Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-23 / 19. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 23., SZOMBAT SOMOGYI KÖRKÉP Az Üdülési Alapítvány a civilek segítségét kéri Az emberi méltóság szószólója kitüntetés Somos László szerint nem jár elismerés a szomját oltónak A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány azzal fordul a Magyarországon működő közel 70 ezer civil szervezethez, hogy legyenek érzékenyek a környezetükben élő hátrányos helyzetű személyek megsegítésére. Az Alapítvány saját forrásából 3,2 milliárd forint értékű üdülési csekket ad az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, fogyatékossággal élők, legalább két kiskorú gyermeket nevelők, szakiskolai tanulók számára adó- és járulék- mentesen. A rendelkezésre álló forrás tovább növelhető a civil szféra szerepvállalásával. ■ Több milliárd forint értékű üdülési csekket adott a rászorulóknak az alapítvány. Örömteli, hogy az elmúlt években 100-150 nonprofit szervezet kapcsolódott be a rászorultak üdülésének, pihenésének, rekreációjának támogatásába. A támogatást a rászorultak pályázattal január 31-ig igényelhetik a közlönyökben, az ön- kormányzatok ügyfélszolgálati irodáin, a Tourinform irodákban és a www.udulesicsekk.hu web- oldalon megtalálható űrlap fel- használásával. A pályázathoz szükséges önrész előteremtése az egyéni befizetés helyett történhet civil szervezeti, egyházi, szakszervezeti, önkormányzati szerepvállalással is. A civil szervezetek összefogásával várhatóan száz- húszezer honfitársunk érzékelheti a társadalmi összefogás, szolidaritás konkrét megnyilvánulását. ■ F. Sz. Á. Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban adták át a nemrégiben alapított Raoul Wallenberg-díjakat: Somos László kaposfői esperesplébános is a kitüntetettek közé került. Vas András- Miért érdekes ez maguknak?- próbál visszakozni Somos László, azaz nem hazudtolja meg magát: továbbra sem szeret szerepelni, az elismerések, kitüntetések valójában semmit sem jelentenek számára. Csak teszi a dolgát, késztetése belülről jön, talán nem is érti, amikor hirtelen rivaldafénybe kerül. Hiszen ebben az esetben sem ő a fontos, hanem az eredmény. A baglaspusztai, Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett, 1997 őszén felszentelt közösségi ház. A puszta központja, ahová, ha valakinek valami baja-elintéznivalója van, bekopog, s bizonyosan segítséget kap. Ahol délutánonként a tanodában helyi és környékbeli roma gyerekeket korrepetálnak látható eredménnyel, s ahol esténként fejlesztőjátékok, babaápolásról, terhességről, gyereknevelésről szóló tanácsadás szerepel a programban.- Ha nyáron szomjas valaki, érzi, hogy innia kell - fogalmazza meg az indíttatást, mely a romák közé vezette -, ám nem jut eszébe, hogy jutalmat érdemelne, miután szomját csillapította... Sokan szinte megszállottnak A HOLOKAUSZT IDEJÉN több tízezer embert megmentő tragikus sorsú svéd diplomatáról, Raoul Wallenberg- ről elnevezett díjat Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Ön- kormányzatok Szövetsége és a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott bírálóbizottság ítélte oda. A közelmúltban alapított díjban azok részesülhetnek, akik aktívan közreműködnek a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási közösségek együttélésében, az egymás iránti előítélet leküzdésében. Isten a saját képmására teremtette az embert - mondja Somos László így a cigány is Isten képmása. Ezért szeretettel kell fordulni feléjük tartják, ám a kaposfői esperesplébános - aki megdöbbent, amikor tizenhat esztendeje a jelenlegi körzetébe került, hiszen korábbi szolgálati helyein, Kaposváron és Nagykanizsán nem tapasztalt ilyen nyomort és elmaradottságot - egyszerű magyarázatot talál: a Bibliára hivatkozik, melyet csak egyszer kell elolvasni a Szentlélek jelenlétében, s az ember máris tudja a feladatait.- Isten a saját képmására teremtette az embert - mondja -, tehát az ember, s így a cigány is Isten képmása. Azaz, ha egy cigánnyal találkozunk, Isten képmásával találkozunk. Akkor is így van ez, ha ez a képmás koszos, piszkos, poros. De egy Rembrandt-képet sem semmisítünk meg, ha megsérül, hanem elvisszük egy restaurátorhoz, hogy javítsa meg. így aztán Somos László számára természetesnek tűnik, hogy megépülhetett a közösségi ház, s hogy élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhával, pénzzel, gyakorlati és lelki tanácsokkal segíti a környékén élő több száz javarészt írástudatlant, akiket ő cigány testvéreinek nevez. Legfőbb feladatának pedig azt tartja, hogy sikerüljön felismertetni a romákkal az emberi méltóságot. A magyarokat pedig rádöbbenteni, hogy nincs különbség ember és ember .között .t. s. valahogy, köze-, lebb vinni egymáshoz a két eltérő világot.- A cigányokkal kapcsolatos egyik sztereotípia a bennük rejlő agresszió - tette hozzá. - Pedig ez csak reakció, a kisebbségi komplexus kompenzálása. E mögött azonban látható a sze- retetre éhes Isten képmása, ezért szeretettel kell fordulni feléjük! Rendkívül hálásak a jó szóért, igaz, azt is megjegyzik, ha valaki megalázza őket... Azt is tudja, nem a napi gyorssegélyek jelentik a kiutat, az igazi megoldás a tanítás. Hiszen a gyerekek még alakíthatóak, irányíthatóak, nekik van esélyük kitörni a kilátástalan- ságból. Persze nem egyik naivról a másikra: rengeteg türelemre van szükség velük szemben, és empátiára. És Somos László-félékre... Levelik a fecskefészkeket, holott óvni kell a kedves madarat Év madara Menedék a Dráva magas partja, hiszen megszűntek a gazdasági épületek, amelyek otthont adtak Bajban vannak a fecskéink, nemhiába őket választotta a 2010-es év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj, a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelőterületeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állomány- csökkenése évente akár húsz százalék is lehet, de a füsti- és a molnárfecskéé is öt-hét százalék között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelőterületen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások nagy része az időjárási anomáliMolnárfecskék csipegetnek ákkal - viharok, napokig-hete- kig tartó hűvös, csapadékos időszakok vagy éppen szárazság - és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze. Mezei Ervin, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNP) tájegységvezetője elmondta: a vonulás során bekövetkező veszteségek mellett csökkenti az állományt, hogy megszűnt a háztáji állattartás, nincs istálló, ahol sok fecskefészek épült, és az ehhez kapcsolódó rovarvilág is szegényebb. A füsti- és a molnárfecske lakott területen él, s az emberek nem szeretik, ha ereszük, párkányuk alá fészkel. Csór Sándortól, a DDNP munkatársától megtudtuk: tehetünk a fecskék védelméért. Ne verjük le a fészküket, hanem deszkát szögeljünk alá, hogy arra essen az ürülék. A Dráva mentén partfalba vájt üregekben fészkel a partifecske, amelyből térségünkben három-ötezer él. Az MME idén ismeretterjesztő kampányokkal, országos fecskefelmérő akcióval hívja fel a figyelmet a kedves madárra. ■ Varga Andrea Nem feministák, balatoni nők, akik a tó értékeiért harcolnak évforduló Tizenöt éve alakult a Nők a Balatonért Egyesület, amely programok sorát valósította meg a régióban Játszva is tanulhatunk. A nők környezetvédelmi társasjátékot készítettek Tizenöt éve, 1995. január 22-én alakult a Nők a Balatonért Egyesület, a tópart egyik legtevékenyebb civil szervezete. Az évfordulót a balatoni nők tegnap Bala- tonfüreden ünnepelték. Másfél évtizede még nem igazán volt példa arra, hogy kizárólag nők hozzanak létre olyan szervezetet, amely nem harcosan feminista, hanem valamilyen közösségi cél, jelen esetben a Balaton mint természeti kincs és térség kultúrájának megóvása érdekében tesz. A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) megalapításának gondolata Simonná Zákonyi Tündétől származik, aki Simon Károly, a Balatoni Szövetség akkori elnökének feleségeként 1994 karácsonya után csupa férfitársaságban ott ült a Balatoni Szövetség ülésén, ahol többnyire a tó rossz vízminőségéről esett szó. - Akkor odasúgtam Varjú Lajosnak (volt balatonfűzfői polgármester - a szerk.), hogy majd mi nők kitalálunk valamit. Erre azt a választ kaptam, | hogy rendben, tegyék meg! - - emlékszik vissza a NABE alapi- | tója, aki eztán frissiben levelet I írt barátoknak, ismerősöknek, polgármester-feleségeknek, hogy hozzák létre a maguk Ba- laton-védő egyesületét. - Megkerestem a Limnológiai Kutató Intézetet, környezetvédelmi mérnököket, és megkérdeztem, hogy mi az, amiért az egyesület tenni tudna, hogy olyanba fogjunk, aminek értelme is van - meséli Simonná Zákonyi Tünde, aki elmondja: a kezdet igencsak embert próbáló volt, főként, hogy az is előfordult, unatkozó polgármester-feleségeknek tüntették fel őket a sajtóban. Az előítéleteket nem volt nehéz leküzdeni. Belelendültek a munkába, és megalkották például a környezetvédő felhívásokat tartalmazó tízparancsolatukat, balatoni kiadványok sorát készítették el, emlékművet állítottak a Pajtás hajó felborulásának 45. évfordulójára, környezetvédelmi társasjátékot készítettek, és nem utolsósorban az oktatásba is bevitték a balatoni identitás fontosságát, a környezet elkötelezett védelmét.- Nem kampányszerűen, hanem folyamatosan dolgozunk - mondja Szauer Rózsa, az egyesület elnöke, aki immár öt éve irányítja a szervezetet. Az elnöknő úgy látja: a víz mint érték védelme felerősödik akkor, amikor az édesvíz egyre nagyobb kincsesé válik a világon. Emellett a balatoni régió természeti értékeinek megőrzése is fontos feladatuk a balatoni nőknek. - Az épített környezet alakulásával nem vagyunk elégedettek. Azzal, hogy az északi parton egyre inkább beépülnek a hegyoldalak, s egyre kevesebb a szabadon megközelíthető partszakasz, éppen azt a jellegét veszítjük el a Balatonnak, amiért szeretjük. Szauer Rózsa arról is beszélt: a mintegy hétszáz tagot számláló NABE céljai között továbbra is az elsők között van az önálló Balaton régió létrehozásának segítése. ■ Kolumbán Tünde-L. Ka-B ofljl cp|-