Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-13 / 10. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUAR 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Bormarketing: visszatérhet az Agrármarketing Centrum Szokni kellett a somogyi bikát főfelügyelő A vadgazdálkodáshoz és a természetvédelemhez tartozik a vadászat is Aggódnak a dél-balatoni borászok a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft felszámolásával kialakuló helyzet miatt. A bormarketing jövője homályos. A Balatonboglári borvidék félévente 5-9 millió forintot fordíthatott marketingcélokra, amióta pályázhattak a forrásokra. A Bormarketing Kft. felszámolásáról decemberben határoztak a tulajdonosok, miután hosszú hónapok huzavonája után sem fizetett a földművelésügyi tárca az addigra eladósodott nonprofit kft.-nek. A kft. részben a kaotikus jogszabályi környezetet tette felelőssé azért, hogy nem jutottak hozzá a for- galombahozatali járulék bormarketingcélra szánt részének öt százalékához, mely törvényileg járt a társaság működésére. Az összegre ugyanis közbeszerzést írtak ki, melyen az eladósodott kft. nem vehetett részt. ■ Az AMC-t ért bírálatok után alakult meg annak idején a kft. a bormarketingre. Czirúki Imre, a Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának elnöke azt mondta: a társaság tevékenysége hiányt pótolt. A közösségi bormarketing céljaira a borok után űzetett korábban nyolcforintos, immár literenkénti öt-, illetve tízforintos forgalom- bahozatali járulék hatvan százalékát fordítják. Ebből a szőlőterülettel arányosan kapnak visz- sza pályázaton a borvidékek, a bogiári borvidék esetében olyan fél év is előfordult, amikor kilencmillió forinthoz jutottak hozzá. A Balatonboglári borvidéken egyebek mellett figyelemfelhívó táblák, kiadvány, film és poharak készültek ebből. S hogy mi lesz ezután? - Semmit nem tudunk, mert hiányzik az országosan egységes koncepció - fogalmazott a 2008-ban az Év Bortermelőjévé választott Konyán János balatonlellei borász. Azt mondta: eddig becsülettel befizetett járulékait ő saját maga hatékonyabban tudta volna marketingre felhasználni, mint ahogy az valaha is történt Egyes információk szérűit a korábban sokat bírált Agrármarketing Centrum (AMC) veszi át a felszámolás alatt álló kft. szerepét ■ FülekiT. Új vadászati főfelügyelője van Somogynak január 4- től Herczegfalviné Demeter Erzsébet személyében. Azt mondta: még a szemének is szoknia kell a 9-10 kilós gímtrófeákat. F. Szarka Ágnes- Hogyan került közel a vadászathoz?- Nagyon egyszerűen: vadászcsaládba születtem. Édesapám a füzesabonyi állami gazdaságnak volt 35 évig a fővadásza. Ott nőttem fel, két bátyám van, ők is vadászattal foglalkoznak. Természetes volt...- A fiúk részéről. Na de egy lánynak?- Belenőttem, nem is gondolkodtam másban. Az elején nem is a vadászat fogott meg. Nagyon sokat jártam édesapámmal a területre, főként a Tisza árterére. Akkor még nem is volt Tlsza-tó. Nagyon szép emlékeim vannak abból az időből. Sokan elítélik a vadászatot, csodálkoznak, hogy nőként ezt a pályát választottam, de ez nem csak a lövésről szól. Sokkal inkább vadgazdálkodásról, a természetvédelemről és persze hozzátartozik a vadászat is.- Ön is puskás vadász. Mi volt az első zsákmány?- 1985-ben egy tőkés réce. Édesapám nagyon szigorúan betartotta a szabályait: húszéves korunk alatt nem lőhettünk trófeás vadat. Azt ki kellett érdemelni, arra meg kellett érni. Az első gímbikámat negyvenéves koromban lőttem. Akkor éreztem úgy, hogy kész vagyok rá. Nálunk ennek komoly hagyománya volt, ezt a fiamnál is - aki ma már hivatásos vadász - próbáltam betartani.- Ha valaki elkezd vadászni, nem törvényszerű, hogy hivatali munkát is folytat.- Agráregyetemet végeztem, és a vadbiológiai állomáson írtam a diplomamunkámat. Utána Heves megyében a Fauna Zrt.- _ nél voltam nyolc évig fővadász, J de rá kellett jönnöm, hogy fizi- | kailag nem bírom, nem nőnek g való. Adódott egy lehetőségem: a £ Heves megyei vadászati hatóHerczegfalviné Demeter Erzsébet: szeretem a kihívásokat Herczegfalviné Demeter Erzsébet 1964. május 15-ÉN született Egerben, és Besenyőtelken élt 1987-BEN végezte el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, majd a Kiskőrösi Állami Gazdaság vadászati ágazatvezetője lett. 1995-től a Fauna Zrt vadászati igazgatója. 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett Hódmezővásárhelyen. 2001-től a Heves megyei Vadászati Hatóság osztály- vezetője. 2010-től a Somogy megyei Vadászati Hatóság osztály- vezetője. sághoz hívtak dolgozni, először felügyelő, majd osztályvezető lettem. Nagyon szerettem, ám a magánéletem úgy alakult, hogy Somogyba kerültem. így kértem az áthelyezésemet ide.- Somogy igazán nagyvadas terület. Mennyiben más, mint Heves?- Hevesben is van nagyvadas terület, ott a Mátra és a Bükk, de teljesen más. A szememnek is szokni kellett, amikor először láttam trófeabírálaton a 9-10 kiló körüli gímbikákat. Hevesben egy nyolckilós bikának az utóbbi időben már a csodájára jártak. Teljesen más az élőhely, a gazdálkodás. Ez kihívás nekem, de nagyon tetszik.- Az elődje nemcsak a megyében, hanem az országban is fogalom volt. Ő a „Simonpali”. Zsóka is ilyen ismert, egy személlyel azonosítható név lesz?- Ehhez nagyon sok idő, munka kell. Palinak egy élet kellett. Nem könnyű, mert minden téren - nőként, anyaként, feleségként, vezetőként - és még számos területen meg kell felelni. Engem nem kell a Palihoz hasonlítani, de bízom benne, hogy megállóm a helyemet.- Melyik társaságnál vadászik?- Somogybán nem vadászom, nem vagyok tag. Elvem, hogy a saját megyémben, ahol eljáró hatóságként dolgozom, csak bérvadászként vadászom.- E rövid idő alatt mennyire tudta felmérni a tavalyi vadászévet?- Arra számítottunk, hogy a gazdasági válság hatására kevesebb vendég érkezik. Ez hála istennek nem érződött. Több vadászati engedélyt állítottunk ki, mint tavalyelőtt. Nagyon sok mutatós őzbaktrófea volt, de a súlyuk elmaradt a várttól. A vendégek éve volt, mert kevesebbet fizettek, de szép trófeákat vihettek haza. A gím- és a dámtrófeák hasonlóan alakultak, mint az előző években. A probléma, hogy egyre fiatalodik az állomány, nagyon kevés időskorú bikát bírálunk.- Ennek talán oka a néhány éve folyó vadirtás. Ami egyrészt az erdők védelmében, másrészt a vadkár kifizetése miatt folyik.- Azt elutasítom, hogy vadirtás, vadgazdálkodásról kell beszélni. A terítékadatok alakulása mutatja, hogy gazdálkodni kellene. Bár az igaz, hogy a trófeás vaddal ez nem úgy történik, ahogy kívánatos lenne. Valóban meglövik a középkorú bikát, nem várják meg, amíg megöregszik, mert kell a pénz, és nehogy a szomszéd társaságnál ejtsék el. De nincs arányban a mennyiség a minőséggel. Nem lesz jobb az állomány, mert több egyed van. Az igaz, hogy egyre több kerítést építenek, ezáltal szűkül az élőhely, de nincsenek létszámbeli problémák. Sőt! Ha így emelkedik a vaddisznólétszám, hamarosan kezelhetetlen lesz az állomány. Egyes területeken ez a helyzet a gímmel és a dám- mal is. Nem véletlenül működik a vadgazdálkodási tanács. Nagyon nehéz, de próbáljuk a kilövéseket optimális keretek közé szorítani. A nagyvadprobléma csak itt, a Dunántúlon jelentkezik, ami azt jelzi, hogy valóban az eltartható létszám feletti a mennyiség, emiatt emelkedett döbbenetes magasságba a vadkár mértéke.- Mi a helyzet az erdők királynőjével, a szalonkával?- Annyit sikerült elérni, hogy a társaságok kvótákat kapnak. Monitoring keretén belül, mintavétel céljából engedélyezik a vadászatát. A házak udvarába folyik a víz a túlságosan magas járdáról barcs Harminc éve vártak rá az utca lakói, de nem sok örömük telik benne; a kivitelező nem ismeri el a hibát Új járdát kaptak a barcsi Deák Ferenc utca lakói. Ez azonban több bosszúságot okoz nekik, mint örömet. Harminc évet vártak a barcsi Deák Ferenc utca lakói egy új járdára, míg a város út- és járdaprogramjában sorra kerültek. A műszaki átadás még augusztusban megtörtént, de az első nagy esőzések után már tisztán látszott: sok bosszúságot okoz még nekik. A téli hóolvadás után már tisztán látszik, hogy kevéske örömük telhet az új járdában. - Vízelvezetés nincs sehol, ez a legnagyobb probléma. Zuhogó esőben vagyunk kénytelenek kisöpörni a vizet az udvarokból, hiszen bokáig érő vízben járunk- mondta egy felháborodott lakó, Zombori László. - A kocsibeállót a régi járda magasságához igazítottuk, az új 6-8 centiméterrel magasabb, így minden csapadék visszafolyik a portámra. A régi járda hiányos és töredezett volt, a munkálatokat a kivitelező tavaly nyár elején kezdte el. A lakók már ekkor azt tapasztalták, hogy nem az ígért viakolor díszburkolat, hanem sima aszfalt készül. A város 80 küométer járdájából évente két-három kilométernyi új készül. - Ebben az esetben úgy tűnik, hogy kidobott pénzről van szó - tette hozzá Szalai Balázs képviselő. - A probléma oka, hogy sok lakónak Áradás olvadás után. A víz a járdáról az udvarokba folyik a háza előtt nem szedték fel a régi betonburkolatot, hanem arra ráaszfaltoztak. Ez ügyben már az első eső után felkerestem a város illetékeseit, akik megállapították, hogy a problémák valósak. Kértem, hogy a hib,ák kijavításáig ne vegyük át a járdát műszakilag, de ez mégis megtörtént augusztusban. A kivitelező szerint minden lakónak felajánlották, hogy ha megvásárolnak egy vízelveze- tésr lkalmas csővezetéket, azt elh iyezik a járda alá; a lakók ezzel ellentétben azt állítják, hogy senki nem kereste meg őket. Szalai Balázs is azt mondja, egy ilyen cső megvásárlása négy-ötszáz forintba kerül, amit a lakók megkockáztattak volna. Az önkormányzat legutóbbi, decemberi ülésén azt a döntést hozta, hogy a Városfejlesztési Bizottság megkeresi a kivitelezőt, akivel közösen keresnek megoldást. Végső esetben felszedetik az egész járdát. A kivitelező Baranya Aszfalt Kft. szerint a járdát nem építették az előzőnél magasabbra, hiszen a régi burkolatot teljesen elbontották. Pajzs Gábor építésvezető elmondta: a csapadékvíz-elvezetés tervezői feladat volt, de az építés közben egyenként, udvaronként a tervezővel és a műszaki ellenőrrel közösen foglalkoztak minden esetlegesen felmerülő problémával... ■ Jeki G.
