Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-26 / 250. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 25., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Hagyományőrző katonai alakulatok szállták meg Tengődöt Állják a sarat a népboltok siófok Csak a Magosz-boltban váltható be a szociális utalvány Szombaton 15. alkalommal ren­dezték meg Tengődön a Zsebe- házi-napot. A falu szülötte Zse- beházi István huszár százados, Kossuth kapitánya. A Magyar Hagyományőr Világszövetség fő szervezésében mintegy 120-130 -an öltöztek a különböző korsza­kokat idéző katonai ruhába. A települést erdélyi, valamint oszt­rák és német katonai hagyo­mányőrző alakulatok és a hazai csapatok szállták meg, amelye­ket a Történelmi Lovasegyesület főhadiszállásán szállásoltak el. Magyar Gábor, a Magyar Ha­gyományőr Világszövetség el­nökségi tagja kiemelte: az ün­nepség az elhunyt hősök emlé­kének szól. - Honnan lesznek a jövőnek hősei? - kérdezte. - Va­jon hiányoznak-e majd azoknak az emlékei, akik, ha kellett, vál­toztattak, ha kellett, nem en­gedték a változást. Egyértelmű volt-e mindig, hogy mit kell ten­ni, és megtették-e azt, amiről tudták, hogy meg kell tenniük? A kányái iskola tengődi Zse- beházi István tagintézményének diákjai adtak műsort A koszorú­zás alatt a Magyar Honvédva­dász Hagyományőrző Egyesület tagjainak fegyverropogásától lett hangos a hősi emlékmű kör­nyéke. Zsebeházi István sírjánál koszorúztak a Kaposvári Nádor Huszárok, az önkormányzat és a Tündérképző Egyesület. ■ K. J. Andocsiak a kopjafánál AZ ÖNKORMÁNYZAT és Joachim Schönfelder katonai hagyo­mányőrző szervezte szombaton azt az ünnepséget az andocsi új­szülöttek ligetében levő kopjafá­nál, amely kapcsolódott a tengő­di Zsebeházi-naphoz. Magyar Gábor mondott beszédet Koszo­rút helyeztek el az önkormány­zat, az iskola, a civil szervezetek képviselői és Joachim Schön­felder, aki 2006. október 23-án állíttatta az emlékoszlopot mint a nemzeti identitás kifejezőjét. Betartották az ígéretet: nem csak a nyitáskor volt hívogató a magyar áru, továbbra is jó a népbolt kínálata (Folytatás az 1. oldalról) Kivételesen szép áruval várták a vásárlókat a nyáron a siófoki Magosz-népboltban. A nyitáskor a boltvezető garanciát vállalt ar­ra, hogy tartják a színvonalat. Az üzletben ma is 90 száza­lékban a hazai beszállítóktól be­szerezhető termékek sorakoz­nak a polcokon, az árak nem let­tek magasabbak, és a zöldséges részlegen is csak a jófajta ma- 1 gyár alma meg körte, krumpli % vagy hagyma vár eladásra. J Takácsné Fábián Szilvia üzletve- s zető azt mondta: kialakult a vá­sárlói körük azokból, akik es­küsznek a magyar árura.- Amit tudunk, megterme­lünk a kertben. Ami hiányzik, azt megveszem itt. Ilyet nem ka­punk a multiknál - magyarázta Szeifert Pál, aki a kezdetektől a népboltban vásárol. Egy asszony közben azt ecseteli: ilyen jó áron sehol nem kap burgonyát, ami­nek kilója itt 60 forint. Szabó Károly ottjártunkkor tört pirospaprikát pakolt le az üzletben. A Miskén termelő férfi úgy véli: fontos a népbolthálózat, így a magyar gazdák termékei­nek megvan a biztos piaca. - Egyre többen keresik a valódi magyar árut. Meg kell szolgálni a bizalmat, ezért törekszünk ki­emelten a minőségre. Száz szá­zalékban magyar alapanyagból készítjük a fűszerpaprikát - biz­tosít a termelő. A népboltban sem kávé, sem cigi, sem alkohol nem található. Ennek is köszönhető, hogy a siófoki önkormányzat által fris­sen kiadott szociális utalványo­kat itt válthatják élelmiszerre azok az átmeneti segélyben és gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok, amelyek pénz helyett kapják az új támo­gatási formát. Siófokon közel háromszázan kaphatnak havon­ta tízezer forintnyi utalványt, amit így biztosan a legszüksége­sebbekre: élelmiszerre, tisztító­vagy tisztálkodószerre költhet­nek. ■ Kolumbán Tünde Felfüggesztették az intervenciós kukorica vételét Napokon belül startol az inter­venciós felvásárlás. A gazdák ho­mogén, a szabványoknak megfe­lelő minőségű gabonát, valamint rizst ajánlhatnak fel november elsejétől. Idén a cirok és a búza tartozik a kedvezményezett ter­mények közé - tudtuk meg Var­ga Gábortól az agrár-szakigazga­tási hivatalnál. Jelezte: a takar­mánykukorica intervenciós fel­vásárlását az Európai Unió fel­függesztette. így annak átvételé­re jelenleg nincs lehetőség. - Az MVH által rendszeresített for­manyomtatványon lehet fel­ajánlani a per- és tehermentes gabonát, illetve rizst - ismertet­te a részleteket. ■ Harsányi M. Milliókat költenek a barcsi Szivárvány általános iskolára Sok év után újra fejleszthetik a barcsi Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt a hatvanötmillió fo­rintos pályázat révén. A beru­házással az egységes alapinfor­matikai infrastruktúrát fej­lesztik. Ez nélkülözhetetlen fel­tétele a kompetenciaalapú okta­tás elterjesztésének. Hozzájárul a területi különbségek mérsék­léséhez is. Szemere Márta, az is­kola igazgatója elmondta, hogy az intézmény belső rekonstrukci­ója és az eszközfejlesztés is in­dokolt. A beruházás során terve­zik a nyüászárók cseréjét, a bur­kolatok és a tankonyha felújítá­sát is. ■ Jeki Gabriella Hiába váltanánk, keleten sem lenne jobb a kedvünk időzónavita Élettani szempontból nincs előnye az internetes kezdeményezésnek (Folytatás az 1. oldalról) A főorvos szerint az óraátállítás a korábban tavaszi fáradtságként ismert s a vitaminhiányhoz kö­tött, valójában azonban a téli fényhiány miatt kialakuló dep­resszió csökkentésében sem hoz­na érdemi változást.- Bizonyították a napfény an- tidepresszáns hatását - folytat­ta az ideg- és elmegyógyász -, az agy depresszióellenes anyagter­melését segíti. Nem véletlen, hogy a mediterrán országokban élőkről úgy tartják, sokkal ki­egyensúlyozottabbak, életvidá­mabbak nálunk, viszont a skan­dináv országokban, bár sokkal magasabb életszínvonalon él­nek, mégis több az öngyilkos­ság, a depressziós, és ennek ha­tására az alkoholista, mint Ma­gyarországon. Tehát azzal, hogy mindössze egyetlen órával kele­tebbre megyünk, nem változna semmi. Változást csak abban az elméleti esetben érezhetnénk, ha dél felé tudnánk menni, mert így nőne a napos-világos órák száma. ■ Vas András Egy nap, három különböző dátummal BÁR egy NAP csak 24 órából áll, a földön negyven időzóna létezik, néhány ország ugyan­is tizenöt és harmincperces el­térésekkel variál. Greenwich- hez képest Nepálban plusz öt és háromnegyed órát, Irán­ban plusz három és felet használnak, de legalább ilyen zavaró, hogy a több időzónán elterülő India - plusz öt és fél - vagy Kína - plusz nyolc - viszont egységes időt használ, s Kína és a szomszédos Afga­nisztán között 3,5 óra az id& eltolódás... A LEGKACIFÁNTOSABB Kiribati- ban a helyzet. A több mint há­romtucatnyi csendes-óceáni sziget alkotta országot ugyan­is átszeli a dátumválasztó vo­nal, így alig másfél évtizeddel ezelőttig az ország egyik felé­ben egy nappal előrébb jártak a másiknál. Mára ezt a prob­lémát orvosolták, ehhez azon­ban be kellett vezetni a plusz Múló Idő, vonuló generációk tizennégy órás eltérést Green- wichhez képest, s ez lett a leg­keletibb időzóna. MELY így huszonhat (!) órás eltérést mutat a legnyugatib­bal, s így akad olyan időpont a Földön, amikor egy aktuá­lis napon három dátumot használnak... A19. század végéig kellett várni az időzónákra A17. SZÁZAD KÖZEPÉIG a Világ elég jól elvolt időzónák nélkül, a középkorban például min­den település a nap járásához igazította a helyi időt. Angliá­ban aztán 1675-ben megépült a greenwichi obszervatórium, mely eredendően a hajósoknak nyújtott segítséget a navigálás­ban, ám egyúttal megszületett a greenwichi középidő fogalma is. Az első időzónát 1847-ben a brit vasúttáraság egységes me­netrendje kényszerítette ki, a második időzóna Új-Zéland ne­véhez fűződik, majd 1883-ban az Egyesült Államok is megál­lapította a maga öt időzónáját egy évvel később egy nemzet­közi konferenciára kidolgoz­ták és elfogadták a mai időzó­narendszer alapjait. A Green- wichen áthaladó hosszúsági kört jelölték ki nulla foknak, s rögzítették, hogy a Csendes­óceánt átszelő 180 fokos hosz- szúsági körnél legyen a dátum­választó, amelytől keletre teg­nap van, nyugatra viszont ma. A 360fokot 15 fokonként 24 időzónára osztották, tehát minden fok 4 percet jelent - Verne hőse, Phileas Fogg en­nek köszönhette, hogy meg­nyerte a fogadást a 80 nap alatt a Föld körűiben. A RENDSZERT A XX. SZÁZAD má­sodik felében, az atomórák megjelenésekor pontosították, kiderült ugyanis, hogy egy nap nem pontosan 86 400 másod­perc, valamint hogy a Föld for­gása alig észrevehetően lassul Ezt kompenzálja a másfél éven­te beiktatott szökőmásodperc. ■ Ön szerint váltsunk időzónát? Szavazzon hírportálunkon , / ma 16 óráig: SONLINE.hu S/ A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. JEGYZET Rózsadombi népboltok MAJD NYOLCVAN TAGOT számlál már országszerte a Magosz szociális boltháló­zata, és állítólag a gazdakö­rök meg sem állnak mind­addig, amíg a lánc ötszáz­ötven tagúra nem bővül. A célszám ismeretében talán Somogybán is megsokszo­rozódnak az üzletek, ame­lyek egyelőre csak a Bala- ton-part lakosságának kí­nálják a hamisítatlanul ma­gyar, a zöldség- és gyü­mölcsfronton ráadásul igen kedvező árú portékáikat. A SZOCIÁLIS BOLTHÁLÓZAT létrehozásakor a Magosz egyik célja az volt, hogy piacot teremtsen a hazai termelőknek, másrészt, hogy az üzleteket olyan helyeken, főként lakótele­pek közelében nyissák meg, ahol sok idősebb vagy éppen szegényebb család él. A Magosz igaz­gatója egyszer úgy fogal­mazott: Budapesten sem a Rózsadombot, hanem a Fe­rencvárost célozták meg. Ehhez képest Somogynak épp a rózsadombján léte­sültek az első boltok, és vélhetően nem azért, mert a Magosz jobban szereti a tópart lakosságát vagy ter­melőit, mint a barcsiakat vagy a csurgóiakat. A TITOK NYITJÁT talán in­kább a kereskedői oldalon kell keresni, hiszen a bolt­nyitáshoz partner vállalko­zók is kellenek, akiknek komoly kitételeket is vállal­niuk kell. Ilyen az árak kordában tartása is, ami ezek szerint nem is olyan egyszerű. Kettős ünnep a siófoki reformátusoknál A siófoki református egyház­községmegalakulásának 100. és temploma felszentelésének 15. évfordulóját ünnepelte a hét végén. Az istentiszteleten Steinbach József püspök hir­dette az igét. Bartha Béla he­lyi lelkész emlékezett az ősök hűségére, fáradozására. Vol­tak nehéz, küzdelmes idők az eklézsia életében, de sok öröm is adatott. A gyülekezet­alapító lelkipásztor Kájel Jó­zsef volt, a kezdeti szórvány­közösség Egri Ervin idején, 1948-ban formálódott önálló anyaegyházközséggé. Az 1994-re felépült templom Csá­szár Levente szorgalmának eredménye. Emléklapot kaptak azok, akik évek hosszú során át te­vékeny részt vállaltak, illet­ve vállalnak egyházukban. Balázs Árpád polgármester levélben köszöntötte a hála­adással múltba tekintő, ör­vendezéssel a jelent átélő s reménységgel a jövőbe néző gyülekezetei. ■ Gamos Adrienn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents