Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-11 / 290. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 11., PÉNTEK SOMOGYI KÖRKÉP m Ejtőernyővel a talajvesztettség ellen élményterápia Lakásotthoni fiatalok számára indított csoportfoglalkozást a közalapítvány Kíméletlenül zuhog. Elsőként érkezünk a drogambulanciára, odabenn otthonos teaillat. A pszichológus és segítője a csoportját várja. Félnek az eső visszatartó erejétől, oktalanul. Balassa Tamás Rövidesen megtelik a terem, a többség bőrig ázottan szuszog. Aztán lassan belevágnak.- Jó tulajdonságom? - A tizennégy éves tüsihajú András éppen csak annyit gondolkodik a válaszon, amennyit a csoport- foglalkozás középpontjába kerülés megkövetel.- Humoros vagyok - szögezi le kissé félszegen, ebből nagy baj nem lehet, és már gondolkodik a következő kihíváson. Meg kell osztania a többiekkel egy rossz tulajdonságát.- Szeretek kötekedni - ereszt el egy zsivány félmosolyt. Tizenöten ülnek körbe, döntően 14-18 éves, lakásotthonokban nevelkedő fiatalok a drogambulancián, és néhány idősebb utógondozott. Többségük immár a második alkalommal vesz részt a csoportfoglalkozáson, melyet a szociális háló egyik fontos kaposvári intézménye alapítványi segítséggel szervez nekik. Kilenc hónapon Osszekapaszkodva. Az INDÍT közalapítvány kaposvári Tükör drogambulanciáján hamar megnyílnak a nehéz sorsú fiatalok, s előjönnek a traumák is keresztül lesznek együtt, hetente egyszer. Zsolt is először jött, bemutatkozással kezdi.- Nem szeretek tanulni - szabadul meg egy rossz tulajdonságától -, miért, ki szeret? A jó tulajdonságnál elakad, András kisegíti.- Kedves. - Nevetnek. Szemben a lányok szintúgy, ők még András fiatalságán vannak megütközve, két évvel idősebbnek nézték. Kiscsoportos egyeztetésük megakasztja a közösségi munkát. Jakab Júlia pszichológus, programfelelős, a somogyi Tükör drogambulancia és a szenvedélybetegek nappali ellátójának munkatársa elérkezettnek látja az időt, hogy az újonnan érkezettek számára is világossá tegyék a csoportfoglalkozások játékszabályait. A „régiek” közül a csintalanul nevetgélők sorolják: „Nem telefonálunk, befogjuk a szánkat, amíg a másik beszél, tiszteletadás...”- És vigyázunk egymásra... - veti közbe Robi, az INDÍT (INtegrált Drogterápiás Inté- zeT) Közalapítvány foglalkozásának másik szakmai segítője. Fontos gondolat, el is éri a résztvevők lelkét, szusszanásnyi csönd üli meg a termet. A falon igényes graffiti, és „szerellenes”, a tiszta fejet népszerűsítő kampányplakátok. Don't play with drugs. Play sports... Ne játssz a drogokkal! Játssz a sportokban! Es valósítsd meg az álmaid. Egy plakát arra biztat viccesen, hogy senki se amortizálja le a tévéképernyőt az arcával. Különös hely, olykor különös emberekkel, akiknek életük kritikus pillanataiban segítenek az itt dolgozók. Most azonban nem erről van szó, hanem a megelőzésről. A Mól gyermekgyógyító programja keretében, az Új Európa Alapítvány támogatásával formálódik egy fontos kisközösség Kaposváron. A közalapítvány fontosnak tartja, hogy idejében megismerjék az ellátórendszert, a szociális hálót - innen a program Ejtőernyő elnevezése - a veszélyeztetett helyzetben lévők. Az állami gondoskodás intézményei sokat tesznek azért, hogy biztonságot és egyéni stabilitást biztosítsanak, de ez később gyakorta kevés. Közülük sokan kriminalizálódnak, a szenvedélybetegségek is gyakorta megjelennek a talajvesztettek körében.- Meglepő számunkra, hogy rendkívül nyitottak és érdeklődőek a fiatalok, sokat várnak az együttléttől - mondja Jakab Júlia. - Volt, aki az első alkalom után azt mondta: dögunalomra számított, és kellemesen csalódott. A beszélgetésekben, mondja a pszichológus, hamar kibuknak a traumák. Érdekes az is, hogy a legtöbben a szakma mellett mennyire a pénzt tartják a boldogulás egyedüli nyitjának. A függetlenséget, a szeretetet, az elfogadtatást is ettől várják.- Ha valamiben csalódnak, ha valamiért kilátástalanságot éreznek, ezután talán majd tudják, hogy hová forduljanak - mondja Robi. Az önismereti, művészetterápiás foglalkozásokat a nyáron élményterápia követi: egy kalandhétvége. De addig még hosszú az út önmagukig. Elszökdösnek az intézetekből a somogyi fiatalok. Tizenévesen kerülnek kapcsolatba a gondozóhálózattal, amely így nem tud mit kezdeni velük (Folytatás az 1. oldalról) PORCZIÓ GYÖRGYNÉ, ö toponári Gyermekvédelmi Központ igazgatója hozzátette: - Volt olyan esetünk, hogy hét nappal a 18. születésnapja előtt került be hozzánk a fiatalilyenkor mit tudunk tenni? Pedig egyre inkább jellemző a kamaszkorúak beáramlása, a gyerekeknek több mint a fele ugyanis ebben a korban kerül hozzánk. 2008 amúgy sem volt rózsás e tekintetben, félszázzal több gyerek került a szakellátásba, mint egy évvel korábban, összesen 253. Az idén eddig 163 fiatalt utaltak be. az okok persze szerteágazóak az igazgató szerint A leggyakoribb a gyermek veszélyeztetése, felügyelet nélkül hagyása, a szülő életvitele, magatartása vagy az anyagi okok - mondta. - Megfigyelhető azonban, hogy jelentősen emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik deviáns, agresszív magatartásuk miatt kerültek a szakellátásba. Somogybán egyébként évek óta stagnál a gyermekvédelmi gondoskodásban élők száma, a bűvös 1200- as számot nem sikerül lejjebb tornáznunk. A megkésett gondozásba vétel természetesen összefüggésben van a szökések számával is - vette át a szót Tboszt Éva igazgatóhelyettes. -Az a fiatal, aki már megszokta, hogy szabadon él, esetleg egy élettárs mellől hozzuk be a központba, nem fogja feladni a szabadságát A szabályok betartásában természetesen alulmotivált, csakúgy, mint abban, hogy nekiálljon tanulni. S arról még nem is beszéltünk, hogy sokszor nincsenek felkészítve a gyerekek arra, hogy befogadó otthonba kerülnek. Előfordult, hogy a gyerek azt hitte, csak pszichológiai vizsgálatra hozták be hozzánk, s akkor derült ki, hogy itt kell maradnia, amikora második nap kérdezgette: mikor lesz vége a vizsgálatnak, mikor mehet haza? Együttműködésre volna tehát szükség a társszervekkel AZ ALAPELLÁTÁSBAN DOLGOZÓK nem tudják pótolni egy gyerek életében a családot, csupán kiegészíthetik a szerepét - mondta Tarsoly Edéné, az alapellátó Szo- cioNet, az egykori regionális családsegítő központ regionális gyermekjóléti csoportjának meg bízott vezetője. - A probléma okainak keresése közben tehát Szökések száma Szökési adatok a befogadó otthonban és a Nyár utcai utógondozóban Js * I j| .|| 2000 2004 2008 X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint miért kallódnak el a mai tizenévesek? Szavazzon hírportálunkon ^ / ma 16 óráig: , S0NUNE.hu ^ A szavazás eredményét szombati számunkban közöljük. mindenképpen hangsúlyoznám a család szerepét S persze feltétlenül meg kell említeni a válság miatt egyre súlyosbodó anyagi gondokat is a családban. A munkahely hiányával egy idő ben felborulnak a családi szerepek. A sokféle külső hatás is közrejátszik abban, hogy a családban nem kapja meg a gyerek a megfelelő értékrendet Pedig a serdülőknél óriási szükség van biztos családi háttérre és stabil értékrendre. Ezek híján lesz aztán egyre több a magatartászavaros gyerek, a hozzánk tartozó kaposvári-sántosi körzetben az idén augusztusig 19-ről 41 százalékra emelkedett a magatartászavarral kapcsolatos problémák aránya. Vágyaik persze ezeknek a gyerekeknek is vannak, amelyeket a szülők nem tudnak teljesíteni, így különböző galerikhez csapódnak. Beindulnak a sorozatos hiányzások az iskolából, a csellengés közben először szabálysértések, majd bűncselekmények is előfordulnak. S bizony nem ritka, hogy a szülő egy idő után nem tud és nem is akar mit kezdeni a gyerekével, aminek a vége nemritkán az, hogy maga viszi a gyereket az intézetbe. TARSOLY EDÉNÉ HOZZÁTETTE: persze azt mi is látjuk, hogy nem megoldás, ha serdülőkorban kerül be a gyerek a szakellátásba. A helyzet kezelésében segíthet, ha még az alapellátásban olyan programokat, szolgáltatásokat kínálunk a gyerekeknek, amelyek segítik kialakítani az életükből hiányzó biztonságérzetet és értékrendet. Márkus kata MINDENNAPI TÖRTÉNET Dagi járja a megszokott utat Bérbe adják a kastélyt, a dolgozókat elküldik Arra már senki sem emlékezett, miért is hívták Daginak. A testalkata alapján biztosan nem, hiszen hajléktalanként tengette a mindennapjait. Szilárd táplálékot csak olykor-olykor vett magához, de gyakran emelte meg a poharat. Egy kaposvári kocsmába járt rendszeresen egy kicsit melegedni, beszélgetni, néhány pohár bort meginni. Any- nyi pénzt mindig össze tudott kaparni, hogy valami lélekme- legítőt magához vegyen. Egyetlen barátja volt, egy kutya. Még akkor kerültek egymáshoz, amikor jobban ment. Aztán az eb maradt az egyetlen társa. Ha saját maga nem is evett, a kutyának jutott valamilyen falat. A négylábú hűségesen követte gazdáját mindennap a kocsmába, majd onnan valahová haza. Aztán nem értette a kutya, hogy hova tűnt a gazdi. Nem tudta, hogy egy jobb, de legalábbis dimenziókkal más világba költözött. Oda, ahol már nem fáj semmi, nincs hideg, és a fröccsre sincs szükség. Hónapok teltek el, de a kutya azóta is mindennap végigjárja a megszokott utat, hátha előkerül az imádott gazdi. Ám legtöbbször a kocsma előtt időzik. A nevét nem tudták, így a gazdája után ő is Dagi lett. A négylábú Dagi mindennap várja a kétlábú Dagit, aki soha többet nem jön. A környéken élők megsajnálták, befogadták a kutyát. Szinte már hozzátartozott az utcaképhez. Etető-ita- tó edényt kapott, rendszeresen jó falatokat. Az egyik utcabeli még egy ólszerűséget is tákolt neki, hogy ne ázzon-fázzon. Eldugták az ólat a bokrok alá, senkit nem zavart. Dagi pedig hálás volt minden simogatá- sért, ételért, italért. A szomszédos boltokba járt melegedni. Itt nyújtotta ki fázós, gémbere- dett lábait. Barátságos volt, és rendkívül hálás. És egy kicsit tartózkodó. Senkivel nem ment haza. Járta a megszokott útvonalát, és várt. Aztán a napokban hivatalos emberek jöttek, összepakolták az edényeket, elvitték az ólat. Dagit otthagyták. Egyelőre legalábbis. Senki nem tudja, mit terveznek vele. Az utcában élők pedig tehetetlenek. Félnek, hogy a tálak után majd eltűnik Dagi is, akit szeretnek, aki hiányozni fog. Elszörnyed- nek a gondolatra, hogy sintér- telepen vagy ■ állatmenhelyen végzi az öreg kutya, „aki” mindig szabadon élt. Nem tudja, mi az a ketrec, mit jelent megkötve lenni. Soha többet nem járhatja végig a megszokott utat. Esetleg kap egy altató injekciót. Emiatt hamarabb találkozik imádott gazdájával, mint ahogy az élet rendelte neki. ■ F. Szarka Ágnes Bérbe adja egy karitatív szervezetnek az eddig szociális otthonként működő kastélyosdombói kastélyt a megyei önkormányzat A gondozottakat már elhelyezték más otthonokban, a dolgozók egy részének a szomszéd faluban lesz munkája, tucatnyian azonban utcára kerülnek. A határidő az év vége, az embereknek addig az épület őrzése a feladatuk. Milicz Róna intézményvezető elmondta: a drávatamási székhelyű szociális otthon telephelye volt eddig a dombói kastély, s azért kellett megszüntetni, mert az egykori vadászkastély már régóta alkalmatlan erre a feladatra. Állaga rossz, felújításra szorul, a működési költségek nagyon magasak. A negyvenhét súlyos-középsúlyos értelmi fogyatékost év közben már áthelyezték a hasonló profilú megyei fenntartású intéz- míények valamelyikébe. Az intézmény kiürítése 2009 szeptemberéig befejeződött.- A kastélyosdombói telephely engedélyezett létszáma 24 dolgozó. A Drávakastély Szociális Otthon drávatamási székhelyén ugyanakkor jelentős a létszámhiány. Ezért a kastélyosdombói szakemberek közül tizenkettő átkerülhet a szomszédos Drávatamásiba, javítva a székhely szakmai ellátottságát, a többi álláshely azonban megszűnik 2010. január 1-jei időponttal. ■ N. L.
