Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-29 / 303. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 29., KEDD 13 MÚLTIDÉ ZŐ 1989: leomlott a berlini fal, megszűnt a német turistainvázió Ma is őrzik a siófoki Napfény Hotelben a könyveket, melyekből az egykori endékás turisták válogathattak, ha olvasni támadt kedvük NÉMET-NÉMET EGYSÉG A BALATONNÁL A hazai állami propagan­dagépezet semmiféle rek­lámtevékenységet nem fejtett ki, a német turis­ták mégis tömegével vá­lasztották nyaralásukhoz a Balatont. Kikapcsolód­ni és találkozni. Egészen addig, míg le nem omlott a vasfüggöny, majd a berlini fal. Kolumbán Tünde Nem véletlen, hogy a keleti és a nyugati németek az 1960-as, 70- es és 80-as években éppen Ma­gyarországot választották nyara­lásaik, találkozásaik helyszíné­ül. Ahhoz, hogy megértsük, mi­ért is vált a Balaton a legendás találkák és összeborulások hely­színévé, nem hagyhatjuk figyel­men kívül a második világhábo­rú időszakának hazai politiká­ját, amelynek része volt az 1941- es népszámlálás is. Ezzel ugyan­is sváb családok tömegeinek sor­sa pecsételődött meg. A nép- számláláskor a hazai német ki­sebbséghez tartozók közül közel félmillióan vallották magukat német anyanyelvűnek és mint­egy háromszázezren német nemzetiségűnek. Ezek a nép­számlálási adatok képezték az 1945 és 1948 között végrehajtott kitelepítések alapját. A második világháborút követően 1948 kö­zepéig valamivel több, mint 166 ezer magát németnek valló sze­mélyt telepítettek át Németor­szág amerikai és szovjet meg­szállási területeire, azaz az egy­kori NDK-ba és NSZK-ba. A kitelepített családok közül sokan szétszakadtak, egyesek a keleti, a szerencsésebbek pedig a nyugati oldalon kényszerültek új otthont teremteni maguknak a semmiből. Ezeknek a csalá­doknak később az anyaország­ban nyílt lehetőségük a rokoni kapcsolatok ápolására, a Bala­ton pedig kitűnő célpont volt ah­hoz, hogy a nyaralásként szá­mon tartott találkozókat meg­tarthassák. Császárné Lits Mán siófoki szállodavezető nemcsak mint évtizedek óta tevékenykedő tu­risztikai szakember, hanem mint érintett családtag is jól is­meri a találkák történetét. Nagy­anyja testvére és annak családja is a kitelepítettek sorsára jutott, Császárné Lits Mária: könnyen játszhatták nálunk a nyugati németek a „Csekonics bárót’ így a család idővel, amikor már lehetett, az idehaza marad­iaknál töltötte a szabadságát. Mária gyermekként, mint a csa­ládtagok és azok ismerőseinek idegenvezetője csöppent az ide­genforgalomba, később pedig választott szakmájaként foglal­kozott a tópartra érkező turis­tákkal, így a hidegháború alatti keletnémet-nyugatnémet kap­csolatokat bőségesen volt alkal­ma megismerni.- Az például egyszerűen nem volt igaz, hogy az endékások csórók, a nyugatnémetek jobb módúak voltak - álh'tja Császár­né Lits Mária. - Számos, odaha­za jól szituált, saját otthonnal, autóval rendelkező keletné­met vendég tűnt a Balatonnál csóró tu­ristának amiatt, hogy az NDK egy­szerűen maximálta, egy-egy család mennyi pénzt válthat be. Mindeközben a nyugatiak előt­tünk, magyarok előtt is a jólét megtestesítőiként jelentek meg, noha sokuk bérlakásban, adott esetben segélyen élt, és részletre vásárolt autót hajtott. Ők azonban annyit költhettek a Balatonnál, amennyit csak akartak, így gyakorta el is ját­szották nálunk a „Csekonics bá­rót”, miközben az odahaza jó­módúnak is nevezhető keleti szomszédaik konzervet ettek a balatoni nyaralás során. Na de az elnyomott népek mindig is megtalálták a lehető­ségeket, így hamar kialakult a tóparti szükségkereskedelem. ­A keletnémeteknek voltak mi­nőségi holmijaik, amelyekre rá lehetett fogni, hogy a nyaralás­hoz szükséges kellékek. Ágyne­műt, törülközőt, hajszárítót, bi­ciklit hoztak magukkal, ame­lyeket eladtak a magyaroknak, és ebből tudták fedezni a nyara­lásukat - meséli a siófoki Nap­fény, a város első téli-nyári szállodájának vezetője, aki per­sze arra is emlékszik, miként segítették a szállodákban a til­tott nyugati sajtótermékekhez hozzájutni a keletieket. - A ta­karítónőkkel megbeszéltük, hogy a nyugatiak által kidobott újságokat vegyék ki a kukából, így ezeket, ha sen­ki sem figyelt, oda tudtuk adni nekik, így pénzt sem kel­lett kiadniuk a nyu­gati sajtóra. A Hotel Napfény máig őrzi az egykori keletné­met turistakontingensek emlé­két. A szállodában az NDK háromszáz kötetes cenzúrázott könyvtárat tartott fenn olyan ol­vasnivalókkal, amelyeket a nya­ralás alkalmával ki lehetett köl­csönözni. Ha valamelyik kelet­német turista olvasnivaló után érdeklődött, az idegenvezetők valamennyi szállodából a Nap­fény könyvtárába irányították a literatúrára vágyakozó nyaraló honfitársat. A hotelben a könyv- gyűjtemény a mai napig meg­van, a kötetekben az eredeti ol­vasójegyek tanúskodnak arról, hogy a vendégek mely könyve­ket olvasták a vakáció alatt a legszívesebben. ■ A szállodaigaz­gató rokonait is kitelepítet­ték. Ők is jöt­tek találkára. Harakirit követtünk el azzal, hogy hozzájárultunk a német újraegyesítéshez - vélekedik a siófoki szállodaigazgató NOSZTALGIKUS EMLÉK MÁR, amikor a Balaton-part strand­jain zsebkendőnyi szabad he­lyet sem lehetett találni a fő­szezonban, amikor a pulóver­piacokon keletnémet turisták csoszogtak jellegzetes egyen- szandáljukban, hogy a szá­mukra odahaza elérhetetlen kötött pulóverekkel felszerel­kezve térhessenek haza. A berlini fal leomlása a Bala­ton számára is új fejezetet nyi­tott, hiszen a határok szabad- dá válásával a németek egyre 1 kisebb számban tértek és tér- | nek vissza Magyarországra. -1 Erkölcsileg felemelkedtünk, I de gazdasági értelemben mondhatni harakirit követ­tünk el azzal, hogy hozzájá­rultunk a német újraegyesítés­hez, hiszen a német turisták azóta más térségeket választa­nak nyaralásuk helyszínéül - fogalmazta meg véleményét Császárné Lits Mária. A SIÓFOKI SZÁLLODAIGAZGATÓ úgy emlékszik, hogy a fal le­döntése utáni eufórikus han­gulat később konfliktushely­zeteket is teremtett. „Gondoskodó" állam: a keletnéme­tek cenzúrázott könyvtárat működ­tettek honfitársaiknak Siófokon jól példázza ezt egy eset, melyre élénken emlékszem és azóta is emlegetem - folytat­ta. - Egyszer a Napfény szál­loda bárjában két német ven­dég veszekedett egymással. Egy volt NSZK-s és egy NDK-s turista kapott hajba azon, hogy kinek miért is rosszabb a határnyitás, a fal leomlása óta. Házigazdaként gondol­tam, megpróbálom kibékíteni őket egy pohár itallal. Erre mindketten nekem estek az­zal, hogy különben is, ti ma­gyarok vagytok a hibásak, mert ti segédkeztetek az újra­egyesítésben. Titkosszolgálati dokumentumok is kiegészítik a berlini kiállítást, mely hamarosan vándorútra indul; kétezer-tíz nyarán érkezik Balatonfüredre A berlini magyar kulturális in­tézetben, a Collegium Hunga- ricumban (CHB) még január közepéig látható a berlini fal le­omlásának 20. évfordulójához időzített, valóban történelmi ki­állítás, amely Német egység a Balatonnál címmel a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas években a magyar tenger part­ján lezajlott német-német talál­kozókra emlékezik vissza. az „ötletgazda - Can Togay Já­nos, az intézet igazgatója, to­vábbá Forgács Péter, a projekt művészeti vezetője egyaránt azt hangsúlyozta: a kiállítás célja, hogy felidézze a német és az eu­rópai történelemnek ezt az egé­szen rendkívüli szakaszát, a hi­degháború idején megosztott német nemzet történetének azon eseményeit, amelyek - kényszerűségből - évtizedeken keresztül a német országhatá­rokon kívül, mégpedig Magyar- országon, a Balaton partján zajlottak. A kelet- és nyugatié met állampolgárok szándékos és véletlen balatoni találkozá­sai a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas években szinte meg­előlegezték a fal leomlását és a német újraegyesülést. A KIÁLLÍTÁS SZERVEZÉSE a CHB igazgatójának kezdeményezése alapján a kor tanúihoz intézett felhívásokkal, illetve németor­Keleti és nyugati német autók a 70-es években az egyik kempingben szági és magyarországi kutatá­sokkal 2008 nyarán kezdődött. A német sajtóban megjelent fel­hívásokkal a kor szemtanúinak történeteit, privát film- és fény- képfelvételeit, feljegyzéseit és ké­peslapjait keresték. A felhívá­sokra több mint ötven tanú je­lentkezett. Az így összegyűjtött személyes történetek - a film- és képanyagok - a német-né­met kapcsolatok szinte vala­mennyi területét átfogják, és azokat kiegészítik a magyar és német archívumokban végzett kutatások, illetve az akkori tit­kosszolgálati anyagok. A multimédiás kiállítás audiovi- zuális elemeinek összeállításá­hoz sikerült megnyerni a Privát Magyarország című sorozat al­kotóját, a nemzetközi szinten is elismert Forgács Pétert, aki az amatőr filmekből történelmi do­kumentációkat konstruált. a kiállítás hamarosan „ván­dorútra" indul, és annak anya­gát több német városban, vala­mint Budapesten és Balatonju- reden is bemutatják. Az instal­láció anyagának egy része Né­metországban már könyv for­májában is megjelent. a somogyi hírlap megtudta: Füreden 2010 nyarán mutat­ják be az anyagot, s már terve­zik a kötet magyar nyelvű ki­adását is. F. i.

Next

/
Thumbnails
Contents