Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
4 2009. DECEMBER 13., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA klímacsúcs A globális felmelegedés leginkább emberi okokra vezethető vissza, főleg a szén-dioxid- kibocsátás és az energiapazarlás miatt. A jégtakaró olvadását már nem lehet visszafordítani. MESTERSÉGES LÉGZÉS A FŐIDNEK Azzal a legtöbb ország egyetért, hogy a széndioxid-kibocsátást csökkenteni kell, ám a dán fővárosban zajló klímacsúcson bőven vannak feszültségek. Mást akar Amerika, Európa és a nagy ázsiai államok. Ambrus Vilmos-Fábos Erika Sok zöldszervezet a remény városának nevezte Koppenhágát, mégsem várható, hogy végül megállapodás születik a széndioxid-kibocsátás kötelező korlátozásáról. A kongresszus legfontosabb célja pedig ez volna, illetve az, hogy ellenőrizzék a kiotói jegyzőkönyvben előírt időszak eredményeit. „A szén-dioxid-kibocsátást szabályozó kiotói egyezmény első vállalási periódusa lejárt, ezt kell áttekinteni, továbbá egy új, globális klímavédelmi megállapodást kellene elfogadni a csúcs végén - mondta Ürge- Vorsatz Diana, a Középeurópai Egyetem docense, aki részt vesz a koppenhágai csúcson. A dán fővárosban nem tudományos konferencia, hanem politikai összejövetel zajlik. Jelentősé- lóit ge pedig éppen abban áll, hogy itt dől el, az országok mit fogadnak el abból, amit a tudósok fontosnak tartanának tenni a Föld klímájának védelmében. A cél az lett volna, olyan szinten stabilizálják a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációját, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése ne haladja meg a 2 °C-ot. Ehhez az évszázad közepére 50 százalékkal, hosszú távon pedig 80 százalékkal kell csökkenteni a káros- anyag-kibocsátást. A fejlett államok 25-40 százalékos csökkentéssel járulnának ehhez hozzá 2020-ig, a fejlődő országok a gazdasági fejlődésüknél kisebb mértékben növelnék a kibocsátásukat. Azonban ehhez is segítségre lenne szükségük. Kontinensek problémái, avagy ezzel kell számolni bizonyos országoknak Ürge-Vorsatz Diana 2005-ben tagja volt a Nobel-békedíjat kapott ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek, és azóta is több világszervezetnek dolgozik a témában. A magyar kutató azt mondja, a nagyobb ipari hatalmak, például az Egyesült Államok, Kína vagy India a kiotói jegyzőkönyvet sem írták alá, mégis van elmozdulás. Ez tehát azt jelenti, hogy sokat tesznek ugyan, de a büntethetőség mellett nem akarják elkötelezni magukat. Olyannyira, hogy Amerikából a szenátus és az elnök külön küldöttséggel érkezett, és a szenátorok bejelentették, ha Obama újabb engedményeket tesz, akár tüntetni is fognak ellene. „Azt szoktam mondani, hogy azonnal nem lehet lefutni egy maratont sem, meg kell előbb tanulni mászni, gyalogolni, majd kocogni is - mondta Ürge- Vorsatz Diana. - A nagyhatalmak is sok gesztust megtettek, az elmúlt két évben valódi elmozdulás érzékelhető. Amerikában, Kínában és Indiában is sok olyan korlátozás született, amely komoly jelentőséggel bír. Ezek az országok is rájöttek: az energiafelhasználás nagyon komoly környezetszennyezéssel jár, ami sok pénzbe kerül. Nem tudnak már annyi erőművet építeni, amennyi energia-előállításra szükségük van, tehát látják: saját érdekük, hogy változtassanak.” Az arab olajországok viszont még mindig nem hajlandók tenSoros kudarctól tart Soros György magyar származású amerikai üzletember úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata nem kielégítő, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt akár az egész konferencia zátonyra futhat. AFRIKA elsivatagosodás, főképp a Száhel-övezetben (a Szahara déli része, Mali, Niger, Csád, Szudán) AMERIKA ! hurrikánok a Mexikói-öböl és a Karib-tenger térségében i trópusi viharok AUSZTRÁUA ÉS ÓCEÁNIA 1 hőség és csapadékhiány (Ausztrália) I a tengerszint emelkedése (óceániai szigetek) ÁZSIA * elsivatagosodás (Mongólia, Kína északi része) I trópusi viharok (Délkelet-Ázsia, Indonézia, Fülöp-szigetek) EURÓPA I a kontinens középső részén a szárazabb, mediterrán jellegű éghajlat lesz jellemző ■ a nyári hőséghujlámok elsősorban a nagyvárosokban okoznak gondot ni semmit, mert az sok pénzükbe kerülne. „Magyarországon azt tapasztalom, hogy a szavaktól a lépésekig nem jutunk el - mondta Ürge-Vorsatz Diana. - Egyetlen pozitívum, hogy a parlament nagy egyetértésben fogadta el a klímastratégiát. Azt lenne fontos megérteni, hogy a klímavédelem és a lakosság érdekei egybeesnek. A káros kibocsátás fele nálunk a háztartásokból származik, pedig a lakosság érdeke is, hogy kevesebb pénzből fűtsön, ne szennyezze a környezetet, energiatakarékos gépedet használjon. Ennek járulékos haszna is lenne: a klímavédelem nagyon sok munkahelyet teremtene.” Mit tegyünk a klímáért? • Ügyeljen a csöpögő csapokra! Egy percenként 10-20 cseppet áteresztő vízcsappal egy hét alatt egy kádnyi vizet pocsékol el. • Ha kádban fürdik, körülbelül 160 liter vizet használ el. A takarékosabb zuhanyozáshoz már 60 liter víz is elég. • Ha megteheti, gyűjtse össze az esővizet, és használja öntözésre. • A mosógépet mindig pakolja tele, annak vízfogyasztása ugyanis független a ruhamennyiségtől. • Használjon kompakt fénycsöveket! A kompaktfénycsövek a felhasznált energia jóval nagyobb részét fordítják világításra, mint a hagyományos izzók. ® A nagyon hideg téli napokon nem szabad teljesen leállítani a fűtést, mert a nagyon lehűlt helyiségek felfűtése sok időt és energiát vesz igénybe. • Amennyiben elektromostűzhelyet használ, kapcsolja le a főzőlapot a főzés befejezése előtt, és használja ki, hogy a főzőlap még 5-10 percig meleg. • Húzza ki a mobiltelefon és más akkus kisgép hálózati töltőjét a töltés után, mert akkor is áramot fogyaszt, ha épp nem tölt. Fontos a takarékosság Már nem sokáig vagyunk víznagyhatalom Nyári viharok és állandósuló forróság Egyezmények, tervezetek, háborúk „HA MAGYARORSZÁG - a földgázhoz hasonlóan - nem rendezkedik be ivóvizeinek tárolására, a globális felmelegedés miatt bajba kerülhet” - nyilatkozta lapunknak Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója. A közvélekedés szerint Magyarország vízNagy a hálózati veszteség nagyhatalom, de ha a hazai vízkészletekhez nem számoljuk hozzá az ide befolyó vize két, az egy főre jutó vízkészlet 600 köbméter, amely Észak-Af- rika és a Közel-Kelet szintje. pozitív folyamat viszont, hogy a magyar lakosság ivóvízfogyasztása az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent: napi 250 literről kb. 100 literre. Ennek oka, hogy a vízdíj egy forinról egy euróra (250forint fölé) nőtt. A vízközműrendszerek azonban a húsz évvel ezelőtti állapotot mutatják: a hálózati veszteség például 20 százalékos, azaz az ivóvíz ötödé elszivárog a rendszerből Ezt a pazarlást csak a rendszerek rekonstrukciójával lehetne kiküszöbölni, erre azonban nincs elegendő forrás. A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN a következő évtizedekben fokozatosan szárazabbá válik az éghajlat: csökken a lehulló csapadék mennyisége, megváltozik a talajvízkészlet, emelkedik a hőmérséklet. A mediterrán térség északi részére jellemző éghajlati zóna lassan felfelé kúszik. Már elérte a Kárpát-medencét, északi határa a globális helyzettől függ, de egyes prognózisok szerint Lengyelországig terjedhet. Magyarország éghajlata olyan lehet, mint a tőlünk délre eső Vajdaságé vagy a bolgár tengerparton fekvő Várnáé. A szárazodás jelei már felbukkantak: a Kiskunság középső és keleti részét alkotó Homokhátságban vízhiány van, a terület elsivatago- sodása megkezdődött. láng istván akadémikus elmondta: azzal nem kell számolni, hogy hazánkban nyáron 50 fok lesz, de az enyhébb telek, a ritkább havazások, a nyári viharok, a 40 fok körüli nyári hőmérsékletek állandósulni fognak. De az alapvető életszükségleteket hosszú ideig biztosítani lehet hazánkban. KIOTÓI EGYEZMÉNY: OZ aláírók 2012-ig 5,2 százalékkal csökkentsék szén-dioxid-kibocsátá- sukat DÁN KORMÁNYJAVASLAT: 2020 után már ne nőjön az üveg- házgáz-kibocsátás, 2050-ig a kibocsátás a felére csökkenjen USA: vállalja, hogy 2020-ig 17 százalékkal csökkenti a kibocsátását FEJLŐDŐ ORSZÁGOK CSOPORTJA: Az USA csatlakozzon a kiotói egyezményhez, maximálják a globális felmelegedést 2 Celsius-fokban SZIGETORSZÁGOK SZÖVETSÉGE: maximalizálják a globális fel- melegedés mértékét a tervezett 2 helyett 1,5 fokban (Kína, Szaúd-Arábia és India szerint nekik ez túl sokba kerülne) európai unió: 2050-re a fejlett országok 80-95 százalékkal csökkentsék a kibocsátást „EMBEREK KLÍMACSÚCSA", tüntetők: 2025-re az egy főre jutó szén-dioxin-termelés ne haladja meg az 1 tonnát fejenként (ez most az EU-ban például 10 felett van KÍNA, INDIA, DÉL-AFRIKA ÉS Brazília: 40 százalékos kibocsátáscsökkenést akarnak Tüntetők Koppenhágában
