Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-11 / 8. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ SOMOGY 13 országjáró Narancsszínbe hajlik a Balaton-part, de Handler Ármin jó osztályzatot adott Kaposvár, Csurgó, Barcs, Csombárd, Szülök, Baté, Mosdós településképére is BARÁTSÁGOSAK A POLGÁRMESTEREINK Patcai falukép. Minden egyes somogyi települést felkeresett az elmúlt években Handler Ármin, sőt, valamennyi polgármesterrel beszélt. Vegyes az összkép... Komárom-Esztergom az első, Somogy a hatodik a megyék polgármesterei­nek „barátságossági, szí- vélyességi indexe” alap­ján. Egy pékből lett bólyi országjáró állította össze nemcsak a polgármeste­rek, hanem az egyes tele­pülések arculatának a toplistáját is. Fónai Imre Hatszor járta be Magyarország összes települését a bólyi Hand­ler Ármin az elmúlt tizenhat esz­tendő során. Most tart a hetedik kőrútjánál. Egy grazi könyvki­adó keresett utazó üzletkötőket - ezzel kezdődött az első országjá­rása. Mivel már legalább hatszor mind a 3167 településen járt, több „országértékelő” jelentést is készített.- Ezeket elküldtem már a köztársasági elnöknek és két nagy pártunk vezetőinek is, hátha kíváncsiak rám - mondta a húsz éve még egy bólyi pék­ségben dolgozó Handler Ármin. - Ha ők nem is, üzletemberek, polgármesterek már dolgoznak az összesítéseimből, s máris akadnak külföldi vevők a Válto­zás címmel most készülő mun­kámra. Az uniós csatlakozás évében, 2004-ben készítettem egy térképet „A hazai települé­sek arculata, településképe” címmel. Egyszerűen egytől ötig leosztályoztam a falvakat és vá­rosokat. Az osztályzatokhoz szí­neket társítottam: a kék az 1-es, a zöld a 2-es, a sárga a 3-as, a narancs a 4-es, s a piros az 5-ös. Ez alapján rajzoltam meg az or­szág térképét, s most, öt év után újra megteszem, mert kíváncsi vagyok, mi változott. Hiába kértük, térképét kincs­ként őrizve nem bocsátotta la­punk rendelkezésére, csak egy- egy érdekességet volt hajlandó elárulni a somogyi falvak, váro­sok településképéről. Példának okáért szép településképpel bír Somogybán Kaposvár és a sző­kébb vonzáskörzetéhez tartozó pár település, azután Csurgó és Barcs, továbbá Nagyatád, Csombárd, Lábod, Szülök, a Ba- laton-parti települések, és még Baté és Mosdós is. A bólyi or­szágjáró térképén nagy kék folt virít Dél-Baranyánál és Észak- Borsodnál, narancsba hajlik a Balaton térsége s általában az ország nyugati fele. Mivelhogy valamennyi polgármesterrel ta­lálkozott, némelyikkel több al­kalommal is az elmúlt 16 év so­rán, mi sem természetesebb, hogy elkészítette a településve­zetők szívélyességi, barátságos­sági indexét is. Mondanunk sem kell, ez a lista sem pub- likus, persze, egyes részleteket ebből is elárult lapunknak.- A hazai polgármester-társa­dalom igencsak heterogén és sokszínű. Ha csak a civü foglal­kozásukat, végzettségüket néz­zük, akkor a polgármesterek közt éppúgy találunk trakto­rost, villanyszerelőt, mint jól menő vállalkozót. Háromezer különböző ember; az egyik na­gyon barátságos, a másik diplo­matikus, a harmadik meg ba­rátságtalan, mogorva. Számos hazai és külföldi üzlet- és ma­gánember érdeklődött nálam egyes polgármesterek szemé­lye, egyénisége iránt, elsősor­ban ezért készítettem a felmé­rést. Fontos volt, hogy ez irányú kutatásomat úgymond „nem vertem nagydobra”, így minden polgármester olyannak mutat­kozott, mint amilyen valójában. A személyes indexből kiszámí­tott megyei átlag alapján pedig kimutatható volt, hogy Magyar- ország melyik megyéjében mennyire és milyen arányban barátságosak, rokonszenvesek a polgármesterek a 21. század elején. Megyéink közül sor­rendben Komárom-Esztergom, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs és Somogy megye polgármeste­reinek megnyilvánulása muta­tott nagyon tetszetős képet. Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy más megyékben nincsenek barátságos és szívé­lyes polgármesterek. Megint csak példaként né­hány a legbarátságosabb so­mogyi településvezetők közül: Látrány, Somogyaszaló, Táska, Nemesdéd, Szenta, Bolhás, Bonnya, Kisbárapáti, Baté, Mosdós, Bedegkér, Szorosad, Somogydöröcske, Balatonsze- mes, Balatonlelle, Ádánd, Balatonendréd, Magyaratád, Gölle, Büssü, Barcs, Kutas, Lengyeltóti. Az országjáró állítja: számos település arculata még a rendszerváltás előtti időket idézi A legtöbb település nem fej­lődik. Stagnáló településből van a legtöbb, olyanból, ahol ha volt is fejlődés, azóta már megtorpant - összegez a bólyi országjáró, ha térképére pil­lant. országjáró utazásaim során sok-sok emberrel találkozva több ízben volt a beszélgetés tárgya egy-egy település arcu­lata, kinézete. Negyedik or­szágjárásom során vettem alaposan górcső alá települé­seinket. Olyan Magyarország- térképet készítettem el, mely a településeket öt kategóriába sorolja. Meghatározó volt a település földrajzi fekvése, a belső úthálózat kiépítettsége és annak minősége, az utcák, terek, közterületek állapota, tisztasága, rendezettsége. A parkok, zöldövezetek és ját­szóterek milyensége, a köz­épületek állapota, állaga. A helyi emberek mentalitása, hozzáállása a szép porta, szép környezet megvalósításá­ban, valamint a lakosság vé­leménye saját lakóhelyéről. A piros és narancsos színnel je-1 lölt települések jól prosperál- 5 nak, kiemelkedően szép az J arculatuk, az önkormányzat- I nak nincsenek napi működé­si gondjai, a fejlesztéseken kí­vül is jut sok mindenre, az életszínvonal már olyan, ami­lyet az ember kíván és elvár a 21. század elején. A sárga és zöld színek azt jelzik, ahol el­indult a rendszerváltást köve­tően a fejlődés, de sok helyütt - többnyire a pénztelenség miatt - lépésben haladnak, vagy már évek óta stagnál­nak. Megjegyzem: ez utóbbi­ból van a legtöbb a térképen. Aztán az utolsó kategóriába (ebből sincs kevés) azok a te­lepülések kerültek, melyek messze fekszenek minden vá­rostól vagy központi helytől, ahol nagyon nagy a gond, a haladásnak és fejlődésnek semmi jele. Ahol megállt az idő, szinte nem változott sem­mi. Ebben a kategóriában a települések arculata a rend­szerváltás előtti időket idézi. handler szerint kormányaink vidékpolitikáját látva félő, hogy egyes településeknek már meg pecsételődött a sorsa; 20-25 év múlva sok Gyűrűfűsorsú fa­lunk lesz... Ellentmondásos a kép. Ahány település, annyiféle... Szomorú arcúvá vált a hajdan vidám magyar handler Ármin hetedszer járja körül az országot, felkeresve minden egyes települést Kész tanulmány, amit ezen időszak alatt látott, tapasztalt Lapunk­nak ezt így foglalta össze: - Vannak, akiknek sikerült „fel­törni”, és fennmaradtak, s még többen vannak, akik alá­merültek, és elvesztek az élet könyörtelen viharában. EGYRE rosszabb a helyzet a bólyi országjáró szerint - Napjaink emberét eszi a min­dennapi stressz, a küzdelem a létért, a holnapért, a megélhe­tésért A társadalom jelentős része fáradt, egészségileg meg romlott, elszegényedett sorsú, csalódott, pesszimista, mosoly­mentes, közömbös és boldog­talan ember. Az egykoron vi­dám magyar ember mára megkeseredetté, szomorú ar­cúvá vált. Azzá lett, mert ilyen­né tették a hazai körülmé­nyek, a közéleti viszonyok Magyarország esetében még egyáltalán nem beszélhetünk jól működő, virágzó demokrá­ciáról, véli Handler Ármin. - Napjaink Magyarországán saj­nos teljesen más értékrendek dominálnak, és ezek alapján ítélik meg az embert Európá­ban az egyetlen ország va­gyunk, ahol a „semmit”, a gagyiságot fizetik meg a legjob­ban. Egyszóval nem a becsüle­tes, dolgozó embernek áll itt ma a világ. A lakosság csaló­dott a politikusainkban, mind teljesítményileg, mind emberi­leg. Országjáró ember lévén fa­natikusan a vidék mellett eme­lek szót Ne legyünk ennyire Budapest-centrikusak, a vidéki ember is magyar ember! GYEREKCIPŐBEN jár a vidékpo­litika, magyarázza tovább. - A vidékfejlesztésnek van, ahol nyoma sincs. Mint például az Ormánságban, az észak-bor­sodi falvakban, a zalai Göcsej kistelepülésein. Egyre több tér­ségben üti fel fejét a teljes el­szegényedés. Egyes települé­sek arculatát, a benne lakók szociális és mentális helyzetét tekintve hazánkban időuta­zást lehet tenni, vissza lehet menni ötven-nyolcvan eszten­dőt az időben. Elfeledett tele­pülések ezek, mert itt semmi sincs már: se óvoda, se isko­la, se posta, se kultúrház, se bolt, se kocsma. Vagy ha még­is, az csak az utóbbi lehet még, bár nyitva tartani már annak sem éri meg...

Next

/
Thumbnails
Contents