Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

2009. NOVEMBER 8., VASÁRNAP 3 ELETMOD Magyar áru a magyarok vásárán // hazai Őstermelők kínálták egyedi portékáikat a hagyományteremtő Siófokon Önkéntesek festették a vízvári iskola és óvoda kerítését Minden, amit magyar ke­zek munkája készített és minden, ami magyar ter­melőktől való. Valahogy így lehetne sommázni a magyarok vásárát, amit immár másodjára tartot­tak Siófokon. Kolumbán Tünde A Magyarok Szövetsége és a Ci­vilek a Nemzetért Egyesület sió­foki csoportja által szervezett vásáron őstermelők portékái kö­zött válogathattak az érdeklő­dők, így többek között olyan egészséges, házilag készített ételeket kóstolhattak a vásáro­zók, mint a különleges eljárás­sal, a gyümölcsök zamatát és vi­tamintartalmát is megőrző lek­várok, a házilag szárított medve­hagyma, vagy éppen különleges fűszerezésű házi sajtok. Utóbbit Nagy Zsuzsa készíti, aki miután elveszítette tanári munkáját, megtanulta a sajtkészítés rejtel­meit és azóta, mint mondja ren­geteg, de sok sikerélményt adó munkával finom és küllemük­ben is vonzó sajtokat készít va­lódi tehéntejből. A magyar termékek kedvelői a vásáron megtalálhatták a Ma­gyarok Sörét is, amit Tóth Tibor készít.- Száz százalékban magyar alapanyagból, magyar munka­erővel - hangsúlyozza a férfi aki, 20 éve elsőként írt cikket a Meleg bunda a pásztoron és nyájon. A jóféle hazai termékek és kézműves munkák között lehetett válogatni a magyarok vásárán Siófokon mangalicáról. Söréről azt mondja: komlóból, árpából, ma­látából és kukoricadarából ké­szül, és a csomagolásnál arra is figyelt, hogy a nagy Magyaror­szág címer díszítse az üveget. Ahogy Tóth Tibor fogalmazott a vöröscsillagos sörön található motívum ellensúlyozásaként. A magyarok vásárán persze az édesszájúak is megtalálták a maguk finomságát: S. Nemze­tes Krisztina csokoládés sátra alatt márványlapon készített és kézzel festett csokik sorakoz­tak. A vásáron persze kézmű­ves termékek között is lehetett válogatni, akadt aki gyapjúter­mékeket, más hímzett térítőkét kínált. A vásár mindemellett bemu­tatókkal is szolgált: láthattunk kutyás rackaterelést és íjászbe­mutatót is. ízlett a csíra a kaposvári Toldi iskola diákjainak vitamin-nap Egészséges étkeket készítettek a gyerekek és meg is ették a finomságokat Finomságokkal készültek a Tol­di általános iskola diákjai az idei vitamin-napra. A 2004. óta hagyománynak számító rendezvényen gyü­mölcs- és zöldségkosarak sora­koztak, de vitamindús turmi­xokat, gyümölcsteákat, mézet és kecsketejet is kóstolhattak a gyerekek. A vállalkozó szelle­műek búza, retek és lucerna­csírát is ettek, ami meglepően ízlett a manapság chipset, cso­kit rágcsáló fiataloknak. A tanulók rajzokat is készí­tettek a témában, és az előadás mellett testzsír és vérnyomás mérésre is lehetőség volt. Ábrahámné Csákányi Ildikó igazgató-helyettestől megtud­tuk: a vitamin-napot egy szülői felmérés előzte meg, így az ő támogatásukkal és az iskolai alapítvánnyal szervezték meg a programokat. A legszebb vitamintálakat műzlicsomagokkal jutalmazta az iskola. ■ Meiszterics Eszter Gyümölcshalmok a suliban. A gyerekek az egészségre vok­soltak Társadalmi munkában festette a kerítést egy 25 fős társaság Víz­váron. Az önkéntesek a MÓL Ku­tatási Divíziójának vezetésével keresték meg az önkormányza­tot, hogy adjon munkát. A szak­emberek a régóta felújításra váró vízvári iskola és óvoda kerítését tisztították, drótkefézték, csiszol­ták és végül alapozták, majd fes­tették. Kozma László polgármes­ter elmondta: ároktisztítástól kezdve a tereprendezésig min­dent vállaltak volna, a kerítések­re pedig ráfért a felújítás. Hozzá­tette: hosszú távú együttműkö­désre számítanak, az önkéntesek hamarosan újra érkeznek. ■ J.G. Kamerastop a bűnözőknek Nemesdéden is (Folytatás az 1. oldalról) Búzás László marcali rendőrkapi­tány azt emelte ki: az önkormány­zati kamerarendszereknek az a jelentősége, hogy a bűnözők egy része elkerüli ezeket a települése­ket. Bűncselekmény esetén a fel­vételek az elkövető nyomára ve­zethetnek. ■ Vigmond Erika Ripitvára tört a Trabant a kereszteződésben (Folytatás az 1. oldalról) Modellezték az esetet, szerencsé­re minden a terveknek megfele­lően alakult. A mentősök, tűzol­tók, helyszínelők munkáját több százan nézhették végig. A sofőr, Lóki Sándor sportedző elmondta: azért volt benne egészséges drukk a baleset előtt, már csak azért is, mert a karosszéria nem mindig kiszámítható. Semmilyen védőeszközt nem viselt, csak a biztonsági övét csatolta be. Mind­össze harminccal ment. Aki látta, hogy milyen következményei vannak már annak is, ha valaki ilyen kis sebességgel ütközik, rá­döbbenhet, hogy nem véletlenül vannak kint a sebességkorlátozó táblák. ■ Jakab Edit Kápolnát gyógyít a bedegkéri háziorvos búcsújáró hely Szatmári László egymillió forinttal segíti a megújulást Pilótaélet: a felhők fölött mindig süt a nap Szatmári László Bedegkér- Kánya-Tengőd és Somogyegres háziorvosa csaknem egymillió forintot költ a családi költségve­téséből a bedegkéri katolikus ká­polna felújítására. Steiribacher Jenő a zsáktelepü­lés katolikus egyházközségének elnöke azt mondta: az egyház- község tagjai nagyon örültek a háziorvos szándékának. Hozzá­tette: a mintegy 12-13 négyzet- méter alapterületű kápolnában legalább négy évtizede semmi­lyen egyházi eseményt nem tar­tottak. Szatmári doktor megke­resése után az egyházközség ve­zetése egyértelműen úgy dön­tött: hozzájárul, hogy magán­erőből megújuljon a kápolna.- A család mérlegelése alap­ján, emberbaráti szeretetből ál­dozunk a kis kápolnára - mondta Szatmári László. - A te­tőszerkezet már elkészült, az épület külső és belső renoválá­sán is dolgoznak. Reményeink szerint e hónap végére be is fe­jeződik a munka. Hívő család vagyunk, ezért adakozunk. Ta­valy év végén határoztunk úgy, ha egészséges gyermekáldás­ban lesz részünk, anyagiakat áldozunk a festői környezetben lévő, de igencsak elhanyagolt kápolna rekonstrukciójára. Szatmári László azt is el­mondta: a kápolna 1857-ben épült és nem áll műemlékvéde­lem alatt. Régen búcsújáró ká­Szatmári László: segítünk, hogy a kápolna ne pusztuljon tovább polna volt, szeptember 29-én, Szent Mihály napján ide zarán­dokolt a falu apraja-nagyja.- Tervezzük azt is, hogy fel­elevenítjük ezt a régi hagyo­mányt, hogy évente szeptem­ber végén szentmisét lehessen itt tartani - mondta a házior­vos. - Ezt összeköthetnénk kis ünnepséggel, akár keresztelő­vel is. Bár a közeljövőben elköl­tözünk Kányából, mert a szom­szédos Tamásiban leszek házi­orvos, a több mint négy és fél éves személyes kapcsolatot megtartom a jelenlegi körze­temben élőkkel. Természetesen ahogy időnk engedi, a kis ká­polnába is visszalátogatunk. ■ Krutek József 1996 óta minden évben Nemesvidre érkeznek a kecske­méti Puma század pilótái. Hóy Tiborra, az egykori Pumás köte­lékhez tartozó vadászpilótára emlékeznek, aki a falu felett halt hősi halált a második világhá­borúban. A nevét viselő nemesvidi is­kola rendszeres kapcsolatot ápol a Hóy családdal, valamint a Puma századdal. A kapcsolat kialakításában nagy szerepe volt Hegedűs Er­nő alezredesnek, a Puma szá­zad egykori parancsnokának, aki hagyományőrző pilótaként a Pumák történetét kutatva ju­tott el a faluba. lánya, Hegedűs Adrienn arról beszélt: édesapja halálával sem szakadt meg a hagyomány. Asztalos István őr­nagy, a Puma század parancs­noka elmondta: idén a marcali Noszlopy általános iskolában és a szőcsényi Széchenyi Zsig- mond középiskolában is él­ménybeszámolót tartottak a di­ákoknak a Pumások történeté­ről, a repülés szépségéről és a katonaéletről. Nemesviden a Somogy Me­gyei Veterán Repülő Szövetség­gel együtt, koszorúval tiszteleg­tek Hóy Tibor emléke előtt, va­lamint a kis Pumásokká avatott elsősökkel és az iskola többi di­ákjával játékos vetélkedőkkel, beszélgetésekkel telt a látoga­tás. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents