Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-26 / 277. szám
6 GAZDASÁG 2009. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 267,62 177,89 177,39-0,68 Ft -1,70 Ft -0,12 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank ____________5,25 6,00 Bu dapest Bank *«6,75 4,75 CIB Bank_______________4,50 4,50 Ji rsteBank___ 5,25 5,50 K& H Bank***__________3,30 5,60 MK BBfflik________4,83 4,93 OT P Bank _________2,75 2,75 Ra lffeteen Bank** 7,50 6,90 UniCredit Bank_________5,40 5,40 • ALAPTERMÉKEK, I MII1IŐ FORINTRA. • • AKCIÓS.'' ‘ 3 HŐ HELYETT 6 HŐ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.25.) _______________Vételi Eladási Al lianz Bank 260,86 274,24 Budapest Bank 259,70 275,77 CIB Bank______256,75 278,15 Ci tibank 256,61 277,99 Erste Bank_______260,23 275,23 K& H Bank 260,79 275,81 MKB Bank________261,49 274,91 OT P Bank 260,52 273,88 Raiffeisen Bank 261,65 273,43 Kell tőke az egészségügynek gyógyítás Törvényi szabályozásra és valós költségszámításokra van szükség Néhány egészségügyi magánszolgáltató nem kis zajjal járó bukása még nem jelenti azt, hogy ne lenne fantázia a magántőke bevonásában. S mivel a közönség igényt tart a jobb szolgáltatásokra, ezekért hajlandó fizetni is, ha már az állam nem fordít többet minőségi ellátásokra. Nógrádi Tóth Erzsébet A Hosplnvest csődje és a Medisyst kudarca ellenére az egészségügy továbbra is a magántőke egyik „legforróbb” célpontja - jelentette ki Préda István, a Magán Bankár Partners (MBP) Zrt. vezérigazgatója egy a Világgazdaságban megjelent cikk kapcsán. Arról írt a lap, hogy a Hosplnvest és a Medisyst társaság mögött álló tőke megelégelte a kiszámíthatatlan közfinanszírozást és az ellenséges társadalmi és politikai környezetet. Az előző mögül kiszállt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), utóbbi tulajdonosa pedig más területre viszi likvid pénzét. A befektetők azokat a cégeket keresik, amelyek profitálni tudnak az ágazat elkerülheteüen reformjából, amelyet maguk a betegek kényszerítenek ki - állítja Préda István. Az MBP magyar társaságok nemzetközi és hazai értékesítését közvetíti, valamint tőkebevonásokat; mögöttük van már a gyógyszerkutatással foglalkozó Goodwill Research olasz- országi eladása, s nagy lehetőséget látnak az egészségügyi szolgáltatások területén is. Egyre nagyobb ugyanis az igény a minőségi egészségügyi ellátásra; ezt, ha az állam nem finanszírozza, a magánintézmények - mint például a Telki Kórház - veszik át. Már a középosztály is hajlandó ugyanis fizetni a minőségi vizsgálatért. Ezt erősítette meg Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója is. A tíz éve alapított magánintézményben - amelyet az MFB tőkésített fel - mára közel 64 ezer ügyfél fordul meg évente, s több mint 190 hazai és multinacionális szerződött partnerük van, annak ellenére, hogy egy orvosi vizit ára átlagosan 12 ezer forint. Papik azonban Válságos állapotban, mindegy lenne, ki finanszírozza az ellátást. A tehetősebbek egyre gyakrabban fizetnek Januárban visszaadják a Medisys üzemeltetésében lévő kórházakat az üzleti Év lezárásával a legreálisabb megoldás a Medisyst Kft. üzemeltetésében lévő kórházak visszaadása az ön- kormányzatoknak - idézi a távirati iroda a Népszava tegnapi számában Kern Józsefet, a Medisyst Kft. alapító-tulajdonosát. A gyakorlatban ez januárban lehetséges, vagyis akkor kerülhetnek újra az önkormányzatokhoz a kórházak üzemeltetése. A tulajdonos- és működtetőváltás három egészségügyi intézményt érint: a tapolcai, a körmendi és a mezőtúri kórházat Kern a lapnak azt mondta: az intézményeket működtető gazdasági társaságok tulajdonrészét névérté- , ken, hárommillió forintért kínálja, a kórházakat pedig jobb infrastruktúrával és az átvételkori pénzügyi helyzetben adja vissza az önkormányzatoknak. a medisyst tulajdonosa szerint a finanszírozás szektor- semlegességét tucatnyi intézkedés sérti, az Alkotmánybíróság azonban mind ez idáig nem foglalkozott a beadott panaszokkal. úgy látja, a politikai csatározások elrettentik a magántőkét az ágazattól, és hiányzik a korrekt jogi szabályozás is. Nem tagadja ezt Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke sem, aki egészségpolitikusként megélte a fideszes Mikola István, majd a szocialista Csehák Judit miniszterek vezényletével megalkotott kórháztörvények elfogadását, utána hatályon kívül helyezését. Ezek egyebek között az önkormányzati kórházakba történő tőkebevonást, a közalkalmazott orvosok szellemi szabadfoglalkozású státusba kerülését is szabályozták. Ám a politikai háborúskodás miatt mindkét törvény elbukott. Kökény Mihály elismerte, a par- laméntben most elfogadott „salátatörvény” sem tőkebarát. Ám szerinte ezt - éppen a Hosplnvest befuccsolt kórház-működtetési kísérlete miatt - átmeneti megoldásként el kellett fogadni. Elég riasztó például az a rendelkezés, hogy ha a magánszolgáltató tartozása meghalad egy bizonyos szintet, elveszíti az OEP- finanszírozást. Ha valakivel szerződést bont a biztosító, három évig nem pályázhat újabb kórházműködtetésre. Ha ezt a szabályt alkalmaznák az önkormányzati működtetésű intézményeknél, legtöbbjük lehúzhatná a rolót, hiszen a 140 kórház lejárt beszállítói tartozása meghaladja a 60 milliárd forintot. Kökény szerint a kevés állami pénz miatt is kell a tőkebevonás. A következő parlamentnek el kell fogadni egy törvényt, amely vonzóvá teszi az ágazatot a befektetőknél, és elősegíti a közpénzek hatékonyabb fölhasználását. A kórházak költségkereteinek a megnyirbálása egyébként is rákényszeríti az intézményeket, hogy hatékonyabban működjenek - mondja Préda István. Szerinte a privát szektorban már jól működő gazdálkodási mechanizmusokat az egészségügyre igazítva jól lehetne alkalmazni. Fontos lenne az orvosok válláról levenni a mérhetetlen meny- nyiségű adminisztrációt, hogy több idejük maradjon a betegekre. Szükség lenne a gyógyítás valós költségeinek a kimutatására is, a hamis szemérmesség ugyanis követhetetlen finanszírozáshoz vezet - állítja. Itt az új biztosítási teljes költségmutató, a TKM kontroll Az ügyfél januártól már nyomon követheti a befektetési életbiztosítások hozamait Összehasonlíthatóbbá és átláthatóbbá válhatnak a jövőben a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások. Jövőre ugyanis a hazai életbiztosítók bevezetik az úgynevezett teljes költségmutató (TKM) használatát. „Sok kritika érte a biztosítókat a unit-linked termékek miatt” - ismerte el Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a TKM-et ismertető sajtótájékoztatón, amelyet a pénzügyi felügyelettel (PSZÁF) rendeztek. Az új viszonyszám segítségével azonban Kisbenedek szerint az egyes biztosítók termékeit korrektül össze lehet majd hasonlítani, sőt akár más befektetési szolgáltatásokkal is össze lehet vetni. A mutató egyetlen számadattal fejezi ki egy adott életbiztosítás költségeit, azt mutatja meg, egy elméleti költségmentes hozamhoz képest százalékpontban kifejezve mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet, ha az adott terméket választja. Ha egy eszköz évesített költségmentes hozama például 10 százalékos, és a biztosítás TKM-je 3 százalék, akkor a kliens 7 százalékos évesített nettó hozamot érhet el. Az előkészítő munkák során a társaságok folyamatosan egyeztettek a PSZÁF-fal és a Versenyhivatallal. A TKM-re vonatkozó szabályok betartását viszont már a Mabisz ellenőrzi majd. A fogyasztók valamiféle hatósági védelmet mégis kapnak a mutatót megtévesztő módon használó cégek ellen. Bár jogszabály adta lehetősége nincs a PSZÁF-nak arra, hogy a biztosítóknál beavatkozzon a TKM-re vonatkozó szabályok betartatásába, de egyedi esetekben felléphet az olyan piaci szereplők ellen, amelyek tisztességtelen módon visszaélnek a mutaKisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke tóval - közölte Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke. A szabályozásban részt vevő 16 biztosító január 4-én jelenteti meg biztosításaik TKM-jét a Mabisz honlapján. Ezeket egy független biztosítási matematikus ellenőrzi majd. A társaságok egyébként rendszeres díjas biztosításoknál 10, 15 és 20, egyszeri díjas konstrukcióknál 5,10 és 20 évre is kiszámítják a mutatókat. A tízéves lejáratú konstrukcióknál nagyjából 5-6, húszéves életbiztosításoknál pedig 2-3 százalékos TKM-ekre lehet majd számítani. Persze a TKM nem az egyetlen lényeges mutatója az ilyen életbiztosításoknak. ■ VG A BUX index 2009. november 25-én 21400 | ..........................l....... Változ ás:-2,12% I 21200 ...............---jÁf...... 21 000 20800 Nyitóérték: Záróérték: fW. 20 600 21236 20674 20400 Előző napi ^ 20200 15.30, aOewYwVi? 20 0001 tőzsde nyitása /j poi^/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.11.25. j Stoé*" Utolsóá{ft) Váltóst Millió Ft Econet_______133 0,75 454 Da nubius 3 600 0,55 3 Fotex________398 0,5 14 Sy nergon 812 0,24 70 Émász 21550 0,23 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Mól 15 800 -3,06 2 527 Rlchter 41005 ~:2,60 1 578 Egls 19 000 -2,31 65 OTP 5450 -1,81 13 448 TVK ~ ~ 3 055 -0,97 2 A BUX index az elmúlt napokban 21600 21400 21310 21200 21183- ^ 21000 21 115 \ /ma 20800 V J 20600 \H06S0 20400 20587 20 200-------------------------------------po nj/11.17 11.18 11.19 11.20 11.23 11.24 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.25.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. december______________27 600 TAKARMÁNYBÚZA 2009. december__________27 100 i; TAKA RMÁNYKUKORICA 2009. december_____________29 700 TAKA RMÁNYÁRPA 2009. december QZA ü. 26 500 j, OLAJNAPRAFORGÓ 2009. december_____________62 000 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. november 25-én.
