Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-14 / 241. szám

SOMOGYI HfRLAP - 2009. OKTÓBER 14., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Ezer éve őrizzük az anyanyelvűnket magyar szavak Kazinczy Ferenc tekintette elsőként közügynek a nyelvújítást A magyar nyelv évében já­runk. A nyelvújítás vezér­alakja, Kazinczy Ferenc születésének negyed évez­redes évfordulója tisztele­tére beszélgettünk nyel­vünk változásairól Bagi Gábornéval, a Barcs Anto­lógiák szerzőjével. Jeki Gabriella- Sokan úgy érzik, hogy félte­nünk kell a nyelvünk önállósá­gát. Ön is így látja?- A leghatározottabban nem. Más idegen nyelvekből is gyara­podunk, hiszen először csak át­veszünk szavakat, aztán azokat magyarosítjuk, majd szép las­san bekerülnek a köznyelvbe. Gondoljunk csak a gyökereink­re! A honfoglaláskor még két­nyelvű volt a magyar, mivel a lo­vas elit a török nyelvet beszélte, míg a többiek - a „pórnép” - az ugor nyelvet őrizték. Végül az utóbbiak diadalmaskodtak, s ezer év alatt is megvigyáztuk ezt. Pedig a középkorban renge­teg latin hatás ért minket, a kó­dexekből, a politikából, a tudo­mányokból a latin köszönt visz- sza. A Rákóczi-szabadságharc után jött aztán a német nyomás- ez az iparosszaknyelvben még ma is észrevehető.- Sok magyar, köztük számta­lan tudós vándorolt ki már Ma­gyarországról. Ők hogyan őriz­ték meg magyarságukat?- Az emigránsok soha nem veszíthetik el az anyanyelvűket. A kultúrához kell valamiféle szellemi-érzelmi kötődés, azono­sulás. Szent-Györgyi Albert, a C- vitamin felfedezője is ötven évet élt külföldön, de mikor hazatért, még mindig azzal a csodálatos, ízes magyarsággal beszélt. Ő ak­kor azt mondta: „Imádkozni és verset írni csak magyarul tu­dok.” Aki elveszíti mindezt, az szégyelli a magyarságát.- Mégis rengeteg gonddal küszködik a mai magyar nyelv.- Tele vagyunk végtelenül hosszú összetett szavakkal. Né­ha már olyan sok, hogy sem szó­ban, sem írásban nem tudjuk követni. Itt van példaként az anyagcserevizsgálat-kérés. Ér­zik a problémát? Burjánzanak a mozaikszavak; felgyorsult a vi­lág, és igyekszünk mi is min­dent lerövidíteni. Szűkül a táj­nyelv használata is, amelynek fő okát a városiasodásban látom. Persze ezáltal bővül a köznyelv használata, a tájnyelv leginkább hangjaiban él tovább. A nyelvi rétegek még soha nem álltak ilyen távol egymástól; ez mester­ségenként és életkoronként is változik. Közben pedig a köz­nyelv és az ifjúság nyelve is egy­re messzebb kerül.- Csupán negatív hatással len­nének nyelvünkre az ifjúság nyelvi sajátosságai?- Semmiképpen. Rendkívül pozitívnak értékelem a diákok szellemes fordulatait, szóössze­tételeit. Pedagógusként néha csak ámultam azokon a kifejezé­seken, amelyeket használnak. Közben azért ott van a negatí­vum is, mint például a durvaság, a napi beszédbe beivódott ká­romkodás, egymás szidása és a hadariság - az, hogy elnyelik a szavakat. A gyerekek szó- és mondatképzésére leginkább a befejezetlenség a jellemző. így gyakran egész mondatok tűn­nek el, s válnak értelmezhetet­Bagi Gáborné: más idegen nyelvekből is gyarapodunk A Barcs Antológia szerkesztője 1934-ben született Buda­pesten. A szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-történelem szakos diplomát. A barcsi dráva Völgye Közép­iskola és Kollégium pedagó­gusa volt 2004-ig. 2007- ben írta A mi kis váro­sunk című könyvet. 2008- 2009-ben a Barcs Anto­lógia szerzője és szerkesztője. kitüntetései: minisztertanácsi elismerés a kiváló munkáért, vezető tanári elismerés, Somogy megyei pedagógiai díj, a megyei közgyűlés elismerő oklevele. lenné. Ráadásul a szókincsük is roppant szűk. •- Mit szól a legújabb „nyelvi trendhez”, a szlenghez?- Fájdalom, de a szleng egy­re jobban behatol a köz- és az irodalmi nyelvbe. Néha szép vagy hangulatfestő is tud lenni, de talán túl egyoldalú. Az én életemben a fordulatot Spiró György Csirkefej című darabja hozta. Alig lehetett jegyet kap­ni rá. Két fiatal kizárólag szlengben beszélget a színpa­don. Elképesztő!- Gyakran azonban nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a közszereplők is hibáznak. El­nézzük nekik?- Á, tőlük várnánk el a legke­vésbé. Annyi ember beszél orr­hangon, affektálva, nyafogósan a televízióban. Nem értem, mi­ért nem küldik el őket logopé­dushoz. Én hasonlót hallva azonnal elkapcsolok. Emellett sokan rosszul hangsúlyoznak. Nem tudják, hogy a nyomaték például jelzős szerkezetben mindig a jelzőre, neveknél pe­dig a vezetéknévre kerül. Nem jól használják az igekötőket, és gyakran visszaélnek a „ki” szócskával. Felkapott kifejezése­ket használnak, és szeretik a szószaporítást.- Kezdjünk el kétségbeesni?- Dehogy. Csak mindenkinek tudatosan oda kell figyelnie a nyelvünkre. A legtalálóbban Mó­ricz Zsigmond fogalmazott erről: „A nyelv önálló folyam, amely a maga belső törvényei szerint ala­kul, fejlődik. Semmiféle tudomá­nyos akadémia nem vigyázott rá, mégis csodálatosra érett.” Szóval vigyázzunk mi is rá. Nyelvet öltünk! Buszra szálltak az ifjú nyelvőrök Kaposváron, digitális technikával ismerkedtek a nyelvújítás előtti idők világával TÖREDEZETTSÉGMENTEShrŐTLENi- TETTETHETETLENSÉGTELENÍtLEN- KEDHETNÉTEK. Nem irigylem se a korrektort (bocs, Zoli!), se a szö­vegszerkesztő program szóelvá­lasztó bitjeit, de a kisördög so­sem aluszik, az ember, ahol tud, kedveskedik. E nyelvi kuriózum, a leghosz- szabb (és jiinkcionálisan min­denre alkalmatlan) magyar szó 65 írásjeggyel a Nyelvet öltünk! mozgó kiállításon olvasható. Az Ikarus a Petőfi Irodalmi Múze­um jóvoltából a kaposvári sétá­lóutcán parkolt le három napra, a Rippl-Rónai Múzeum őszi fesz­tiválját színesítette keddig. Félezren lyukasztottak jegyet a Sajdik-karikatúrákkal ékesített járműre; ingyenesen. odabenn a célcsoportnak megfe­lelő tematikával és digitális esz­közökkel (jobbára diákok érkez­tek csoportosan) a nyelvjárások, a nyelvújítás előtti idők és a pro- A telefonon küldött rövid üzenetek is alakítják a nyelvünket fesszionális kortárs nyelvhasz­nálók, az írók világába utazha­tott a nagyérdemű. Nyelvtörőket is kipróbálhattak az olvasók (Ja­maica a jamaicai jamaicaiaké, politikai felhang kizárva). Még a vendégkönyv is csurig volt ér­dekességekkel, a minap ezt írta valaki (Zoli, kapaszkodj!): „Meghalgatam a meséket, na­gyon tecet ” Egy hangutánzással befejezve a félúton járó busz lá­togatását: brrr... b. t. Elszáradt fenyőfák • KAPOSVÁRI olvasónk SMS- ben jelezte, hogy a Szent Imre utcában a bíróság előtt négy beteg és száraz fenyőfa méteres gazban dí­szeleg hónapok óta. Más­nak is feltűnhetne, és kivá­gathatná a fákat, rendez­hetné a területet! HARTNER RUDOLF válaszolt: a terület tulajdonosa a Pé­csi Tudományegyetem. Fel­hívjuk figyelmüket a terü­let rendezésére. Továbbított bejelentés KAPOSVÁRI OLVASÓNK SMS-ben küldte el az álta­la tapasztaltakat: a Bartók Béla - Nyár utca sarok egyik oldalán bontás, ami érthető, hiszen épül-szé- pül a városunk. A másik oldalon, vagyis a sokat emlegetett ABC előtt sem lehet eljárni, mert ott szé­kek, fotelok és hangosko­dó ifjak, idősebb és még idősebb egyének uralják a járdát. Mondják meg: a körforgalomban lehet gya­logosan közlekedni? a körforgalomban ter­mészetesen nem lehet gyalogosan közlekedni. A bejelentést továbbítottuk a rendőrségnek. TRAFFIPAX SOMOGYBÁN ma Magyaratádon 10.30- 11.15-ig, Ráksiban 11.30- 12.15-ig, Igáiban 12.30­13.15- ig és 16.30-17.15-ig, Mernyén 14.30-15.15-ig, Mernyeszentmiklóson 15.30­16.15- ig, Lakócsa-Potony- Kastélyosdombó-Darány térsé­gében 8-14-ig, Balatonszent- györgyön 18-20-ig, Balaton- boglár bel- és külterületén 9-12- ig, az autópályán (94+400 km) 13-15-ig, Táskánál 16-17.30-ig mérik a sebességet. HIRDETÉS A somogytarnócaiak szerint lelkiismeret-furdalás miatt hazudhatott gyilkosságot az édesanya A barcsi városrész lakói nem hisznek a híradásoknak (Folytatás az 1. oldalról) Az asszony a férjével és két gyer­mekével élt itt, a helyiek szerint a férfi soha nem járt kocsmázni.- A nő az egyik barcsi boltban dolgozott eladóként, mikor terhes lett, akkor hagyta abba - mondta kedd este az egyik helybéli. - Mi­kor megszületett a baba, nagyon boldogok voltak. Majd a halála után minden megváltozott; lát­szott az anyán, hogy valami nincs rendben. Elhanyagolta az öltöz­ködését, nem volt soha vidám, és másnak tűnt a tekintete is. Egy középkorú férfi most hall­ja először a történetet. Ilyet nor­mális ember nem csinál, mondja. Talán szülés utáni stressz volt. Valami „elkattant” benne, az biz­tos. Nem tudta feldolgozni a babá­ja halálát. Sokat beszélgettünk, s látszott rajta, hogy ki van borul­va emiatt - tette hozzá. Az egyik közeli szomszéd állít­ja: az egész család kedves és ara­nyos volt mindig.- Az anya szerette a kisgyere­ket, törődött vele, hiszen láttam, amikor tologatta a babakocsiban. Aztán most, három év után vala­mi történhetett. Talán bűntudata volt, és ezért állít valótlant. Sze­rintem száz százalék, hogy nem ölte meg a csecsemőt. Közben fény derült arra is, hogy a baba halála után a kö­zépkorú nőt többször kellett or­voshoz vinni - tudatzavaros ál­lapotban. Néha elment Barcsra, s a családja hiába kereste. A há­rom év alatt ilyesmi nemegy­szer előfordult. Az mese, hogy egy boldog anyuka megöli a babáját! - ösz- szegzik a helyiek, s hozzáteszik: anno azjt hallották, hogy a gyer­meknek bölcsőhalála volt, így alvás közben megszűnt a légzé­se. A boncoláskor egészen bizto­san kiderült volna, ha idegenke­zűség az ok. A barcsi rendőrkapitányságon hírzárlatot rendeltek el, és az ál­talunk megkérdezett orvos szak­értők sem nyilatkozhattak a té­mában. A nőt jelenleg a nagyatá­di kórház pszichiátriai osztályán kezelik. ■ leki G. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. Szakembereink folyamatosan dolgoznak azért, hogy a kiegyensúlyozott és zavartalan villamosenergia­szolgáltatást biztosító fejlesztéseket elvégezzék. Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Berzence 0201/6 hrsz - Solanum Kft. - villamos energia ellátása, a Bélavár TSZ FOTR állomás átépítési és súlypont behelyezési munkák kivitelezése befejeződött, a hálózat 2009. október 14-én (szerdán) véglegesen feszültség alá kerül. Az elkészült létesítmények érintése életveszélyes és tilos! Gon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents