Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-22 / 18. szám

12 KUTYAVILÁG SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 22., PÉNTEK állatvédelem A szakemberek szerint sokat segítene a kóbor ebek tulajdonosainak felkutatásában az állatokba beültetett mikrocsip. A felelőtlen gazdák ellen azonban ez sem segít A kaposvári Donner vá­rosrészt is elözönlötték az ebek. Az ott lakók las­san már az utcára sem mernek kimenni. Szmuriga Andrea, az egyik ott lakó panaszolta, hogy négy-Öt kutya falká­ban járja az utcákat. F. Szarka Ágnes- Nem kellene megvárni, amíg tragédia történik - mondta. - Ott tartunk, hogy a kisfiámmá! nem merek sétálni, mert félünk a kutyáktól. Egyiken sincs táb­la, hogy nem harap. A megva­dult, kiéhezett ebek pedig min­denre képesek. A kóborló ku­tyák egy részének gazdája is van, csak azok nem törődnek az állattal. Kiszöknek, és csatla­koznak a kivert kutyákhoz. Több helyen bejelentettük már a gondunkat, de pattogtatnak ide-oda, mint a labdát. Hartner Rudolf, a városgond­nokság vezetője számára sem ismeretlen a probléma.- Több mint hatezer kutya él / Kaposváron - mondta Hartner Rudolf-, a gazdasági válság és a gazdák felelőtlensége miatt egy­re több kerül az utcára. Nem az a megoldás, hogy a köz pénzét ezeknek a hajkurászására költ- sük. Nem az én dolgom eldönte­ni a teendőket, de szakmai ja­vaslatként felmerülhet az ebadó újbóli bevezetése. Ez némiképp visszavetné a vásárlási, tartási kedvet. Ha ismert az utcán csa­tangoló kutya gazdája, azt be kell jelenteni az önkormányzat­nál. Kaposvárnak van helyi ál­lattartási rendelete, amely sza­bályozza a háztartásonként tart­ható kutyák számát, de ezt a rendeletet szigorúan be kéne tartatni. A hagyományos érte­lemben vett sintértelep meg­szűnt a városban, a Philip állat­menhely tulajdonosait köti szer­ződés a kóbor kutyák befogásá­ra, és egyeüen törvény sem tilt­ja az ebek végleges elaltatását. * Egy mikrocsippel ellátott kutyát a megtalálását követően öt-tíz perc alatt vissza tudnak juttatni a gazdájához. Sajnos kevés az .ilyen eset, viszont egyre több az állatmenhelyek lakója- A Donner városrészben a napokban több kutyát is befog­tunk, megkerestük a gazdákat, elmondtuk, hogyan tartsák zár­va a kutyát. Többségük meg is értette, ígérte. Nem vagyok sin­tér, és nem vagyok partner a kóbor kutyák elaltatásában - fakadt ki Szántó Ildikó, a Philip állatmenhely tulajdonosa. - Ezt egyébként az Európai Unió is tiltja. Nem a végén kell kez­deni a rendcsinálást, hanem a felelőtlen gazdánál. Szigorúan és következetesen be kell tar­tatni a szabályokat, és szankci­onálni a megszegőit. Rá kell kényszeríteni az embereket a felelősségteljes ebtartásra, ha már egyszer kutyát vettek. Nem a kutyát kell kiirtani, ha­nem a gazdát megbüntetni. Egyébként tarthatatlan, hogy ez a lakosság és az állatvédők problémája és nem a felelőtlen kutyatartóé, aki büntetlenül azt csinál, amit akar. Elveszett ebek, felelőtlen tulajdonosok: az állatvédők szerint a fejekben kellene mielőbb rendet tenni Szujóné Ponyi Andrea, a barcsi egyesület elnöke egyik kedvencével SOK A KUTYA a Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület viktor- pusztai menhelyén. Ezt a tulaj­donosok felelőtlenségének tud­ják be a szervezetnél Szilvesz­terkor a petárdák és a tűzijáték miatt sok állat szökik el ottho­nából. Gyakran akár hóna­pokig is kóborol. ez MINDEN ÉVBEN nagy problé­ma, de ami még több gondot okoz, hogy az állatvédők nem tudják azonosítani a talált ku­tyákat - mondta Szujóné Ponyi Andrea egyesületi elnök - Ha egy kutya megriad és elkóborol, és a környéken sem ismerjük, nincs becsipezve, nincs semmi­féle biléta a nyakörvén, vagy még nyakörve sincs, akkor elég kevés az esélye annak, hogy se­gítsünk neki hazatalálni. az utcákon kóborló kutyák élelmet keresve kukákat boro­gatnak, gyakran kísérnek bolt­ból hazafelé tartó időseket és gyerekeket, a legváratlanabb pillanatokban rohannak át az autósok előtt az úttesten, és gyakran veszélyesek a járó­kelőkre. A megriadt kutyák gyakran harapóssá is válnak. Barcson szerencsére nem érkezett ilyen bejelentés sem az állatvédők­höz, sem az önkormányzathoz. a működésünk óta eltelt két és fél évben csupán egyetlen eset­ben találtunk olyan kutyust, amelynek telefonszámmal ellá­tott biléta lógott a nyakában, így tíz perc alatt megérkezett a menhelyre kedvencéért a gaz­dája - mondta Kiscsinál Erika, a Nagyatádi Állatvédő Egyesü­let elnöke. a nagyatádi önkéntesek az el­múlt hónapokban csupa jól táplált, szép kutyát találtak, amelyeken látszott, hogy van gazdájuk. Mégsem jelentkezett értük senki. az elnök azt mondta, novem­berben és decemberben hihetet­len számú kidobott kiskutyát találtak; strandon, sportpá­lyán, erdőszélen várták a meg­mentjüket az öt-hat hetes kölykök. Véleménye szerint a legnagyobb probléma az embe­rek fejében, gondolkodásában van. JEKI GABRIELLA KIVERT KUTYÁK GAZDÁRA VÁRNAK APE(C)H: egy nap késésért nem adott méltányosságot a nagyatádi civileknek az adóhatóság Kiscsinál Erika nehezen érti az adóhatóság elutasító eljárását Áldozatot vállalnak rendszerint hajnali ötkor ke­lek, ellátom a kutyákat, ez­után megyek dolgozni a mun­kahelyemre - sorolja Kiscsi­nál Erika. - Gyakran délután is kimegyek a telepre, hogy segítsek a társaimnak. Kevés a segítő kéz és sok a feladat. A telepen nincs hűtő, az álla­tok élelmét odahaza, saját hűtőben tároljuk. Ha nincs elég pénze az egyesületnek, nemegyszer a saját zsebünk­ből fizetünk. Persze mondhat­ják: önként vállaltuk, ne pa­naszkodjunk. Én erre csak azt tudom válaszolni: tessék kijönni a telepünkre, és meg­nézni azt a sok-sok helyes, bumfordi, hálás állatot. Ha mi nem lennénk, ma már ezek egyike sem élne. (Folytatás az 1. oldalról) kiscsinál erika, a nagyatádi természet- és állatvédő egyesület vezetője azt mondta: - A kutyák­hoz értünk, de a hivatali ügyme­netben nem vagyunk ennyire já­ratosak Mégsem értem: ha a mi esetünkben nem lehet méltá­nyosságot gyakorolni, akkor ki­nél? Az elutasító határozat óta azt számolgatom, hogy a kerese­temből apránként adom oda ezt a pénzt az egyesületnek Egy év­re százezer forintot kapunk az önkormányzattól. Abban is segít a város, hogy telepünk legyen. Többet nem várhatunk tőlük A zsebemben most is van egy kifi­zetetlen 102 ezerforintos állator­vosi számla. Ebből fogalmat le­het alkotni a lehetőségeinkről. 2006 ÓTA LÉTEZIK AZ EGYESÜLET, és azóta évente 50-60 kutyát sike­rül megmenteniük az elaltatás- tól. Sokszor szörnyű sorsú, siral­mas állapotú állatok kerülnek hozzájuk. Hoztak már be fel­akasztottkutyát, olyat is, ame­lyik napokig egy zsákba kötve hevert az erdőszélen. Ezeket is si­került megmenteniük; ezen a té­ren nem ismernek lehetetlent az apeh Dél-dunántúli Regioná­lis Igazgatóságának tájékoztatá­sa szerint minden olyan szerve­zet levelet kap a hivataltól, ame­lyik számára egyszázalékos fel­ajánlások érkeztek az adott év­ben. Ebben nyomatékosan felhív­ják az érintettek figyelmét, hogy 30 napjuk van a felajánlott pénz igénylésére, s a határidő elmu­lasztása jogvesztő. Amennyiben az érintettek mégis kicsúsznak a határidőből, az adóhatóság munkatársainak - bármennyire is igyekeznek segíteni az igény­lőknek - nincs törvényi lehetősé gük az egy százalékból összejött összeg kiutalására. NAGY LÁSZLÓ - MÁRKUS KATA Egyedi azonosítás A háziállatok egyedi azono­sításának legjobb módszere a rizsszem méretű, kutyákban a nyakbőr alá ültetett mikro­csip, amely egy 15 számjegy­ből álló kódot tárol. A két perc alatt, ráadásul fájdalom- mentesen beültethető mikro­csip önmagában nem sugá­roz. Speciális leolvasó rádióje­leire válaszolva néhány centi- méteres távolságból kiadja az azonosítószámot. az azonosítócsip megjelenő se óta minden kutyatidajdo- nosnak lehetősége van az ál­lat megjelölésére, bár ez költ­séges megoldás. Az ár függ az állatorvos tarifájától és a kutya méretétől is. Átlagára hat-nyolcezer forint között változik.

Next

/
Thumbnails
Contents