Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
4 2009. OKTÓBER 25., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA rádió-televízió Ha médiaháború nem is, médiacsaták zajlanak. Mintha a rádiók és tévék már berendezkednének az új politikai felállásra, a hatalomváltásra. Erre utal a harc a tévében is. SÚLYOS POLITIKAI ÉTERMÉRGEZÉS Piacvezetők, nyereségesek, népszerűek - mégis lehet, hogy heteken belül eltűnik az éterből mind a Sláger Rádió, mind pedig a Danubius Rádió. A két nagy parlamenti párt állítólag már megállapodott, hogy az általuk favorizált új adók kapják a frekvenciákat. Ambrus Vilmos- Dián Tamás kü'-híf-’ .': ■ v „A lehető legrosszabb időzítés” „ami a rádiós frekvenciapályázat körül történik, az időzítés szempontjából a legrosszabb”- állítja Simon Zsolt, a Media- edgecia ügynökség ügyvezetője. „Az utóbbi egy évben sok hirdetőfordított hátat a rádiós reklámpiacnak, azok pedig, akik még kitartanak, most elbizonytalanodtak. A karácsony előtti promócióra a rádió nagyon jó felület, de most senki sem tudja, számolhatnak-e a Slágerrel és a Danubiusszal. ” A reklámpiaci szakember szerint ha két új adó lép a régiek helyére, az akár a rádiózásra fordított idő drasztikus csökkenését is eredményezheti. Ha ugyanis az új tartalom nem felel meg a közönség elvárásainak, az emberek hamar elpártolnak az adott hullámsávtól, vagy akár a rádiózástól is. Mindez azt sugallja, hogy a pályáztatás előre lefutott, s a pártok már előre eldöntötték mindent. Ugyanakkor a jelenleg működő két nagy rádiónál sem ülnek ölbe tett kézzel. A Sláger a „Veled vagyok!” szlogennel kampányt indított, melyben neves előadó- művészek aláírásukkal állnak ki a rádió mellett, a hallgatók pedig SMS-ben és e-mailben fejezhetik ki szimpátiájukat. Az akció csúcspontja az a nagyszabású koncert lesz, amelyet november 8-án tartanak a Városligeti Műjégpályán. Ekkor már ismert lesz az ORTT döntése. „Bízom benne, hogy ünnepelni fogunk - jelentette ki Heal Edina, a Sláger Rádió vezér- igazgatója. - Most azonban még csak bizakodhatunk, bár a pályázat számos furcsasággal szolgált. Vajon hogyan fordulhatott elő például az, hogy míg a három működő rádió reális árat, vagyis az árbevételének 10-15 százalékát ajánlotta fel, addig az új jelöltek szinte fillérre ugyanazt az összeget, 50-55 százalékot? Megjegyzem: az általunk ajánlott kevesebb adott esetben több lehet, hisz a mi 4 milliárdos árbevételünk 10 és 15 százalék közé eső hányada a többszöröse annak az összegnek, mint amennyi egy újonnan induló rádió pár százmilliós árbevételének a fele.” Heal Edina szerint a frekvenciapályázat eredményének üzenete az lesz, hogy érdemes-e Magyarországon befektetni. Az erre adott válasz sokkal távolabb mutat a Sláger Rádió jövőjénél.” Hasonló a véleménye Földes Adómnak, a Danubius Rádió vezérigazgatójának is: szerinte is sokat kockáztat az ország. A versenytársak által vállalt 50 százalékos koncessziós díjat szintén irreálisnak tartja. „A 200 millió forintos frekvenciadíj és az árbevétel 50 százalékának befizetése óriási összeg - jelentette ki. - A ma ismert fix költségekkel, mint például az Antenna Hungária, a jogdíjak, a technika, a marketing, plusz a bér- és adóterhek, nehezen képzelhető el a gazdaságos működés.” Földes Ádám arra a kérdésre, hogy a kötelező optimizmuson túl létezik-e kudarc esetére a Danu- biusnál „B terv”, azt felelte: az esetleges jogorvoslat elindítása a tulajdonosok hatáskörébe tartozó döntés lesz. Sokáig úgy tűnt, hogy a két vezető kereskedelmi rádió pályázat nélkül nyerheti el a frekvencia- használat meghosszabbításának jogát. Ám az erről szóló médiatörvény-módosítást az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mondván: muszáj versenyeztetni a jelentkezőket. Az ORTT július 20-án írta ki a pályázatot, amelyre hat cég ösz- szesen nyolc pályázatot nyújtott be. A saját frekvenciájára mindkét működő rádió pályázott (sőt, a Danubius a Sláger hullámhosszát is megcélozta), rajtuk kívül a Danubius helyére a Zene Rádió Zrt., az Advenio és a Rádió Juventus Zrt. jelentette be igényét, míg a Sláger frekvenciáját az FM1 Konzorcium és a Zene Rádió Zrt. is szerette volna megkapni. A múlt idő azért indokolt, mert a jelöltek száma október 7-én megfogyatkozott: az ORTT ugyanis a Zene Rádió Zrt.-t az üzleti terv megalapozatlanságára hivatkozva kizárta. Ez a uun-«,•«. tés hatalmas vihart kavart, fi ij hiszen maga Majtényi László I i ORTT-elnök nyilatkozta azt,li| hogy más, versenyben maradt*,, jelöltek ajánlata hasonlóképp a valóságtól elrugaszkodott volt (állítólag az Advenio a 200 milliós fix díjon kívül árbevétele 55, az FM1 pedig 50 százalékát ajánlotta fel - hasonlóan a Zene Rádió ZrL-hez). E két pályázó mégis versenyben maradhatott. A magyarázat sokak szerint nyilvánvaló: a Zene Rádió Zrt. mögött nem volt politikai támogatottság. A Lánchíd Rádió tulajdonosaihoz köthető Advenio ugyanis a jobboldalhoz húz, míg az Est csoporthoz tartozó FM1 Konzorcium állítólag a szocialisták favoritja. í- /A történések időrendben 2008. november: Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője törvénymódosítási javaslatot nyújt be a műsorszolgáltatási jogosultságok automatikus meghosszabbításáról. 2008. DECEMBER: A módosítás nem lép hatályba, Sólyom László köztársasági elnök ugyanis az Alkotmánybírósághoz (AB) továbbítja. 2009. JÚNIUS: Az AB megsemmisíti a törvénymódosítási javaslatot. 2009. július 20.: Az ORTT kiírja a két pályázatot. 2009. SZEPTEMBER 28-IG: Hat pályázó összesen nyolc anyagot nyújt be. 2009. november 4.: Eredmény- hirdetés várható időpontja. 2009. NOVEMBER 19.: MŰSOrszolgáltatások várható megkezdése. Gyárfás-féle tévé Juszttal és Vitrayval „húsz kolléga, a szakma legjobbjai adták a nevüket ahhoz az önálló csatornához, amelyet elindítanánk” - mondta lapunknak Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere és tulajdonosa. Gyárfást azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy a Magyar Televízió a közelmúltban felmondta a Nap-kelte szerződését. A szakember elmondása szerint amellett, hogy továbbra is folyik a vita a köztévével, mivel annak kuratóriuma kimondta, hogy jogszerűtlen volt a műsor eltávolítása, tárgyalnak egy műholdas csatornával, illetve napirenden van egy önálló csatorna indítása. Utóbbiról Gyárfás azt mondta, ez „régóta melengetett” terv, és olyan ismert televíziós személyiségek adnák hozzá a nevüket, mint például Bárdos András, Fiala János, Eridé rikusz Sándor, Gulyás Erika, Juszt László, Máté Krisztina, Szinetár Miklós, Verebes István és Vitray Tamás, de rajtuk kívül a Nap-kelte A Nap-kelte producere új adót tervez korábbi műsorvezetői is. A producer már beadta az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) az önálló csatorna elindításáról szóló kérelmet. kérdésünkre, hogy megvátja-e a Magyar Televízióval folytatott vita lezárását, vagy attól függetlenül megpróbálkozik-e a műholdas és a saját csatornával, Gyárfás Tamás azt mondta, mindhárom lehetőséget élőké szíti. Gyárfás megegyezte: érthetetlen a köztévé ügyvezető alel- nökének az a magyarázata a Nap-kelte megszüntetéséről, hogy a televíziónak súlyos gazdasági nehézségei vannak. „Akkor miért nem azon verik el a port, aki az MTV-t ide vezette?”- tette fel a kérdést Gyárfás. MTV: ha nincs pénz, nincs úszó-Eb? i GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEKKEL küzd a Magyar Televízió (MTV). A köztévénél az utóbbi időben a pénzügyi gondok mellett ráadásul más problémák is akadnak. Az MTV-t nemrég tízmillió forintra büntette a cégbíróság, mert másfél éve nincs választott tévéelnök. A tisztségre egyébként épp a napokban írták ki a pályázatot. az mtv működését jelentősen befolyásolná az a szocialista javaslat, mely szerint jövőre 2,3 milliárdot vonnának el az intézménytől, és adnának oda a Duna Televíziónak. Jánosi György, az MSZP médiapolitikusa, a javaslat benyújtója lapunknak mindezt azzal indokolta, hogy a köztévé nem arra Új székház méregdrága díjért használta fel a céltámogatást, amire kellett volna, a Duna Televízió pedig „a közszolgálati- ság terén többet tett le az asztalra". Ha javaslatát elfogadják, nehéz helyzetbe kerülhet a köztévé, mivel a költségvetési javaslat szerint a 2,3 milliárd mellett a teljes idei céltámogatást sem kapná meg. A tévénél megkérdeztük, mi történhet ebben az esetben. „Felmerülhet például, hogy jövőre sem lesznek külső gyártású műsorok, az MTV eladja fontos sportesemények közvetési jogait, nem vesz részt a budapesti úszó-Eu- rópa-bajnokság nemzetközi közvetítésében, átalakítja a regionális stúdiók hálózatát” - közölte az intézmény. Jánosi szerint az sincs rendben a köztévénél, hogy körülbelül 60-70 ember a miniszterelnöki javadalmazás fölött keres.
