Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám

s 2009. NOVEMBER 22., VASARNAP GAZDASÁG A pénz nem vész el, csak átalakul parkolás Átláthatóbb lehet a jövőben az automatákba bedobált forintok útja Egyelőre fizetni kell, sőt, a büntetést is be kell fizetni. Az Alkotmánybíróság döntése csak jövő év június 30-a után válik érvényessé. Senki nem tudja, mire fordítják a parkolásból beszedett forintokat. Pe­dig nem kis összegről van szó, ezért az Alkotmány- bíróság döntése ellenére valószínűleg jövő ilyen­kor is fizetni fogunk. VG-összeállítás Előfordulhat, hogy Budapesten és a nagyvárosokban ingyenes lesz a parkolás jövő év közepétől. Ugyanis az Alkotmánybíróság (AB) határozata szerint a helyi parkolási rendeletek megalkotá­sára felhatalmazó egyes törvényi passzusok és több fővárosi köz­gyűlési rendelet is alkotmányelle­nes. Vagyis az anyagilag érdekelt fővárosi közgyűlés minden kor­látozás nélkül állapíthatta meg a díjakat és a büntetéseket. Az AB szerint a törvényi háttér átalakít­ható június 30-ig, ha mégsem, megszűnik a fizetős parkolás. Egyelőre azonban fizethetjük a díjat, a bírságot is, mintha mi sem történt volna. A testület ugyanis csak a jövőre nézve semmisítette meg a szabályokat, azok tehát kö­tik az autósokat, párkolótársasá- gokat; Az alkotmányellenes sza­bályokat kell alkalmazniuk a ha­tóságoknak, bíróságoknak is. Az alkotmánybírósági határozat ugyan felsorol néhány folyamat­ban lévő pert, amelyben a jövőre nézve megsemmisített normák már most sem alkalmazhatók, ál­láspontja azonban nem érinti a többi jogvitát. Túl sok pénz van a rendszer­ben ahhoz, hogy az autósok ál­ma, az ingyenes parkolás valóra váljon. A Parking Kft.-től szárma­zó adatok szerint a Budapesten működő három társaság össze­sen 19 milliárd forint bevételt könyvelt el az elmúlt három év­ben. A tulajdonos önkormány­zatok viszont ennek csak keve­sebb mint a felét látták viszont. Amióta fizetni kell a parkolá­sért a fővárosban, nem lehet tud­ni, hova tűnnek a beszedett mil- liárdok, mire emésztik fel a par­kolási cégek ezt a sok pénzt. Az üzemeltetési szerződésekből el­vileg kiderülhetne, hogy ponto­san hol landolnak a parkolóauto­országosan eddig 42 város­ban vezették be a fizetőparko­lást. Számuk évről évre nő. TIZENKÉT évvel ezelőtt döntöttek az ingyenesség eltörlése mellett Szegeden. Szigorú szabályok vannak: aki nem áldoz zónától függően óránként 120-310 fo­rintot a parkolásra, 6510 forin­tos csekket kap, amelynek ren­dezésére 8 napja van A másik csongrádi megyei jogú város­ban, Hódmezővásárhelyen vi­matákba bedobált milliárdok. Ezek a dokumentumok azonban jogerős bírósági ítélet alapján nem nyilvánosak, és a cégek nem is nyilatkoznak róla. A parkolási cégtől függően a befolyó bevéte­lek 20-30 százalékát a tulajdonos önkormányzatok részére adják át, a maradékot megtartják saját működésük finanszírozására. „Szerintünk a parkolótársaság­nak, amelynek százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégnek kell lennie, csak egyetlenegy be­szont csak egy évvel ezelőtt lát­ták elérkezettnek az időt a vá­rosvezetők arra, hogy pénzt kérjenek a parkolásért. Debrecenben is a közlekedési vállalathoz folynak be a bor­sos parkolási díjak. A cívisvá­rosban a DKVZrt. négy mély­garázst vett át üzemeltetésre a belvárosban. Miskolcon 2004-ben lépett élet­be az új parkolási rendszer, amelyet a Régió Park Miskolc vétele lehet: a költségkompenzá­ció, amit az önkormányzatoktól kap a költségeire” - mondta la­punknak Volly György. A főváro­si tulajdonban lévő Parking Kft kommunikációs igazgatója hoz­zátette: ha a bevételek az önkor­mányzatokhoz folynak be, akkor náluk van a póráz, ők döntik el, hogy mennyit adnak majd a költ­ségekre. A fizetőparkolók aránya Buda­pesten folyamatosan nő. A fize­tős parkolási időszakok, illetve a Kft. működtet A társaság felett a tulajdonosi jogokat az önkor­mányzat által alapított Miskolc Holding Önkormányzati Va­gyonkezelő Zrt. gyakorolja. Pécsen 2001 óta működik a zónás parkolási rendszer, amelyet a budapesti székhelyű Gámán Kft. üzemeltet. GYŐRBEN a Kommunális Szol­gáltató Kft.-nek fizethetnek az autósok, itt félóránként emel­kedik a parkolási díj. parkolódíjak szintén emelkednek - a legutóbbi, 2009. júliusi áfaemelést és a közterületi fizeté­si övezetek átrendezését követő­en átlagosan 30 százalékkal. Je­lenleg óránként 150-600 forint között lehet várakozni. „Mi sem értjük, kinek az; érde­ke, hogy a világ egyik legdrágább parkolási rendszere Budapesten működjön. Továbbra is mértékte­len korrupcióra van lehetőség, mert nincs látszata a beszedett parkolási pénzeknek” - mondta Légin István, az Emberibb Parko­lásért Mozgalom alelnöke. Sze­rinte érthetetlen, hogy ha a fize­tő parkolás forgalomszabályozási eszköz, és a fővárosnak nincs pénze a közlekedés korszerűsíté­sére, miért kell vállalkozásoknak profitálniuk a közpénzekből. Jó hír viszont, hogy januártól megkezdi működését a civil és szakmai kontroll alatt álló Parko­lási és Közlekedésfejlesztési Ke­ret, amelynek célja a bevételek újraelosztása, illetve a megítélt támogatások felhasználásának fi­gyelemmel kísérése. nyíregyházán november 1-jén az áfaemelés miatt minden zó­nában drágultak a parkolási díjak, ez az önkormányzat költségvetését gazdagítja. fizetőparkolási rendszer mű­ködik a turistákat csalogató Balaton-parti településeken is. Siófokon 270forintot kérnek egyórás várakozásért. A tiha­nyi apátság szomszédságában 250 forintot kell fizetni, Keszt­helyen 220 forint egy óra. Európa: fizessen, aki a belvárosba hajt A PARKOLÁSI NEHÉZSÉGEK és a dugók miatt lehetőleg ne hajtsunk be a belső ke­rületekbe - minden európai nagyváros esetében ezt ta­nácsolják az autósokat tájé­koztató hivatalos vagy ma­gánportálok. Egyes helye­ken a parkolás fizetőssé té­telén túl behajtási díjjal is igyekeznek erre ösztönözni. Londonban 2003 óta kell fi­zetniük a belső kerületekbe igyekvő autósoknak, de szá­mos kisebb város (Riga, Valletta stb.) is igyekszik így mérsékelni a forgalmat. Ró­ma történelmi belvárosába egyáltalán nem szabad be­hajtaniuk azoknak, akik nem ott laknak. A DÍJAK NAGYSÁGA a legtöbb helyen városrészenként elté­rő: általában másfél-három­szoros szorzók érvényesül­nek a külső és a belső kerü­letek között, de Berlinben például a központi kerüle­ten (Mitte) belül is 25-75 cent között ingadozik a ne­gyedóránként fizetendő par­kolási díj. Bécsben egysége­sen 1,20 eurós óradíjjal kell számolni. EGY HELYEN ÁLTALÁBAN leg­feljebb másfél-két órát lehet várakozni, Prága egyes par­kolási övezeteiben azonban hat óra a felső határ. Bécs­ben az első tíz perc ingye­nes, Londonban azonnal ketyeg az óra. Számít az is, ha magyar a polcon kínált termék A magyarok többsége - 52 száza­léka -, ha teheti, inkább hazai ter­méket vásárol, 40 százalékuk a terméktől függően dönti el, hogy a magyart vagy inkább a külföl­dit preferálja, a többiek általában nem részesítik előnyben a ma­gyar árut. Minderre az Ipsos vál- ságkutatás-sorozatának legújabb felmérése világít rá. Az is kide­rült, hogy a pénzügyi és gazdasá­gi krízis hatására a válaszadók 20 százaléka vásárol gyakrabban hazai terméket, 69 százalék ugyanolyan mértékben, míg 11 százalék vásárlásai során tavaly ősz óta ritkábban veszi a magyar árut. A lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragasz­kodik a hazai termékhez, külö­nösen a hús- és hentesáruk, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében prefe­rálja a magyart. Egy élelmiszertermék megvá­sárlásakor annak származása csak az ötödik legfontosabb szempont. Az ár a leginkább fi­gyelembe vett tényező, ezt követi a minőség, az akció és a kedvelt íz. Mivel a megkérdezettek nagy része, ha teheti, magyar árut emel le a polcról, a hazai eredet termékelőnynek minősül ugyan, önmagában azonban még nem záloga a sikernek. ■ VG Kötelezővé teszik az energiacímkét a hirdetésekben is Az összes olyan háztartásigép- reklámban, amelyben a termék árát, valamint annak energia- hatékonyságát feltüntetik, a jö­vőben meg kell nevezni az ener­giaosztályt is - állapodtak meg az Európai Parlament képvise­lői a svéd elnökséggel. Az energiafogyasztás szerinti besorolásra ma is létezik rend­szer, amelyben A-tól G-ig jelölik a leginkább, illetve legkevésbé energiatakarékos berendezése­ket. Elképzelhető, hogy az új sza­bályozás lehetőséget nyújt továb­bi osztályok feltüntetésére is (például A+++), azonban azok száma legfeljebb hét lehet. Eb­ben még nem jutottak dűlőre az EP és a svéd elnökség képviselői. Az viszont biztos, hogy a sötét­zöldtől a pirosig színnel is jelö­lik majd a berendezések ener­giafelhasználását. AZ Európai Parlament képvise­lői szerint a felirat segítségével a vásárlók megbecsülhetik a ház­tartási eszközök fenntartási költ­ségeit. A többségében hűtőgépek­nél, fagyasztóknál, mosó- és mo­sogatógépeknél, illetve tűzhe­lyeknél használt jelzések jövőre jelenhetnek mega kereskedelem­ben. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy beve­zessék a szabályt. ■ VG A bíróság előtt levő ügyek közül sem mindegyik szűnt meg a döntéssel Magyarországon ahány település, annyi szokás - A Balatonnál is sok helyen fizetni kell már

Next

/
Thumbnails
Contents