissza a NABE alapi- | tója, aki eztán frissiben levelet I írt barátoknak, ismerősöknek, polgármester-feleségeknek, hogy hozzák létre a maguk Ba- laton-védő egyesületét. - Meg­kerestem a Limnológiai Kutató Intézetet, környezetvédelmi mérnököket, és megkérdez­tem, hogy mi az, amiért az egyesület tenni tudna, hogy olyanba fogjunk, aminek értel­me is van - meséli Simonná Zákonyi Tünde, aki elmondja: a kezdet igencsak embert pró­báló volt, főként, hogy az is elő­fordult, unatkozó polgármes­ter-feleségeknek tüntették fel őket a sajtóban. Az előítéleteket nem volt nehéz leküzdeni. Belelendültek a munkába, és megalkották pél­dául a környezetvédő felhíváso­kat tartalmazó tízparancsolatu­kat, balatoni kiadványok sorát készítették el, emlékművet állí­tottak a Pajtás hajó felborulásá­nak 45. évfordulójára, környe­zetvédelmi társasjátékot készí­tettek, és nem utolsósorban az oktatásba is bevitték a balatoni identitás fontosságát, a környe­zet elkötelezett védelmét.- Nem kampányszerűen, hanem folyamatosan dolgozunk - mondja Szauer Rózsa, az egye­sület elnöke, aki immár öt éve irányítja a szervezetet. Az elnök­nő úgy látja: a víz mint érték vé­delme felerősödik akkor, amikor az édesvíz egyre nagyobb kincs­esé válik a világon. Emellett a balatoni régió természeti értéke­inek megőrzése is fontos felada­tuk a balatoni nőknek. - Az épí­tett környezet alakulásával nem vagyunk elégedettek. Azzal, hogy az északi parton egyre in­kább beépülnek a hegyoldalak, s egyre kevesebb a szabadon meg­közelíthető partszakasz, éppen azt a jellegét veszítjük el a Bala­tonnak, amiért szeretjük. Szauer Rózsa arról is beszélt: a mintegy hétszáz tagot számlá­ló NABE céljai között továbbra is az elsők között van az önálló Balaton régió létrehozásának segítése. ■ Kolumbán Tünde-L. Ka-B ofljl cp|-

Next

/
Thumbnails
Contents