Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-16 / 243. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 16., PÉNTEK SOMOGYI KÖRKÉP PERCES INTERJÚ Húszéves nyugdíjasok Tölgylesők a parkokban makkgyűjtők A rutinosak már csak az egészségesért hajolnak le Egészségnapot rendeztek a Tündérliget Óvodában Húszéves születésnap­ját tartja Marcali egyik legnagyobb civil szer­vezete, a Szivárvány Nyugdíjas Egyesület.- Az október mindig is az ünnepi hónapok közé tarto­zott? - kérdeztük Antalicz Istvánnét, az egyesület el­nökét.- Hosszú évek óta az idő­sek hónapja, ilyenkor szá­mos ünnepségre hívnak ben­nünket - válaszolta az elnök.- Országos rendezvényen is részt vettek?- Az egyesületből nyolcán utaztunk Budapestre októ­ber elsején, az idősek világ­napján. A kulturális műsor előtt Bajnai Gordon minisz­terelnök köszöntötte s aján­dékozta meg az ország min­den részéből hívott időseket.- Itthon is kijutott az ün­neplésből?- A megyei önkormányzat és a megyei nyugdíjasszövet­ség közös szervezésében az idősügyi nyitógála Nagyatá­don volt. Még két ilyen talál­kozó lesz, az egyik Balaton- szemesen, a másik Kapos- füreden, ahol átadják az elis­meréseket azoknak, akik so­kat tettek az idősekért. Ter­mészetesen Marcaliban is vendégül láttak bennünket. Saját magunk pedig kistérsé­gi szellemi és játékos vetélke­dővel ünnepelünk majd.- Üröm az örömben?- Nincs utánpótlás, alig jönnek új tagok az egyesü­letbe. ■ V. E. Antalicz Istvánné: aktív klubéletünk van, száz felett a tagságot Érdemes az erdőt járni, a tölgyfák termését gyűj­teni. Fajtától függően hat­van forinttól százhúsz fo­rintig vásárolják fel a makk kilóját. Csemete lesz belőle. Vigmond Erika Marcali parkjaiban, ahol töl­gyek vannak, megjelentek a makkszedők. Keszthelyi Jolán rokkantnyugdíjasként már több éve vállalja a fáradságos hajol- gatást: jól jön a jövedelemkiegé­szítés. Már szinte szemre meg­állapítja, melyik rossz, s csak az egészségesek kerülnek a vödrébe. A felvásárlók mellett a Széchenyi Zsigmond középisko­la is átveszi a makkot. Az intéz­mény évi kilencmillió forintot költ csemeték vásárlására. Idén úgy döntöttek, hogy erősítik a makkvetést, és saját nevelésű csemetékkel erdősítenek. Markhard József, az iskola megbízott igazgatója elmond­ta: a makk jelentős részét a di­ákjaik szedik össze gyakorlat keretében. Azoktól is felvásá­rolják, akik az iskolától kapott külön engedéllyel az intéz­ményhez tartozó erdőben gyűj­tik, de átveszik a más területe­ken szedett makkot is, a piaci árnak megfelelően. Vöröstölgy, cser, kocsányos és kocsányta- lan tölgy makkjáért fizetnek. - Nem határoztunk meg maxi­mális mennyiséget - tette hoz­zá Markhard József. - A feles­leget, illetve a rosszabb minő­séget a vadaspark állatainak etetésére használjuk. Somogy erdeiben makk szempontjából három lényeges fafajtát különböztetnek meg: a kocsányos és kocsánytalan töl­gyet, valamint a csert. A Sefag Zrt. marcali erdésze­te is vásárol fel makkot. A cser hatvan forintot, a kocsányos száz forintot, a kocsánytalan tölgy makkja pedig százhúsz forintot ér a gyűjtőknek kilón­ként az idén.- Vannak régi gyűjtőink, és szigorú feltételek szerint szed­hetik a makkot - tette hozzá Bo­rosán István, a marcali erdészet igazgatója. - Csak engedé­lyünkkel mehetnek a területre. A Széchenyi Zsigmond középiskolában is átveszik a makkot. A környező falvakból sokan hozzák a termést Százhúsz év alatt lesz a makkból fa A RUTINOS MAKKGYŰJTŐK nagy biztonsággal válogatják ki az egészségesek közül a rosszat: ránézésre színéből, csillogásá­ból következtetnek, de a súlya alapján is megítélik. Meg is úsztatják a makkot: amelyek lukasak és könnyűek, a víz te­tején maradnak. Ezek már biz­tosan alkalmatlanok a tovább- szaporításra. Az erdőgazdálko­dásban a minőségnek kulcs- fontosságú szerepe van, hiszen több mint száz évnek el kell tel­nie, mire a makkból felhasz­nálható fa lesz. Borosán István: Marcaliban jelen­tős mennyiséget tárolunk Országos listában szereplő törzsállományokról van szó, s a leendő csemete minőségére ga­ranciát kell vállalnunk. Az idén száraz volt az augusztus-szep­tember, s a magállomány na­gyon jól kijött. A makkot minő­sítjük, egy részét most ősszel vetjük el, a másik felét pedig majd tavasszal. A tárolást is be­folyásolja a makk minősége. Nem mindegy, hogy rágja-e fé­reg az egész tároláson keresztül. Borosán István szerint nem határoztak meg felső határt a mennyiségnél. A legolcsóbb er­dősítési módszer a makkolás. Ha sok, akkor többet, ha kevés a makk, akkor kevesebbet vet­nek. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK MARCALI VÁROS FIZETETT HIRDETÉSE A szülőkkel először szervezett egészségnapot a marcali Tün­dérliget Óvoda az egészség világ­napján. A foglalkozás gyógytest- nevelők előadásával kezdődött, majd gyümölcsökből, zöldségek­ből salátákat készítettek. Az őszi termésekből óvodát díszítő alko­tások is születtek. Gazdára talált az alapítványi számítógép A hetedik osztályos Harmath Fruzsina vihette haza a Nosz- lopy Gáspár iskola alapítványi számítógépét. A Noszlopy Ala­pítvány évente kiírja a pályáza­tot szorgalmas diákjainak, akik­nek nincs otthon számítógépük. A nyertes tanulmányai befejezé­séig használhatja a gépet, utána visszakerül az alapítványhoz. Szakmai nap a legújabb motorfűrészekkel A Széchenyi Zsigmond középis­kola minden évben a szakképzé­si alap terhére újítja meg motor- fűrészkészletét, hogy diákjai is­merjék a legmodernebb eszközö­ket. Az iskolát támogató Stihl-Ma- gyarország Kft. szakmai napot tartott az intézményben. Nem­csak a diákok ismerkedtek a mo­torfűrészekkel, hanem a fakiter­melő tanfolyamon részt vevők is. Szakképzési alapból újul meg az Iskola gépparkja Is Alkotások népi motívumokkal kiállítás Fából, csontból, szaruból készült tárgyak Több Túró Rudit Marcalinak közösködés A Sole-Mizo és a Danone együtt terveznek Domború faragás, karcolozás, spanyolozás, fémbe verés, áttört faragás, vésés és ékrovás. Kü­lönböző technikák, melyeket Sülé Zoltán népi faragó alkal­maz. - Nemcsak készítem, de magam is tervezem a tárgyakat - mondta a népi faragó. - Ke­mény gyümölcsfából, csontból és szaruból születnek az alkotá­sok, egyesek dísznek, mások pe­dig használatra. Sülé Zoltán mesterségét hob­biként űzi. Sokat tanult a ka­posvári Szőke István faragó né­pi iparművésztől, s folyamato­san zsűrizteti alkotásait. Mun­káinak keresztmetszetéből nyílt tárlat a marcali Helytörté­neti Múzeumban. ■ Vigmond E. Dísz- és használati tárgyak csontból, szaruból, fából Még mindig egyeztetések és ha­tósági eljárások alatt áll - bele­értve a Gazdasági Versenyhiva­tal határozatát is - a Danone Kft. marcali gyárának tulajdonos- váltása. Konkrét döntés novem­berben várható. Megírtuk: Sütő László marca­li polgármester egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a Sole-Mizo Zrt.-nek adja el a tej­ipari üzemet a Danone Kft. Ez­zel az ország Túró Rudi-gyártá- sának tizenöt százaléka kon­centrálódik majd a somogyi vá­rosban. - Az új gyártósor beállí­tása, a termelés megduplázása stabilizálja a marcali gyár hely­zetét, ami húszszázalékos dolgo­zói létszámnövekedéssel is jár ­tette hozzá a polgármester. Je­lenleg mintegy hetvenen dol­goznak a Túró Rudikat 1982 óta gyártó marcali üzemben. A francia Danone-csoport 1995- ben vásárolta meg a Marcaü Tejdesz- szert Kft.-t. Kiss Beátától, a Danone Kft. válla­lati külső kapcsola­tok igazgatójától megtudtuk: Ma­gyarország egyik legnagyobb tejipari vállalata, a Sole-Mizo egy rendkívül biztató fejlesztési tervvel kereste meg őket a mar­cali üzemmel kapcsolatban. Megvizsgálva a vevő ajánlatát, úgy értékelték: ez kedvező lehe­tőség a marcali gyár számára, hogy az új tulajdonos portfolió­jának meghatározó szereplője legyen. A Sole-Mizo a tervezett megállapodás szerint vállalja, hogy növeli a ter­melést, valamint az üzem minden dol­gozóját garantáltan legalább két évig foglalkoztatja. A Danone változatla­nul folytatja az egyik kiemelt márkaterméke, a Milka Super Rudi forgalmazá­sát és reklámozását, melyet to­vábbra is a marcali üzem gyárt, így a Danone és a Sole-Mizo kö­zösen tudja a Rudi-üzletágat erősíteni. ■ Vigmond E. ■ Új gyártósort, dupla ter­melést, több dolgozót hozhat a tulaj­donosváltás.

Next

/
Thumbnails
Contents