Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-22 / 248. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Három megye alkotná a Balaton régiót kísérlet Gruber szerint elválhatna, hogy mire is megy önállóan ez a különleges térség (Folytatás az 1. oldalról) Suchman Tamás megjegyezte: eddig nem volt példa arra, hogy bármelyik régióban diszkrimi­nálták volna a Balatonnal hatá­ros megyéket, ugyanakkor meg­figyelhető, hogy mindhárom ré­gióban éppen a Balatonhoz köze­li megyék a legkevésbé fejlettek. Suchman hangsúlyozta: nem politikai, hanem szakmai javas­latot karolt fel, éppen ezért poli­tikai konfliktust sem okozhat. - A megyerendszer ezeréves, a re- gionalizmusnak pedig nem rég­óta vagyunk kipróbálói, mond­hatjuk azt is, hogy ez eddig pró­baüzem volt, és nincs kőbe vés­ve, hogy a régióknak ebben a for­mában kell a jövőben együttmű­ködniük - így Suchman. - Ha az érintettek elfogadják a tervet, ak­kor reálisan 2014-ben, az új uni­ós pénzügyi-fejlesztési szakasz életbelépésekor lehet lehetőség a régiós határok átrendezésére. Az önálló Balaton régió kap­csán Gruber Attila fideszes or­szággyűlési képviselő úgy fogal­mazott: alapvetés, hogy át kell tekinteni az egész közigazgatási rendszert. Gruber ugyanakkor úgy véli: a problémát az élet már régen megoldotta, hiszen példá­ul a nyári közbiztonságot a há­rom tóparti megye rendőrkapi­tányságai évek óta közösen koor­dinálják, de az egységes gondol­kodásra jó példa a Balatoni Szö­vetség is, amely egyedülálló ér­dekképviselete a három megyé­hez tartozó tóparti települések­nek. Gruber szerint a Balaton ré­gió megteremtése mintaértékű kísérlet is lehetne Magyarorszá­gon. - Kísérleti terep, egyfajta laboratórium lehetne a Balaton e tekintetben. Nézzük meg, hogy egy ilyen különleges régió, amely az ország szellemileg leg­érettebb térségének is nevezhe­tő, mit tud alakítani - mondta a képviselő. ■ Kolumbán Tünde Az őszi Balaton-parton. Ha az érintettek mind áldásukat adják rá, kétezer-tizennégyben nyílik lehetőség az új régió kialakítására Fődíjas a Hajózás a földvári kikötővel A BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. balatonföldvári vitorlás- és személyhajó-kikötője lett a Balaton legvirágo­sabb kikötője idén. A díjat a szezonzáró konferenci­án adták át, ahol ünnepé­lyesen kihirdették a Virá­gos Balatonért verseny eredményét. A KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSI szándékot Suchman Ta­más, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke méltatta. A további fődíjak a régió má­sik két megyéjébe kerül­tek. A legvirágosabb szál­loda alkategória díjnyerte­se viszont a déli partnak szerzett elismerést: a bala- tonlellei Fíotel Lidó. különdíjat a Somogy megyeiek közül a balaton- szemesi Berzsenyi utcai strand, az ugyancsak sze- mesi Vadvirág kemping, a fonyódi Sándortelepi strand, a földvári Hotel Riviéra, valamint a Bala­toni Hajózási Zrt. leilei és szemesi kikötője kapott. Jól megúszta az idei nyarat a Balaton: jobb volt a szezon annál az államtitkár szerint, mint amire az év elején számítottak (Folytatás az 1. oldalról) A TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (WTO) a júniusig rendelkezésre álló becslések szerint világszer­te hét-, Európában nyolc-, míg Közép- és Kelet-Európábán ti­zenegy százalékos csökkenés­ről számolt be. Magyarorszá­gon nem egészen kilencszáza­lékos a visszaesés augusztusig. Ezeket is figyelembe véve jobb a helyzet annál, mint amire az év elején számítottunk - fejtet­te ki Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár a szerdai kon­ferencián. Elmondta: a szakér­tők szerint a következő évben még várható néhány százalé­kos visszaesés, az eredeti ütem 2011-ben térhet vissza. - Ha így alakul, azzal elégedettek le­hetünk. - Azt is hozzátette: a válságnak nincs nyertese, de az ország és a Balaton nem ve­szített annyit, mint amennyit veszíthetett volna. KÖZÉP-EURÓPÁHOZ KÉPEST nincs okunk a panaszra, erősí­tette meg Rosta Sándor, a Bala­toni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, aki lapunk­nak elmondta: megítélése sze­rint a valós balatoni adatok húsz-harminc százalékkal le­hetnek a statisztikák felett, eny- nyire becsülhető tehát a „szür­ke” forgalom. az elnök pozitívumként emel­te ki, hogy a belföldiek aránya megközelíti a nyolcvan százalé­kot a Balatonnál. A hazai ven­dégek magyar tenger mellé tett voksa volt az egyébként ebben az idényben, mely kompenzál­ta valamelyest a külföldiek el­maradását, így például a fő küldőterületnek számító Né­metország esetében mért nagy­mértékű visszaesést. A külföldi vendégéjszakák több mint há­romnegyedén öt küldőpiac osz­tozik: közel felerészben a már említett német, másodikként az osztrák, majd a következő há­rom helyen a holland, dán és cseh turisták. A BELFÖLDI turizmus térnyeré­sét az elmúlt öt év adatai tükrö­zik jól: 51,8 százalékos 2004 óta az emelkedés a belföldi ven­dégéjszakákban. Fontos pillér a balatoni turizmusban az ösz- szességében 131 ezer férőhely a magánszállásadóknál. A KLASSZIKUS MAGÁNSZÁLLÁS­HELYEK, azaz amit fizetővendég látás alatt értettünk, mára el­adhatatlanok - szögezte le Ros­ta Sándor. Hangsúlyozta: jelen­tősen megnőtt a kereslet a ma­gasabb kategóriájú magánszál­láshelyek iránt, ahol adott eset­ben úszómedence, jakuzzi vár­ja a vendéget füleki Tímea HIRDETÉS Új kazán ad meleget a gyerekotthonban Az idei telet már nem bírta vol­na a barcsi Együtt Egymásért Szociális és Gyermekotthon ósdi kazánja, a megyei önkormány­zat ezért 95 millió forintból kor­szerűsítette a fűtési rendszert. A korán jött hidegben a legjobbkor történt a fejlesztés. Új kazánt, ra­diátorokat, csöveket, egyszóval teljes infrastruktúrát kaptak. A Somogy Megyei Önkor­mányzat nyolc intézménye vett részt a „Szemünk Fénye" fűtés­korszerűsítési programban. Ez a korábbi alacsony hatásfokú, jelentősen energiapazarló be­rendezéseket cserélte le. - A karbantartás is komoly kiadást jelentett mind az intézmények­nek, mind a fenntartó megyei önkormányzatnak - hangsú­lyozta Gelencsér Attila elnök. - így a megtakarítás is nagyon fontos, hiszen megyei szinten mintegy 31 millió forintot spó­rolhatunk, ami környezetvédel­mi szempontból is hasznos. A fenntartónak a beruházás­hoz nem kellett hozzájárulnia, javarészt a fejlesztés hatására bekövetkező energiamegtaka­rításból finanszírozza a korsze­rűsítést. ■ Jeki Gabriella A rutinpályán kezdődik a közlekedés Egy autópályához képest ez cse­kély beruházás, de itt - a rutin­pályákon - kezdődik valójában a közlekedés - hangzott el teg­nap Nagyatádon, ahol új autós­motoros tanpályát avattak. Kö­zel húszmillió forintért készült el a létesítmény, amely egyszer­re három térséget szolgál ki: az atádi mellett a csurgóit és a bar­csit. Baumann Péter, a nemzeti közlekedési hatóság dél-dunán­túli igazgatója azt hangsúlyoz­ta: életbevágóan fontos, hogy csak alapos tudású járműveze­tők jussanak ki a közutakra. - Somogybán négy helyen végez­nek forgalmi vizsgáztatást, a nagyatádi körülmények a leg­korszerűbbek - mondta. Ormai István polgármester azt emelte ki, hogy ismét javult egy szolgáltatás a városban, Horváth István, az Atád Autós­iskola ügyvezetője pedig arról beszélt: a beruházás összefo­gással készült, barátai, ismerő­sei segítettek abban, hogy ön­erőből meg tudják mindezt va­lósítani. Nem ért véget a fej­lesztés: folyamatban van már egy vezetéstechnikai szimulá­tor beszerzése is. ■ N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents