Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-06 / 260. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 6., PÉNTEK Utazás a szimbólumok labirintusában naphosszat a fákon Törőcsik Mari Kaposváron parádés alakítással tért vissza a színpadra MEGYEI KÖRKÉP Nyári Oszkár, Törőcsik Mari és Kocsis Pál. Nehéz érvényesülni a színpadon a súlyos betegsége után e darabban visszatérő színésznő mellett Marguerite Durast a Szerelmem, Hirosimáért Oscar-díjra jelölték Nehéz darab színésznek, nézőnek egyaránt, állítot­ta a próbák során Törőcsik Mari, de ha megérti a közönség, nagy siker lesz. Vas András Azt hiszem, a Csiky Gergely Színházban az Anatolij Vasziljev rendezte Marguerite Duras-da- rab, a Naphosszat a fákon elő­adása után sokakban ott maradt az a bizonyos ha... Pedig a cselekmény nem túl bonyolult, a francia gyarmato­kon élő anya - Törőcsik Mari - váratlanul meglátogatja rég nem látott fiát - Kocsis Pál - és annak barátnőjét - Gubás Gabi - Pá­rizsban. Csak hát az események megjelenítése. Marguerite Duras, a háború utáni francia irodalom egyik legjelentősebb alakja bonyolult lélekábrázolás- sal meséli el az amúgy minden­napi történetet, mely ettől válik sokak számára megfoghatatlan- ná. Az anya-fiú - és közvetve az anya-barátnő - dialógusokból fo­kozatosan derülnek ki régi trau­mák, ki nem mondott és feldol­gozatlan konfliktusok, az emlé­kek bonyolult rendszere. A vüá- gi hívságokba belevesző, de egyúttal talán bele is fáradó fiú nem hídja elfogadni anyját, aki­nek szerinte egész kisiklott éle­tét köszönheti. Megértés helyett újabb - nyersen és finoman áb­rázolt - konfliktushelyzetek adódnak, szeretet és gyűlölet csatája zajlik a színpadon, me­lyet csak néha szakít meg egy kétségbeesetten a józanság felé terelni igyekvő hang. Kérdések, vélekedések maradnak megvá­laszolatlanul, a legfőbb titok mindvégig kimondatlan marad. Két világ csap össze, melyek el­fogadhatatlanok és érthetetle­nek a másik oldal számára. Em­lékek cikáznak, néha találkoz­nak, hogy aztán ismét szétválja­nak megfejtetlenül, kibeszéleüe- nül, értelmezés nélkül. Pedig az anya előtt ott lebeg a cél: tisztáz­ni minden félreértést, megsza­badulni a boldogságtól-boldogta- lanságtól, feloldozást nyerni. Anatolij Vasziljev, az egyik legjelentősebb kortárs színházi gondolkodó szimbólumok és metaforák erdején keresztül pró­bálja eljuttatni a nézőt a végkifej­letig. Nincs egyetlen üres pilla­nat, funkciótlan mozdulat, kel­lék a színpadon, mindennek je­lentése, gyakran másodlagos­A FRANCIA NOUVEAU ROMÁN, vagyis új regény műfajának képviselője Francia-Indokí- nában, Ghia Dinhben - a mai Vietnamban - született 1914- ben. Négyéves korában elve­szítette apját, tanárként dolgo­zó anyja kemény küzdelmet folytatott, hogy felnevelje há­rom gyermekét. Marguerite 17 évesen költözött Franciaor­szágba, s a Sorbonne-on jogot és politológiát hallgatott. Hu­szonegy évesen minisztériumi titkárnőként kezdett dolgozni, a második világháborúban pedig csatlakozott az ellenál­láshoz, s belépett a kommu­nista pártba. Férje szintén az ellenállás tagja volt, a nácik elfogták, de túlélte a koncent­rációs táborokat. az írónő a háború után el akarta hagyni férjét, ám az betegen tért vissza Németor­szágból, így mellette maradt és ápolta. A regényírás mel­lett újságíróként dolgozott - többek között az Observa- teumek -, a hetvenes évek­ben pedig a filmvilág felé for­dult: a Szerelmem, Hirosima című film forgatókönyvéért Oscar-díjra is jelölték. Állan­dó alkoholproblémákkal küszködött, gyógyszereket sze­dett, hallucinációi voltak. Nyolcvankét esztendős korá­ban halt meg Párizsban. harmadlagos jelentése van. Sok­szor látszólag céltalanul bolyon- ganak az élet labirintusában a szereplők, a szürke masszából csak az egyén számára fontos dolgok tűnnek ki. A játék a szí­nekkel - a piros csizma, pohár, harisnya, melltartó, ruhadísz az elnagyolt mozdulatok, a külö­nösen túlzó, már-már groteszk reakciók, hanghordozás mind a drámaiság elemei, ám egyúttal sokak számára útvesztők is a da­rab labirintusában. Hasonlókép­pen a párbeszédek és monoló­gok, melyek látszólag műid kö­zelebb visznek a megoldáshoz, a nagy titokhoz, amely aztán még­is ott marad kimondatlan. Pedig az anya mindent meg­tesz. Törőcsik Mari apró terme­tével is betölti a színpadot, a sar­kában állva is elképesztő a kisu­gárzása. Épphogy felépülve be­tegségéből, annak némi mara­dandó emlékét is beépíti a sze­repbe, nehezen mozgó jobb keze folyamatosan funkcióhoz jut, magára vonja a figyelmet, nem lehet nem együtt gondolkodni- lélegezni vele. A Kocsis Pállal közös táncban is övé a főszerep, noha szinte elveszik a férfi kar­jai között. Pillanatonként változ­tatja arcát, kőszívű, kemény, ri­deg, hideg, lágy, szomorú, rátar­ti, szeretetéhes, szorongó, lelkes, megértő, ellenséges, elviselhe­tetlen. A gyermekét szerető, de elfogadni nem tudó anya. Aki mellett nehéz érvényesülni a színpadon, Gubás Gabi azonban remekül mutatja be a léha szere­tőből gondolkodóvá érő, a férfi és a realitás között őrlődő barátnő metamorfózisát. Kocsis Pál sem szenved a szereptől, és Nyári Oszkár is jól mutatja be a kívül­álló bárpultos érdektelenségét. Akihez láthatóan a közönség­ből is többen csaüakoznak - ér­tetlenségből. Ahogyan már a be­mutató előtt megmondta a nagy visszatérő: ez egy nehéz darab... VISSZHANG A tények mást mutatnak Schwajda György, a Csiky Ger­gely Színház igazgatója volt a vendége a múlt héten az MTV Záróra című műsorának. Kapos­vár zenei életéről is nyilatkozott, azoknak az embereknek a bizton­ságával, akiket nem zavar az, hogy nem ismerik a tényeket. „Kaposváron nincs zenei élet (...), van egy szem újévi koncert (...) és tulajdonképpen ennyi” - mondta. Kaposvár zenei élete kétségkívül lehetne gazdagabb és pezsgőbb, de a tények azért mást mutatnak. Jómagam a Kaposvári Zenebarát elnevezésű elektronikus hírleve­lemben rendszeresen emlékezte­tem a hangverseny-látogatókat a várható műsorra. A tavalyi sze­zonban (ősztől nyár végéig) 31 ko­molyzenei koncertet rendeztek városunkban. Minden zenei mű­faj helyet kapott: szólóest, kama­razene, oratóriumok, nagyzene­kari hangversenyek, régi zene. Fellépett többek között a Bartók Vonósnégyes, a Magyar Virtuó­zok, a Pannon Filharmonikusok, Kocsis Zoltán és Kelemen Barna­bás (utóbbiak a Csiky Gergely Színházban!), a bécsi Sonor Bea- tus régizene-együttes stb. DR. BERTA GYULA, KAPOSVÁR Parkoló és park épült uniós támogatással Ünnepélyes keretek között avat­ták fól csütörtökön Tabon a te­mető melletti kertvárosi övezet­ben kialakított gépkocsiparkolót és parkosított zöld területet, ami az Európai Unió támogatásával, illetve az Európai Regionális Fej­lesztési Alap társfinanszírozásá­val valósult meg. Az Unió és a Magyar Állam 32,7 milliós támo­gatást nyújtott a 37 milliós beru­házáshoz. Schmidt Jenő polgár- mester az avatáskor azt mondta: a következő évek beruházásai közül az első készült el, a na­gyobbak pedig folyamatban van­nak. Hozzátette: a város össze­sen 1,6 milliárd forintnál is na­gyobb összeghez jutott, amely­ben nincs benne a Lulla-Tab összekötő út felújítása. Másfél hónapja a temető mel­lett még csak füves terület volt. Most esztétikus gépkocsipar­koló, pihenőpark és kis játszó­udvar áll rendelkezésre. Csabai László, a kivitelező Főépmester Kft. ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy az elkészült beruházással jól járt a város, rendezettebb lett a temető kör­nyezete, üde színfoltja a terület­nek. ■ Krutek J. A The Irish Dance Experience az ír sztepptánc legkiválóbb tánc­művészeiből álló társulat. Szóló­táncosa és koreográfusa az ír nemzeti bajnok és többszörös vi­lágbajnok Catherine Gallagher, aki tagja volt a világhírű River- dance együttesnek és megannyi vezető társulatnak, amelyek eme jeles műfajban szórakoztat­ják a közönséget. Fantasztikus, hogy egy üyen őstehetséget tudhatunk ma­gunk mellett, aki megálmodta és színpadra vitte ezt a fantasz­tikus egész estés produkciót. Az Irish Dance Experience új, különleges színfolt az ír tánc és a táncművészet világában, ame­lyet frenetikus zene kísér, ezzel is gyönyörködtetve a közönsé­get. A produkciót nézve megta­pasztalhatjuk az autentikus ír tánc varázsát, de a modernebb stílusú zenéken alapuló izgal­mas és újszerű koreográfiák ugyancsak ámulatba ejtik a kö­zönséget. A gyönyörű jelmezek, az élő zene, valamint a látvá­nyos díszlet mind csak tovább fokozzák az élményt, amelynek részesei lehetünk az előadáson. Az előadás időtartama 2*60 perc. Kaposvár, Együd Árpád Művelődési Központ, 2009. no­vember 28.19.00 óra. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents