Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-16 / 243. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 16., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Október végéig igényelhetik a Bursa-ösztöndíjat az egyetemisták Kaposvár önkormányzata az Oktatási Minisztériummal együttműködve 2010-re is kiírta pályázatát a Bursa Hungarica ösztöndíjra. Ez a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán el­ső diplomát szerző hallgatók, il­letve a tanulmányaikat a jövő év szeptember elsején kezdő, szoci­álisan hátrányos helyzetű fiata­lok számára nyújt rendszeres anyagi segítséget. Az önkormányzat az idei évre 11 millió 310 ezer forintot külö­nített el e feladat ellátására költ­ségvetésében. Ez az összeg az Oktatási Minisztérium támoga­tásával 22 millió 620 ezer fo­rintra emelkedett. Bursa Hun- garica ösztöndíjat háromszáz­hetvenhárom fiatal kapott az el­múlt tanév második, illetve az idei tanév első félévére, tíz hó­napos időtartamra. A 2010-re vonatkozó pályázati igények benyújtási határideje 2009. október 1-jétől október 30- ig tart. A pályázatok elbírálásá­nak határideje 2009. november 23. A Bursa Hungarica-pályázat- tal kapcsolatosan bővebb infor­máció kérhető a népjóléti igazga­tóság szociális irodáján. Az űrlap letölthető a www.kaposvar.hu internetes oldalról. A kaposvári német kisebbség gálát szervez Kaposvár Megyei Jogú Város Né­met Kisebbségi Önkormányzata október 17-én, szombaton dél­után négy órai kezdettel rende­zi meg a már hagyományos őszi kulturális estjét, a Herbstgalát a kaposvári városi művelődési központban. Az esten fellép többek közt a Csikóstőttősi Német Nemzeti­ségi Fúvószenekar, a Csikós­tőttősi Német Nemzetiségi Tánccsoport, a kaposvári Né­met Kisebbségi Önkormányzat és a Somogyi Német Egyesület Őszirózsák-Herbstrosen kóru­sa. A szervezők minden érdek­lődőt szeretettel várnak egy kellemes szombat délutáni mu­latságra, ahol a jó hangulatról Harsányi László harmonikás gondoskodik. Területet vásárol Kaposvár bővül a keleti ipari park Uj munkahelyek ff \ jöhetnek létre jöhetnek létre Várják a javaslatokat a Kaposvár Városért elismerésre A kaposváriak ismét javasla­tot tehetnek a Kaposvár Város Díszpolgára, valamint a Ka­posvár Városért kitüntető cí­mek adományozására. A Ka­posvár Város Díszpolgára cím azoknak a magyar vagy kül­földi személyeknek adomá­nyozható, akik a város gazda­sági, társadalmi, tudományos vagy művészeti életében mara­dandót alkottak, illetve egész életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal szolgálták az egyetemes haladás, kultúra vagy művészet ügyét, közvetle­nül vagy közvetve hozzájárul­va ezzel városunk tekintélyé­hez, jó hírnevének növelésé­hez. A Kaposvár Városért elis­merés azoknak a személyek­nek, közösségeknek és szerve­zeteknek adományozható, akik vagy amelyek a tudomá­nyok, a művészetek, a fejlesz­tés, a kutatás, a gyógyítás, az oktatás-nevelés vagy a gazda­sági élet terén kifejtett példa­értékű, magas színvonalú munkájukkal hozzájárultak Kaposvár fejlődéséhez, hírne­ve növeléséhez. A KAPOSVÁR VÁROS DÍSZPOLGÁ­RA kitüntető cím adományozá­sára a közgyűlés tagjai, bizott­ságai mellett legalább ötszáz Az államtól vesz földet a somogyi megyeszékhely. A 16 hektáros terület ki­váló fekvése miatt már most népszerű a vállalko­zások körében. Az ide te­lepülő cégek újabb mun­kahelyeket hoznak létre. Az utóbbi évtizedben felértéke­lődött hazánkban a korszerű infrastruktúrával rendelkező ipari területek jelentősége. Ka­posvár ezért alakított ki két ipari parkot is, amelyek önkor­mányzati tulajdonban vannak. Mára mind az Izzó utcai, mind pedig a Keleti ipari park betelt, mint ahogyan a Videoton körü­li övezetben sincsen már hely. Kaposvárnak azonban mindig rendelkeznie kell olyan iparfej­lesztésre szánt területekkel, ahol az érdeklődő termelő be­ruházások helyet kaphatnak. Ezért döntött az önkormány­zat a városlakókkal együtt 2006-ban úgy, hogy kialakít egy harmadik saját tulajdon­ban lévő ipari parkot is. A Dom­bóvári út mentén lévő 37 hek­táros keleti ipari terület létre­hozásakor az volt a fő szem­pont, hogy a befektetni szándé­kozók könnyen megközelíthes­sék a helyet, másrészt hogy az ezekre a létesítményekre jel­lemző teherforgalom ne zavar­ja a kaposváriakat. A somogyi megyeszékhelynek sikerült al­kalmas területet kijelölnie, így hamarosan megtelt ez a park is. A hely népszerűsége nagy­ban köszönhető annak, hogy közel van hozzá az elkerülő út, amelyet a megyeszékhely az M9-es kaposvári szakaszaként épített meg fél évtizeddel ez­előtt. Azóta ugyan megállt az autópálya építése, ám a város- vezetés bízik abban, hogy hamarosan folyta­tódnak a munkálatok, ezzel is segítve a befek­tetők letelepedését. Kedvező fekvése mi­att ugyanilyen fontos a taszári reptér közelsé­ge, ahol Kaposvár ve­zetése egy logisztikai központot álmodott meg. A hírek szerint a hasznosításra ki­írt jelenlegi pályá­zat végre ered­ménnyel járhat. Az önkormány­zat bízik abban, hogy az állam megtalálja azt a befektetőt, amely nem­csak szavak­ban érke­zik, hanem ténylegesen üzemeltetni fogja a repte­ret. Ugyancsak vonzó szempont a cégük kaposvári lete­lepítésében gondolkodó vállal­kozóknak, hogy iparvágánnyal is rendelkezik a terület. Az állammal folytatott másfél- A 16 hektáros területből hat hektár­ra már van érdeklődő: az önkormányzat egy legkevesebb 70 embert foglalkoztató gépgyártó céggel tárgyal az idetele- pülésről - mondta lapunk­nak Szita Károly polgár- mester. - Kaposvár a továb­biakban is mindent megtesz azért, hogy újabb munkahe­lyek születhessenek a me­gyeszékhelyen. és a díszpolgári címre kaposvári állandó lakos tehet javaslatot. A Kaposvár Váro­sért cím adományozását a közgyűlés tagjai, bizottságai mellett legalább száz kapos­vári állandó lakos javasolhat­ja. Mindkét javaslathoz csa­tolni kell a javaslattevők ne­vét, születési idejét, lakcímét és aláírását, valamint a java­solt személy rövid életrajzát, lakcímét. KAPOSVÁR KÖZGYŰLÉSE kéri a város polgárait, hogy javasla­taikat e címek adományozásá­ra juttassák el legkésőbb 2009. november 13-ig a polgár- mesteri hivatal titkárságára. évnyi tárgyalás után mára elér­hető közelségbe került a park bővítése. Az önkormányzat azt kérte, hogy az állam iparfejlesz­tési céllal adja át ingyenesen Kaposvárnak azt a ló hektáros területet, amely közvetle­nül a meglévő park mellett van. Ha nem is ingyen, de hét és fél millió fo­rintért rövidesen megkaphatja a megyeszékhely a földet, ami után megkezdődhet a terület közműve­sítése, a víz-, csa­torna-, villany-, gáz- és útháló­zat kiépítése. A 140 millió forin­tos beruházás­hoz csaknem hetvenmillió fo­rintot nyert a vá­ros a Dél-dunán­túli Operatív Prog­ram keretében. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS FIZETETT HIRDETÉSE SEGÍTÜNK Lovak legelik a focipályát NYIMI OLVASÓNK több SZÜ1Ő nevében SMS-ben azt írta szerkesztőségünknek: „Sze­retném megköszönni Szabó János úrnak, hogy gyerme­keink utolsó kedves terüle­tét, a focipályát is elvette, hogy lovait odavüiesse. Gra­tulálunk! Emberségből vizs­gázott! Sajnos megbukott.” kajdi tibor polgármester azt válaszolta: az ő engedé­lyével vitte a lovakat Szabó János a focipályára, amely térdig érő gazban állt. Hoz­zátette: október 5-e óta mintegy tíz ló legel a focipá­lyán, hogy a gazt és a ma­gasra nőtt füvet „eltüntes­se”, ugyanis az önkormány­zatnak nincs pénze arra, hogy lekaszáltassa.- szabó János azzal kere­sett meg, hogy elfogyott a legelésre alkalmas területe, és kérte, engedjem meg, hogy a focipályára vigye a lovait - mondta Kajdi Ti­bor. - Úgy gondolom, he­lyesen jártam el, ugyanis a gyerekek a tanév kezdete óta nem játszottak ott. Ok­tóber 18-ig a pályáról eltű­nik az ötven-hatvan centis gaz, azt követően az időjá­rástól függően ismét bir­tokba vehetik. MEGTUDTUK AZT IS, hogy Szabó János az engedély fe­jében a falunapi rendez­vényre mintegy húsz kilo­gramm húst adott az önkor­mányzatnak, illetve lófoga­tot az október 17-i szüreti felvonulásra. TRAFFIPAX SOMOGYBÁN ma Batéban 10.30- 11.15-ig, Nagyberkiben 11.30- 12.15-ig, Csornában 12.30- 13.15-ig Sántoson 14.30- 17.15-ig, Szentbalázson 15.30- 16.15-ig, Barcson 9-15-ig, az autópályán (98 km) 15-17-ig, a balatonfenyvesi felhajtónál 14.30- 16-ig mérik a sebességet. MÚLTIDÉZŐ Diktatúrák malomkövei között Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944 októbe­rében újkori történetének egyik legkri­tikusabb időszakát élte át Magyaror­szág Diktatúrák katonai összecsapá­sának színterévé vált - hiszen márci­us óta német megszállás alatt állt az ország, s ekkor már Sztálin csapatai is előrenyomultak a keleti megyék­ben. Ugyan a végnapjait élő Horthy- rendszer maga nem volt diktatúra - még ha a „szocialista történetírás" utóbb annak is nevezte de a hónap közepén mindenki számára nyilván­valóvá vált a magyar kormánypolitika csődje. Az elhibázott kiugrási kísérlet után már egy valódi diktatúra: a Szálasi-féle nyilas uralom építette ki - szó szerint véve is - hadállásait a ha­talma alatt álló, egyre inkább össze­zsugorodó országrészen. A nagyjából 33 ezer lakosú Kaposvár 1944 tavaszától kezdett közvetlen tapasztalatokat szerezni a háborúról. A város már 1942 szeptemberében átélte az első komoly légiriadót, de akkor csak elsötétítették a telepü­lést, légitámadás nem történt. 1944 márciusától fogva már több alkalom­mal bombázta a várost az angol- amerikai légierő. 1944 októberében a Kaposvár mel­letti taszári repülőtérre helyezték át a veszprémi Repülőakadémia 2. száza­dát, s átmenetileg Kaposvárra került az „Immelmann" zuhanóbombázó­ezred három osztályának harcállás­pontja is. Október 12-én délután an­golszász repülőgépekről hét bomba hullott a kaposvári cukorgyárra. Egy mérnök meghalt, öt munkás és alkal­mazott megsebesült, és súlyos anya­gi károk keletkeztek. Délután pedig ti­zenkét amerikai Mustang vadászgép intézett támadást a taszári repülőtér ellen: megsemmisítették a földön álló repülőgépek nagy részét, míg a ma­gyar légvédelem csak egy támadó gé­pet lőtt le. Másnap már a századik lé­giriadót vészelte át Kaposvár... A há­ború életformává lett. Míg az angolszászok a légtérben je­lentek meg újra és újra, addig a szov­jet csapatok a szárazföldön jutottak mind közelebb Somogy megyéhez. 1944 szeptemberében a belügymi­niszter a megye több járásához ha­sonlóan Kaposvárt is hadműveleti te­rületté nyilvánította. Bár az 1944. október 15-én tartott kaposvári tiszti gyűlés még támoga­tásáról biztosította Horthy Miklós kor­mányzó fegyverszüneti proklamáció- ját, este a nyilasok a kivezényelt rendőrökkel és csendőrökkel együtt megszállták a város főbb létesítmé­nyeit. A következő napokban nyilas pártszolgálat szerveződött, s Szá- lasiék követői mintegy száz baloldali és angolbarát személyt tartóztattak le Kaposváron. (Egy részüket a don- neri, később a Pécsi utcai ideiglenes internálótáborba vitték.) A Gestapo hamarosan Kaposváry György pol­gármestert is őrizetbe vette, s no­vemberben a nyilasok már a saját emberüket - Tóth János hungarista ügyvédet - állították a város élére. Ugyanakkor arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy nem csak a város ha­tárain belül éltek - szenvedtek és küszködtek - ekkor kaposvári polgá­rok. Még a nyáron Lengyelországba és Németországba deportálták a he­lyi zsidóságot. A kaposvári 10. gya­loghadosztály katonáit szintén mesz- sze idegenbe vetette a történelem: 1944 augusztusától kezdve az Északkeleti-Kárpátoktól harcolva hát­ráltak nyugat felé, s október közepén a szorongatott helyzetbe került 3, hadsereg támogatására a Duna-Ti- sza közére irányították a seregtestet. Bár Kiskunhalasnál sikeres ellentá­madást hajtottak végre a szovjet csa­patok ellen, a kaposvári katonákat nemsokára egészen Budapestig szo­rította vissza az ellenség. (A helyzet abszurditására jellemző, hogy a ka­posvári csapatok kiskunhalasi ellen­lökésének napján, október 25-én ik­tatták be hivatalába Kaposváron So­mogy vármegye nyilas főispánját: Vígh Imre újpesti kocsmárost és dé- I igyü mölcs-kereskedőt...) A német megszállással, majd az ok­tóberi nyilas hatalomátvétellel Ka­posvár történetében is véget ért a Tri­anon utáni talpra állás és lassú épít­kezés negyed évszázada. Ami ezután következett, az már csak az ország és vele Kaposvár sorsát is a magáé­hoz láncoló jobboldali diktatúra re­ménytelen utóvédharca volt. A következmények? A 10. hadosztály még harcképes honvédéi végigküzdötték Budapest ostromát: a Budát védő utolsó ka­posvári katonák 1945. február 12-én estek szovjet fogságba. 1944 őszén mind több menekült ér­kezett Kaposvárra Erdélyből és más keleti országrészekből, de hamaro­san magának Kaposvárnak a kiüríté­se is napirendre került; október végén a hadi helyzetre való tekintettel az is­kolákban beszüntették a tanítást. A szovjet csapatok 1944. december 2- án foglalták el a megyeszékhelyi Egy éven belül másodszor szállta meg idegen katonaság Kaposvárt: akik jól értettek hozzá, most új diktatúra ki­építéséhez fogtak... NAGY ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents