Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-29 / 253. szám
6 GAZDASÁG 2009. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Hü HM Kedvező hosszú távú kkv-kilátások növekvő igények Egy felmérés a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási lehetőségeiről A Kelet-Közép-Európában tapasztalható magasabb növekedési rátának köszönhetően csökken a különbség a kontinens nyugati és keleti felének kkv- és mikrovállalati szektora között, és nő az igény a finanszírozásra, tanácsadásra, valamint további banki termékekre és szolgáltatásokra - áll egy Magyarországon is jelen lévő osztrák bankcsoport támogatásával nemrégiben készült felmérésben. Azonban míg korábban a hitelezésen, finanszírozáson volt a hangsúly, addig mára az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság közti jobb egyensúly megtalálása és a hatékony üzleti modell kialakítása került a középpontba. A felmérés keretében 9 ország több mint 100 bankjának szakértőit kérdezték a kkv-k lehetőségeiről. Az érett gazdaság státusa felé haladó kelet-közép-európai országok a kis- és középvállalkozásokat a gazdaság gerinceként, a diverzifikáció eszközeként és a konglomerációs veszélyeket ellensúlyozó szektorként tekintik, amelyek tompítják a kedvezőtlen makrogazdasági fejlemények által a termelékenységre, a munkaerőpiacra és a gazdasági növekedésre tett negatív hatásokat. A nemzet- gazdaságok emellett az innováció úttörőiként is számíthatnak a kkv-kra, de ki tudják aknázni ezeknek a gyakran családi irányítás alatt álló vállalkozásoknak a rugalmasságát és vállalkozói szellemét is. Az Európai Unió 27 tagállamában száz vállalkozásból átlagosan 99,7 számít kis- és középvállalatnak vagy mikrovállalkozásnak. Ez a szektor adja az összes munkahely kétharmadát, ráadásul ezek közül számos munkahelyet vidéken biztosít, valamint a hozzáadott érték 60 százalékáért is felelősek úgy, hogy a különféle szektorokban különféle piaci részesedéssel rendelkeznek. A helyzet Magyarországon is nagyon hasonló. A kkv-k szerepe rendkívül meghatározó az egész gazdaság vonatkozásában, hiszen a GDP körülbelül 40 százalékát adják, az export egyharmadát bonyolítják, és a munkaerő nagyjából 70 százalékát ezek a vállalatok, vállalkozások alkalmazzák. A növekedési láz után a növekedési egyensúly lett fontos Korábban a bankok zöme elsősorban a hiteltermékekre koncentrált és gyakran a „növekedjünk az ügyfélbázissal együtt” stratégiáját követték. A hitelek értékesítésének lehetősége és az egyszerűen elérhető refinanszírozási források féloldalas bevételi szerkezethez vezettek, ahol a hitelezésből származó bevételek (a költségek és kockázatok leszámítása előtt) túlsúlyba kerültek az egyéb bevételi forrásokkal (betétekkel, jutalékokkal) szemben. Egyrészről a nagyfokú kereslet és a nemzetgazdaságok dinamizmusa, másrészről pedig a megVilágos üzleti modellt kell kidolgozni, amelyet a felelős vezetők be is tartanak felelő eszközök és adatok hiánya nyomán több bank is belement abba a kockázatba, hogy a hitelkihelyezéseknél nem minden esetben hoztak körültekintő döntést. Az új kihívás abban rejlik, hogy jobb egyensúlyt kell találni az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság között, egyszersmind olyan, világos üzleti modellt kell kidolgozni, amelyet a felelős vezetők be is tartanak - mondják a banki szakemberek. A pénzügyi válság - Mi változott? A megkérdezett bankok 74 százaléka véli úgy, hogy a pénzügyi válság hatásai jelentik a legnagyobb veszélyt a kis- és közép- vállalatokra, de 50 százalékuk a jelenlegi makrogazdasági környezetet is idesorolja. A jelenlegi válság hatásait firtató kérdésre 69 százalék válaszolta azt, hogy jelentős problémának tartja a hitelállományok minőség- romlását. A bankok zöme (65 százaléka) számára szintén aggodalmat jelent az értékesítés éles visszaesése, amely azért is következett be, mert számos kkv már nem felel meg a szigorúbb hitelezési feltételeknek, és mert a várakozó álláspontra helyezkedő ügyfelek miatt értelemszerűen alacsonyabb lett a kereslet. A sikertényezők A felmérésben szereplő bankok több mint 70 százaléka a szolgáltatás minőségét, több mint 60 százaléka pedig a személyes kapcsolatokat jelölte meg a három legfontosabb sikertényező egyikeként. A szervezeti felépítés is a sikertényezők közé tartozik: a tapasztalatok szerint jobban működik az a modell, amikor a kkv-ügyfelekkel külön divízió foglalkozik, mint amikor akár a vállalati, akár a lakossági üzletághoz tartoznak. Kiemelten fontos a karcsúsított termékskála: a letisztult termékskálával rendelkező és az általános igényeket kielégítő bankok magasabb keresztértékesítési rátát érnek el, mint a teljes termékskálát felvonultató pénzintézetek. Kilátások Kelet-Közép-Európa a rendszer- váltás óta eltelt idő legsúlyosabb gazdasági visszaesését éli át. Ennek ellenére közép- és hosz- szú távon egyaránt magasabb növekedési ütemet várunk a térségtől, mint Nyugat-Európától. Mivel a kis- és középvállalati szektor legalább kapcsolódik ehhez a fejleményhez - ha nem is a fő motorja annak -, így végül is csökken a különbség a nyugat-európai és a kelet-közép- európai kkv- és mikrovállalati szektor között, amelynek eredménye úgy jelentkezik, hogy számos piacon egyre több megbízható közepes méretű vállalat jelenik meg, amelyek egyre növekvő keresletet támasztanak a bankok által nyújtott finanszírozási, tanácsadási, valamint egyéb banki termékek és szolgáltatások iránt.
