Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-17 / 295. szám
12 SOMOGYI KÖRKÉP somogyi hírlap - 2009. december 17., csütörtök Lesajnálják a galambok a belvárost marcali Az ingyenkonyha és a számos zeg-zug ideális a madaraknak Vapetlics Andrásáé. - Alig érek be a söprésből, már újra lehetne kezdeni. Nem azért vagyunk itt, hogy reggeltől estig azt lessük, mikor lesz ismét tele a járda ürülékkel. Ráadásul fertőzésveszélyes. Babakocsikat tolnak, gyerekekkel sétálnak, de akárki jár erre, senki nem örül a nyakába, a ruhájára pottyanó ürüléknek. Amikor esik az eső, akkor egyenesen trágyalé van, felfröcsög a járókelők nadrágjára is. Ez egyszerűen tűrhetetlen állapot. Bödőné Molnár Irén marcali jegyző arról beszélt: kifejezett jogszabályi kötelezettség nincs arra, hogy az önkormányzat milyen módon, illetve egyáltalán köteles lenne-e a probléma megoldására. Azonban a védekezési lehetőségeket ők is keresik, mert ha nem tesznek semmit, rövid időn belül súlyos gonddal kell szembesülni. Az egyre növekvő galambpopulációval mind nehezebb együtt élni. A jegyző utalt a korábbi varjúszaporodásra is, amit las- san-lassan megtanultak kordában tartani. Bár a galamboknál szerinte nehezebb a helyzet, mivel nem a nagy fákon fészkelnek, s nem egy-egy területre kell figyelni. Minden olyan lakótelepen megtelepednek, ahol akár egy parányi hely is van, ráadásul ezek nehezen megkö- zelíthetőek. Ebből adódik a védekezés nehézsége is. Száraz időben kenődik vagy porzik, az eső pedig trágyalévé alakítja. Galambürülék festi fehérre Marcali központjában a járdát. Vigmond Erika Sokan vannak, hatalmas szemetet hagynak, betegségeket terjesztenek, letakaríthatatlan ürülékük pedig egyenesen gyomorforgató. Marcaliban is egyre nagyobb problémát okoznak a galambok. Korábban már több társasházból, legutóbb pedig a városközpontból jelezték a kisvállalkozók is az önkormányzatnak: valamit tenni kell. - Úgy másfél hónapja költöztek ide a galambok - kezdi az egyik vállalkozó, Setler Attila. - Fizetem a terület- használati díjat, de alig tudok kipakolni az üzlet elé, mert az árut „lesajnálják" a galambok. Annyira idepiszkítanak, hogy szinte járhatatlan a járdaszakasz, az emberek is inkább átmennek már az út túloldalára.- Ez hátrányos nekünk, kisvállalkozóknak is, mert elkerülik a vásárlók az üzletsort - tette hozzá Bácsicsné Tóth Marianna. - Arról nem is beszélve, hogy az üzletet is állandóan takarítani kell, mert behordják kintről az ürüléket - vette át a szót Horváth Zoltán. - Meg tisz- títhatatlan is - csatlakozott A lakosság is sokat segíthet BÖDŐNÉ MOLNÁR IRÉN jegyző kitért arra is: a védekezésben a lakosság is sokat segíthet. Az ingyenkonyha megszüntetése távol tarthatja a madarakat. A városban túlságosan jó dolguk van a kukák körül, s a számtalan padlás, zeg-zug ideális a szaporodásukhoz. A védőeszközök több lehetőséget is kínálnak. A szakemberek szerint ezek közül a leghatékonyabb a különböző tüskék és védőhálók kihelyezése. Ennek költségvonzata van, amit az önkormányzat legfeljebb a jövő évi büdzsébe tud betervezni. Háborognak a marcaliak, bosszantják őket az egyre szaporodó galambok. Ez a kellemetlen jelenség persze nem csak Marcalira jellemző CIKKÜNK NYOMÁN Szabályosan parkoltak A Somogyi Hírlapban 2009. december 11-én megjelent cikkel kapcsolatosan az alábbiakat közlöm: Örömmel tölt el, hogy a sajtó képviselői nyílt szemmel járnak Kaposvár utcáin, és figyelemmel kísérik a véleményük szerint tilos helyen várakozó járműveket. A cikkben szereplő - Kaposvár, Szent Imre utca 14. szám előtt - a járdán parkoló gépkocsi az Országos Polgárőr Szövetség tulajdona, amit a Kaposvári Kistérségi Polgárőr Egyesületnek adtak használatra. A járművet én mint a polgárőr-egyesület elnöke szolgálati feladatok ellátása miatt használtam. Mivel négy éve rokkantnyugdíjas vagyok, így a mozgáskorlátozott-igazolvány használatára is jogosultságot szereztem. A KRESZ az 51/A paragrafusban határozza meg a mozgáskorlátozott személyek jogosultságait, amennyiben járművel közlekednek. A fentiek alapján az újságíró által észlelt időben és helyen a jármű szabályosan várakozott. DOMÁN TIBOR, ELNÖK Helyesbítés Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. 2009. december 16-án megjelent, 2010. január 1-jétől érvényes villamos energia egyetemes szolgáltatói árai az A2 és A3 tarifán vételező üzleti ügyfelek esetében a következők: üzleti Árszabás megnevezése Áramdíjak (nettó, Ft/kWh) ÁFA (Ft/kWh) Áramdíjak (bruttó, Ft/kWh) A2 - völgyidőszak 17,72 4,43 22,15 A2 - csúcsidőszak 28,70 7,18 35,88 A3 - völgyidőszak 19,96 4,99 24,95 A3 - csúcsidőszak 31,07 7,77 38,84 A fenti díjak nem tartalmazzák az elosztói alap-, illetve teljesítménydíjakat, az energiamennyiség-alapú rendszerhasználati díjakat, üzleti felhasználók esetén az általuk fizetendő energiaadót, valamint a VET 147. §-a alapján fizetendő pénzeszközöket. www.eon.hu Péntekenként az újságárusoknál! Békéltetés: 700 ügyben járt el a testület somogy Hibás lábbelik, elektromos készülékek miatt is jelentkeztek A napokban Budapesten országos konferencián összegezték a Békéltető Testületek (BT) tízéves működésének tapasztalatait.- Somogybán az elsők között, 1998. december 17-én a Kereskedelmi és Iparkamara székházában alakult meg a civil fogyasztóvédelmi egyesület és a kamarák által fele-fele arányban jelölt 12 tagból álló testület - közölte Novák Ferenc, a Somogy Megyei BT elnöke. Hozzátette: a létszám azóta sem változott. A testület a kereskedelmi és iparkamara mellett működik. Az első évben csak hét ügygyei keresték meg őket, majd évről évre gyarapodott azok száma, akik tapasztalhatták, hogy egyszerűen, gyorsan és ingyenesen is elrendezhetők a fogyasztók és a vállalkozók között keletkezett vitás ügyek. Mindez a bíróságokat is tehermentesítette, s - várhatóan az idei 170-nél is több esettel együtt - napjainkig mintegy 700 ügyben jártak el a somogyi békéltetők. Az ügyek, jogviták növekedésének egyik oka, hogy a vásárlók az óriási és folyton változó termék- és szolgáltatóválaszték közepette, az agresszív reklámok dzsungelében gyakorta eltévedtek, ám egyúttal egyre tu- datosabbá váltak, ismerik jogaikat, határozottabban reklamáltak. Másrészt a hazai fogyasztó- védelmi jogszabályokkal követve az uniós gyakorlatot az egyéni panaszok intézését a hatóságoktól átterelték a civil vitarendezőhöz. Az is közrehatott, hogy a válságos időben megkeresett forintjaikért többet követelnek Novák Ferenc, a BT somogyi elnöke az állampolgárok. A jogviták többségét a termékek és szolgáltatások minősége, a jótállási és szavatossági előírások megsértése, a szerződések megszegése miatt indították. Nagy számban fordultak elő a hibás lábbeliket, elektromos készülékeket, vezetékes és mobil telefonokat, ezeknek díjcsomagjait, a garanciális javítások elhúzódását jogosan kifogásoló panaszok. Nőttek a közmű-, a víz-, gáz-, távhő-, áramszámlák ösz- szege miatti reklamációk, a termékbemutatókon megtévesztettek panaszainak aránya. Eljártak pocsék munkát végző építőipari vállalkozások, autójavítók, erőfölényüket mutató pénzintézetek, biztosítók, trükkös hitelközvetítők ellen. Az ügyek változatosságára néhány példa: egy parókakészítő és vendége között is egyezséget tudtak teremteni, mint abban az iparos és a megrendelője között keletkezett vitában is, ahol a gondatlanul kevert és felhordott falfesték következtében tarkabarka hatású lett a lakóház. Csaknem száz somogyi megelégedésére jártak el egy megszűnt szolgáltató tisztességtelen módszerekkel dolgozó ügynökei által becsapott telefontulajdonosok kártalanítása érdekében. Az is előfordult, hogy a fogyasztó tájékozatlansága, nem körültekintő magatartása is közrehatott a vita keletkezésében. A meghallgatási tárgyaláson nem ritka, hogy az eljáró tanács tagjai adnak magyarázatot akár a fogyasztóknak, akár a vállalkozások képviselőinek a szinte kibogozhatatlan számlákról, a „szóbeli” szerződések, a meggondolatlanul vállalt hitelek, kölcsönök következményeiről. A somogyi békéltetők igyekeztek a törvényben előírt időn belül a vitás feleket meghallgatni, az ügyeket szakszerűen lezárni. Azonban ez csak akkor sikerült, ha nemcsak a fogyasztók, hanem a kisebb-nagyobb vállalkozások is - az egyedül dolgozó iparostól a milliós részvénytársaságig - eleget tettek az előírásoknak; határidőben nyüatkoztak a panaszokban foglaltakról, részt vettek a meghallgatási tárgyalásokon, s törekedtek a kompromisszumra. Szaporodtak a jó példák, de sajnálattal tapasztaltuk, hogy a főként fővárosi központú nagy cégek: telefontársaságok, pénzintézetek, biztosítók csak elvétve képviseltették magukat. A szervizek, javítóegységek is sokszor visszaéltek a „törekedős” 15 napos jótállási határidővel, és heteket, hónapokat kellett várni a termékek kijavítására. Egyesek a néhány ezer forintos - jogos - cseréktől is elzárkóztak, kibúvókat kerestek, lerázták a vevőt, kikapcsolták a mobüjukat, a panaszlevelekre nem válaszoltak, a felvett előleggel nem számoltak el, az idős embereket becsapták. Az elvárhatónál jóval kevesebbszer sikerült a legfontosabb célt, a felek közötti egyezséget jóváhagyniuk. A megalapozott panaszoknál - amikor a vállalkozások önként nem vetették alá magukat a testület döntéseinek - ajánlásokat tettek, ezek teljesítése lassan javul, s bíznak a nyüvánosságra hozás erejében. Kedvezőnek értékelték, hogy egyre gyakrabban azért kellett megszüntetni az eljárást, mert a vállalkozások a tárgyalás előtt orvosolták a fogyasztók panaszait. A somogyi békéltetők a tíz év teljesítményének megítélését a velük kapcsolatba került fogyasztókra és vállalkozásokra bízzák. A mintegy 700 ügyben pártatlanul, szakszerűségre törekedve, a jogszabályok adta lehetőségek és korlátok között jártak el, hozták döntéseiket. ELÉRHETŐSÉG SOMOGY MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 7400 Kaposvár, Anna u. 6. Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara székháza Tel.: 06(82)501-000, (82)501-026 Fax: 06(82)501-046 e-mail: skik@skik.hu a
