Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-11 / 8. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ SOMOGY 13 országjáró Narancsszínbe hajlik a Balaton-part, de Handler Ármin jó osztályzatot adott Kaposvár, Csurgó, Barcs, Csombárd, Szülök, Baté, Mosdós településképére is BARÁTSÁGOSAK A POLGÁRMESTEREINK Patcai falukép. Minden egyes somogyi települést felkeresett az elmúlt években Handler Ármin, sőt, valamennyi polgármesterrel beszélt. Vegyes az összkép... Komárom-Esztergom az első, Somogy a hatodik a megyék polgármestereinek „barátságossági, szí- vélyességi indexe” alapján. Egy pékből lett bólyi országjáró állította össze nemcsak a polgármesterek, hanem az egyes települések arculatának a toplistáját is. Fónai Imre Hatszor járta be Magyarország összes települését a bólyi Handler Ármin az elmúlt tizenhat esztendő során. Most tart a hetedik kőrútjánál. Egy grazi könyvkiadó keresett utazó üzletkötőket - ezzel kezdődött az első országjárása. Mivel már legalább hatszor mind a 3167 településen járt, több „országértékelő” jelentést is készített.- Ezeket elküldtem már a köztársasági elnöknek és két nagy pártunk vezetőinek is, hátha kíváncsiak rám - mondta a húsz éve még egy bólyi pékségben dolgozó Handler Ármin. - Ha ők nem is, üzletemberek, polgármesterek már dolgoznak az összesítéseimből, s máris akadnak külföldi vevők a Változás címmel most készülő munkámra. Az uniós csatlakozás évében, 2004-ben készítettem egy térképet „A hazai települések arculata, településképe” címmel. Egyszerűen egytől ötig leosztályoztam a falvakat és városokat. Az osztályzatokhoz színeket társítottam: a kék az 1-es, a zöld a 2-es, a sárga a 3-as, a narancs a 4-es, s a piros az 5-ös. Ez alapján rajzoltam meg az ország térképét, s most, öt év után újra megteszem, mert kíváncsi vagyok, mi változott. Hiába kértük, térképét kincsként őrizve nem bocsátotta lapunk rendelkezésére, csak egy- egy érdekességet volt hajlandó elárulni a somogyi falvak, városok településképéről. Példának okáért szép településképpel bír Somogybán Kaposvár és a szőkébb vonzáskörzetéhez tartozó pár település, azután Csurgó és Barcs, továbbá Nagyatád, Csombárd, Lábod, Szülök, a Ba- laton-parti települések, és még Baté és Mosdós is. A bólyi országjáró térképén nagy kék folt virít Dél-Baranyánál és Észak- Borsodnál, narancsba hajlik a Balaton térsége s általában az ország nyugati fele. Mivelhogy valamennyi polgármesterrel találkozott, némelyikkel több alkalommal is az elmúlt 16 év során, mi sem természetesebb, hogy elkészítette a településvezetők szívélyességi, barátságossági indexét is. Mondanunk sem kell, ez a lista sem pub- likus, persze, egyes részleteket ebből is elárult lapunknak.- A hazai polgármester-társadalom igencsak heterogén és sokszínű. Ha csak a civü foglalkozásukat, végzettségüket nézzük, akkor a polgármesterek közt éppúgy találunk traktorost, villanyszerelőt, mint jól menő vállalkozót. Háromezer különböző ember; az egyik nagyon barátságos, a másik diplomatikus, a harmadik meg barátságtalan, mogorva. Számos hazai és külföldi üzlet- és magánember érdeklődött nálam egyes polgármesterek személye, egyénisége iránt, elsősorban ezért készítettem a felmérést. Fontos volt, hogy ez irányú kutatásomat úgymond „nem vertem nagydobra”, így minden polgármester olyannak mutatkozott, mint amilyen valójában. A személyes indexből kiszámított megyei átlag alapján pedig kimutatható volt, hogy Magyar- ország melyik megyéjében mennyire és milyen arányban barátságosak, rokonszenvesek a polgármesterek a 21. század elején. Megyéink közül sorrendben Komárom-Esztergom, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs és Somogy megye polgármestereinek megnyilvánulása mutatott nagyon tetszetős képet. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy más megyékben nincsenek barátságos és szívélyes polgármesterek. Megint csak példaként néhány a legbarátságosabb somogyi településvezetők közül: Látrány, Somogyaszaló, Táska, Nemesdéd, Szenta, Bolhás, Bonnya, Kisbárapáti, Baté, Mosdós, Bedegkér, Szorosad, Somogydöröcske, Balatonsze- mes, Balatonlelle, Ádánd, Balatonendréd, Magyaratád, Gölle, Büssü, Barcs, Kutas, Lengyeltóti. Az országjáró állítja: számos település arculata még a rendszerváltás előtti időket idézi A legtöbb település nem fejlődik. Stagnáló településből van a legtöbb, olyanból, ahol ha volt is fejlődés, azóta már megtorpant - összegez a bólyi országjáró, ha térképére pillant. országjáró utazásaim során sok-sok emberrel találkozva több ízben volt a beszélgetés tárgya egy-egy település arculata, kinézete. Negyedik országjárásom során vettem alaposan górcső alá településeinket. Olyan Magyarország- térképet készítettem el, mely a településeket öt kategóriába sorolja. Meghatározó volt a település földrajzi fekvése, a belső úthálózat kiépítettsége és annak minősége, az utcák, terek, közterületek állapota, tisztasága, rendezettsége. A parkok, zöldövezetek és játszóterek milyensége, a középületek állapota, állaga. A helyi emberek mentalitása, hozzáállása a szép porta, szép környezet megvalósításában, valamint a lakosság véleménye saját lakóhelyéről. A piros és narancsos színnel je-1 lölt települések jól prosperál- 5 nak, kiemelkedően szép az J arculatuk, az önkormányzat- I nak nincsenek napi működési gondjai, a fejlesztéseken kívül is jut sok mindenre, az életszínvonal már olyan, amilyet az ember kíván és elvár a 21. század elején. A sárga és zöld színek azt jelzik, ahol elindult a rendszerváltást követően a fejlődés, de sok helyütt - többnyire a pénztelenség miatt - lépésben haladnak, vagy már évek óta stagnálnak. Megjegyzem: ez utóbbiból van a legtöbb a térképen. Aztán az utolsó kategóriába (ebből sincs kevés) azok a települések kerültek, melyek messze fekszenek minden várostól vagy központi helytől, ahol nagyon nagy a gond, a haladásnak és fejlődésnek semmi jele. Ahol megállt az idő, szinte nem változott semmi. Ebben a kategóriában a települések arculata a rendszerváltás előtti időket idézi. handler szerint kormányaink vidékpolitikáját látva félő, hogy egyes településeknek már meg pecsételődött a sorsa; 20-25 év múlva sok Gyűrűfűsorsú falunk lesz... Ellentmondásos a kép. Ahány település, annyiféle... Szomorú arcúvá vált a hajdan vidám magyar handler Ármin hetedszer járja körül az országot, felkeresve minden egyes települést Kész tanulmány, amit ezen időszak alatt látott, tapasztalt Lapunknak ezt így foglalta össze: - Vannak, akiknek sikerült „feltörni”, és fennmaradtak, s még többen vannak, akik alámerültek, és elvesztek az élet könyörtelen viharában. EGYRE rosszabb a helyzet a bólyi országjáró szerint - Napjaink emberét eszi a mindennapi stressz, a küzdelem a létért, a holnapért, a megélhetésért A társadalom jelentős része fáradt, egészségileg meg romlott, elszegényedett sorsú, csalódott, pesszimista, mosolymentes, közömbös és boldogtalan ember. Az egykoron vidám magyar ember mára megkeseredetté, szomorú arcúvá vált. Azzá lett, mert ilyenné tették a hazai körülmények, a közéleti viszonyok Magyarország esetében még egyáltalán nem beszélhetünk jól működő, virágzó demokráciáról, véli Handler Ármin. - Napjaink Magyarországán sajnos teljesen más értékrendek dominálnak, és ezek alapján ítélik meg az embert Európában az egyetlen ország vagyunk, ahol a „semmit”, a gagyiságot fizetik meg a legjobban. Egyszóval nem a becsületes, dolgozó embernek áll itt ma a világ. A lakosság csalódott a politikusainkban, mind teljesítményileg, mind emberileg. Országjáró ember lévén fanatikusan a vidék mellett emelek szót Ne legyünk ennyire Budapest-centrikusak, a vidéki ember is magyar ember! GYEREKCIPŐBEN jár a vidékpolitika, magyarázza tovább. - A vidékfejlesztésnek van, ahol nyoma sincs. Mint például az Ormánságban, az észak-borsodi falvakban, a zalai Göcsej kistelepülésein. Egyre több térségben üti fel fejét a teljes elszegényedés. Egyes települések arculatát, a benne lakók szociális és mentális helyzetét tekintve hazánkban időutazást lehet tenni, vissza lehet menni ötven-nyolcvan esztendőt az időben. Elfeledett települések ezek, mert itt semmi sincs már: se óvoda, se iskola, se posta, se kultúrház, se bolt, se kocsma. Vagy ha mégis, az csak az utóbbi lehet még, bár nyitva tartani már annak sem éri meg...
