Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-23 / 19. szám
6 2010. JANUAR 23., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. január 22-én 22 200 j változás: -2,08% | Záróérték: 22 000 ^ 21667 21400 22 002 .................1..... 212 00 Előző napi ;-j..... 21 000 “róérték: 20 tőzsdenyttása___/j po nt/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉI NYERTESEK____________2010.01.22. | Sé saft* Wsóárfí WÉ# MÓR Emasz 22250 1,13 3 VESZTESEK forrás; bét iwiimTíiwiMií iWiiiimi*>ii un J<EG 420 -7,07 20 TVK 3200 -3,61 23 Mól 18 000 -3,48 8 739 Bába 739 -2,89 46 OTP 5825 -1,93 21324 Synergon 765 -1,67 12 FHB 1361 -1,66 92 Econót 127 -1,55 119 Fotex " 390 -1,51 61 A BUX index az elmúlt napokban 23200 23000-p81 22800 22 784 22 600 22 400 22510 22 54ÜV 22200 \ 22 000 22 127 21800-------------------------------my 01.14 01.15 01.18 01.19 01.20 01.21 /***’ FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.22.) Új elszámolás) ár EUROBÚZA 2010. március _______________29 990 TA KARMÁNYBÚZA 2010. március 28 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március_______________31 200 TA KARMÁNYÁRPA 2010. március________ 28 000 . OL AJ NAPRAFORGÓ 2010. március 75 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. január 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 271,12 191,50 184,40-0,62 Ft -1,81 Ft -0,18 Ft Forintbetéti* kamatok (%) Allianz Bank ________5,25 6,00 Bu dapest Bank_______5,75** 3,75 Er steBank________5,25 5,50 K& H Bank* * * 3,30 5,60 MKB Bank________4,83 4,93 OT P Bank___________2,00 2,00 Ra iffeisen Bank** 6,20 6,30 UniCredit Bank 5,40 5,40 • ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. * — 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.22.) ________________Vételi Eladási Al lianz Bank 265,28 278,88 Budapest Bank 263,84 280J6 CIB Bank________261,11 282,87 Ci tibank 260,66 282,38 Erste Bank_______264,37 279,61 K&H Bank_______263,29 278,45 MK B Bank 264,22 277,78 OTP Bank_______285,01 278,60 Ra iffeisen Bank 266,34 278,32 Fejlődik a csúcsgasztronómia elit éttermek A drága helyeken az ételek alapanyagai is sokba kerülnek Az Év étterme díjat a Costes nyerté. A fővárosi éttermet eddig portugál, az év elejétől pedig argentin séf vezeti A csúcsgasztronómiai szegmensbe tartozó éttermek is megérezték a gazdasági válságot, a lapunknak megszólaló tulajdonosok mindegyike az egy vendégre jutó fogyasztás érezhető' visszaeséséről számolt be. Németh Márk „Általánosságban a vendéglátást, de azon belül a csúcsgasztronómiai szegmenst különösen hátrányosan érintette a válság” - véli Molnár Attila, az Arany Kaviár étterem tulajdonosa. Mint mondta: nem elég, hogy kevesebb lett a céges rendezvény, munkavacsora, de az üzleti úton lévő külföldi vendégek száma is megcsappant. Ez szerinte azért különösen problémás, mert a csúcskategóriájú éttermek vendégkörének jelentős részét hagyományosan a külföldi üzletemberek, ínyenc turisták adják. „A vendégszámunk csak enyhén csökkent tavaly, ám a csúcsborok például alig mentek, eltolódott a kereslet a közepes árkategória felé” - ecsetelte Bíró Lajos, a Bock Bistro séf-résztulajdonosa. Tapasztalatai szerint a kisméretű, 30-40 férőhelyes vendéglők jobban tűrik a krízist, ugyanis kisebb apparátust igényel a működtetésük, ennek megfelelően a költségszintjük is alacsonyabb. „Ennyi vendéget pedig könnyebb összeszedni még válságos időkben is” - tette hozzá. Molnár Attila pedig úgy látja, hogy talán azt a pár nagynevű éttermet, amelyek már na- | gyón régóta vannak a piacon és 3 stabil a törzsközönségük, nem % érintette a recesszió. % \ H I Volt olyan csúcsvendéglő, 2 amely profitált is a válságból. „A hazai turisták között a külföldi utazás helyett újra népszerűvé vált a Balaton környéke, talán ennek is köszönhető, hogy tavaly negyedével több volt a vendégünk 2008-hoz képest” - számolt be lapunknak Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa. Azt azonban ő is megjegyezte, hogy az egy főre eső fogyasztás érezhetően esett. A szakmabeliek szerint egy csúcsétterem anyagi helyzete szempontjából meghatározó, hogy milyen extra költségei vannak. A banki hitel törlesztése vagy a magas bérleti díj jelentősen megnehezítheti a nyereséges gazdálkodást. A csúcséttermek ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy bizonyos költségeken spóroljanak, így például a személyzeten vagy az alapanyagokon. Egyrészt sokkal több, illetve magasabban képzett, nyelveket beszélő alkalmazottra van szükség, a prémium minőségű alapanyagokat pedig nem lehet alacsonyabb kategóriájúra cserélni, mert a vendégek egyből megéreznék. „Az új- zélandi báránygerinc kilóját fagyasztva négyezer forintért is meg lehet venni, frissen azonban tízezer forintba kerül. A csúcsgasztronómia hívei azonban elvárják, és hajlandók is megfizetni az utóbbit” - véli Molnár Attila, hozzátéve, hogy ezt a hajlandóságot azért a válság megtépázta. Az üzemeltetés havi költsége tág határok között mozog, az étterem nagysága, a személyzet létszáma, a használt alapanya gok milyensége és számos egyéb tényező függvényében lehet kétmillió forint, de akár tízmilliónál is több. De nem a működtetés, hanem az étterem létrehozása jelentette a tulajdonosok számára a legnagyobb költséget. Egy csúcsétterem létrehozásának egyszeri beruházási költsége száz-kétszáz millió forintnál kezdődik - ebbe beletartoznak a konyhai berendezések, asztalok, Megérdemeljük a Michelin csillagot A MAGYAR GASZTRONÓMIÁNAK nagy szüksége lenne a Michelin csillagra, a szakma közös érdeke, hogy valamelyik étterem végre megkapja - véli Molnár Attila. Úgy gondolja: már igazán megérdemelné a hazai szegmens ezt az elismerést, ugyanis külföldön járva már megfordult olyan „egycsillagos”étteremben, amelynél biztosan találni jobbat itthon. Csapody Balázs szerint a csillagnak hihetetlen marketingereje van, általa Magyar- ország felkerülne a gasztronómiai világtérképre. Véleménye szerint az elismerés megkoronázná azt a gasztro- forradalmat, amely pár éve indult Magyarországon. „Garantáltan rekordbevételt hozhat magával a csillag a díjazott étteremnek” - tette hozzá Bíró Lajos. A Costes az év étterme A budapesti Costes nyerte a Dining Guide étteremkalauz Év Étterme 2009 díját - derült ki a szerda este tartott ünnepélyes gálán. A 36 fős társadalmi zsűri indoklása szerint a Sziget Fesztivál főszervezője, Gerendái Károly érdekeltségébe tartozó Ráday utcai étterem „a csúcsgasztronómiát, a kulináris színházi élményt képviseli". A megnyitás óta a konyhát a portugál Miguel Rocha Vieira vezette 2009 végéig, az idén az argentin Nicolas Rafael Delgado váltja. étkészletek, dekoráció, de hozzájön még az adott ingatlan ára is, amennyiben a helyiséget nem bérlik” - mondta Bíró Lajos. A szakmabeliek szerint az elit kategóriás vendéglátás hosszú távon megtérülő befektetés, olyannyira, hogy egyes tulajdonosok a megnyitás utáni első egykét évben, a törzsközönség kiépítésének, a végleges imázs kialakításának periódusában is több pénzt raknak bele, mint amennyit az egység megtermel. Oktatási börze egyre több külföldivel educatio Negyvenezer látogatót várnak az idén a kétnapos kiállításra Hatmilliárd kell a csődbe jutott biztosítókra Megnyílt tegnap az idei Educatio szakkiállítás. A budapesti Syma csarnokban rendezett kétnapos börze a képzési kínálat bemutatása mellett abba is betekintést nyújt, hogy az egyes intézmények milyen fejlesztési eredményeket értek az elmúlt években - mondta Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a kiállítás hivatalos megnyitója után. A szaktárca államtitkára kifejtette: az elmúlt időszakban 15 felsőoktatási intézmény kapott több mint 70 milliárd forintos uniós támogatást infrastrukturális fejlesztésekre, és közel 60 milliárd forint áll rendelkezésre szakmai fejlesztésekre. A Syma rendezvénycsarnokban a kétnapos rendezvényen a felsőoktatási intézmények mellett tankönyvkiadók, taneszközgyártók és forgalmazók, külföldi egyetemek, nyelviskolák, szakképző intézmények, oktatással foglalkozó kutatóintézetek képviseltetik magukat. Az oktatási börzén tízezer négyzetméteren mintegy 150 kiállító várja a látogatókat. A kiállításon egyre több külföldi intézmény is képviselteti magát. A kétnapos rendezvényre mintegy 40 ezer látogatót várnak. ■ ■ Százötven kiállító várja a tanulni vágyókat Budapesten. Sajátos reklám: az Állattudományi Karhoz nyuszival csinálnak kedvet A kötelező biztosítást kínáló biztosítók negyedévente az ebből származó díjbevételük negyed százalékát kötelesek befizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt alapba - derül ki egy friss rendeletből. Az ez év első napjától hatályos kgfb-törvény már tartalmaz szabályt a csődre is: ha egy ilyen üzletet művelő biztosító csődbe megy, akkor a közös kártalanítási alapból kell kifizetni a csődöt jelentett társaság ügyfelei által okozott kárt. Trunkó Barnabás, a Mabisz főtitkára elmondta, a szakértők úgy kalkuláltak, hogy hatmilliárd forint összegyűjtése teszi zökkenőmentessé egy csőd kezelését. ■
