Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-26 / 226. szám

somogyi hírlap - 2009. szeptember 26., szombat ±i 1U T V HJ Ci JU ló A Szúnyog-sziget horgászai okították a Balaton szerelmese Tizenhat pecástörténet Szári Zsolt Árnyékok a vízen című kötetében A közelmúltban jelent meg a kaposvári szárma­zású Szári Zsolt halászati szakmérnök első kötete a Karassziusz Kiadónál. Az Árnyékok a vízen című könyvben tizenhat hor­gásztörténetet ad közre. Zsirai László „Kapásra várva Zsolt csendes, szűkszavú beszéddel felfedte előttem szerelmének bensőséges titkait. Nem sokat kellett monda-' nia ahhoz, hogy magam előtt lás­sam, amint gyermekként megéli az első feledhetetlen kalandokat, amint nagyapja csónakjában csillapíthatatlan szomjjal hallgat­ja a horgászat, a természet és az emberség titkait. Egy életre meg­határozó lett számára, amit akko­riban tanulhatott. Sem a Balaton­hoz, sem a horgászathoz, sem a nagypapa tanításaihoz nem lett hűtlen rövid időre sem. Ez derült ki a csendes szavakból a horgá­szatunk alatt, és ez tűnik ki e kö­tet elolvasása után is. Jó volt be­ülnöm azon a szép májusi hajna­lon a szerző mellé a csónakba, és tudom, hozzám hasonlóan fog érezni a Tisztelt Olvasó is, ha kézbe veszi ezt a könyvet. A hor­gászírásokból emberi arcok, ka­rakterek tűnnek majd elő, a fod­rozódó vizekben halak csillan­nak fel, és közben susog a nádas, loccsan a víz, él a Balaton” - írta előszavában Bokor Károly horgá­szati szakújságíró. A ma Fonyódon élő Szári Zsol­tot könyvéről és annak előzmé­nyeiről kérdeztük.- Iskolái, lakóhelyei Somogy megye melyik településeihez kötik?- Kaposváron, a mezőgazda- sági szakközépiskolában érett­ségiztem, majd az ottani mező- gazdasági főiskolán diplomáz­tam 1988-ban. Később, 1997- ben Szarvason halászati szak­mérnöki diplomát szereztem. Egy rövid kitérőtől eltekintve Fonyód és Balatonlelle adott ott­hont, megélhetést.- Ki és mikor avatta be a hor­gászat és a vadászat rejtelmei­be? Milyen jelentősebb sikerei voltak ezekben a sportágak­ban?- A horgászat szülői örökség. Szári Zsolt: néha úgy érzem, mintha horgászbottal a kezemben születtem volna... Néha úgy érzem, mintha hor­gászbottal a kezemben szület­tem volna. Eszmélésem első pil­lanatai a Balatonnal kapcsolato­sak. Apró gyerekként sokat pe- cáztam a kaposvári Téglagyári­tóban (ma már a helye sincs meg), ahol naphalakat, apró ke­szegeket fogtam. Első komo­lyabb fogásomat alig hatévesen követtem el, ezt egyébként meg­írtam a Pelso Anya ölelése című novellában. Elsősorban nagy­apám és a ma már többnyire az örök horgászvizeken horgász- gató, kedves szúnyog-szigeti horgászok okítgattak. Alakjuk fel-feltűnik az írásaimban. 1990-ben kezdtem aktívan foglalkozni a versenyszerű hor­gászattal. Többször nyertem megyei bajnokságot, néhány­szor eljutottam az országos egyéni bajnokságra is, ahol két­szer kiharcoltam helyemet a vá­logatott keretben. A versenyzés során sok nagyszerű horgászt, remek embert ismerhettem meg. Szoros barátságok szövőd­tek velük, melyek többet értek és érnek bármiféle éremnél vagy kupánál. Hétköznapi hor­gászat? Ma már ez a döntő, fog­tam számtalan szép halat, de a kilók, centik, trófeák helyett job­bára már a kivételes természeti környezettel való együttélés, a kikapcsolódás és a baráti társa­ság vonz. Remélem, a fi­am is követi majd az „ősi horgászösvényt”... A va­dászat szinte szükségsze­rű következménye volt a munkahelyi elfoglaltsá­gomnak. Mint utóbb meg­tudtam, nagyapám még a háború előtt gyakran vadász- gatott, de nem igazi örökség e hobbi számomra. Hogy mi le­het hobbi egy ilyen - siker ese­tén - vérrel végződő tevékeny­ségben? Hasonló, mint a horgá­szatban. Ébredni az erdővel-be- rekkel, hallgatni a természet be­szélgetéseit, türelemmel várni vagy éppen becserkelni a vadat. Ne gondolják, hogy ez utóbbi egyszerű dolog! Számtalan kivé­teles vadászélményem közül kétségtelenül a mezőségi őzbak­vadászatok a legemlékezeteseb­bek. Kedves barátommal, Nagy Károly nagyvenyimi hivatásos vadásszal sok különleges, rend­ellenes trófeájú bakot sikerült terítékre hozni, de ha az irma­pusztai téli rókalesekre gondo­lok, még most is beleborsódzik a hátam... Rekordtrófeáim nin­csenek, de vallom: a vadászatot sosem a grammok, kilók emelik egy magasabb lelki dimenzióba. Legemlékezetesebb vadászatom eredménye például egy fél kis- ujjnyi trófeát viselő, koros, gom­bos bak volt...- Kedvenc írói, könyvei? Mióta foglalkozik írással? Hol publi­kált, milyen kiemelkedőbb pá­lyázati eredményei születtek?- Már gyermekként is ked­venceim közé tartozott Fekete István. Később hihetetlen lelki élményt jelentett első vadásztár­saságom göllei területén cserkelni. Ott ahol a nagy író született és vadászott. Lebilin­cselő stílusa utánozhatatlan. Az a természeti tisztánlátás, sajá­tos humor, ami műveit kíséri, meghatározta szemléletemet. Példaképpen Rigó Mari című novelláját említem, mert ebben minden olyan írói jegyet megta­lálhatunk, amely Fekete Istvánt a kortársai mellé emelte. Regé­nyeit szinte faltam, nem is tud­nám megjelölni, melyik tetszett a legjobban. Talán a Zsellérek... Nagy hatással volt rám Jékely Zoltán novellisztikája. Sajátos felépítésű és stílusú elbeszélései­nek, írásainak lelki hatása mély nyomokat hagyott bennem. A horgászirodalomban Zabos Gé­za, Vígh József és Szász Imre művei érintettek meg legmé­lyebben. Ahogy emlékszem, mindig is írogattam. Nem is olyan rég, költözködéskor került elő egy elfelejtett „kéziratom”, amelyet még 1982-ben vetettem papírra. Nagyobb lendülettel négy éve foglalkozom írással. A Vadászok emlékeiből antológia­sorozatban, a Hévíz folyóiratban és a Magyar Horgász című szak­lapban jelentek meg elbeszélé­seim. A Magyar Horgász 2007. évi irodalmi pályázatán I. és VI. helyezést értem el novelláim­mal. Mindennek következtében született meg a könyv.- Immár hosszú ideje a Bala­ton mellett él. Mi köti a tóhoz?- Nagyapám, idős Szári Ist­ván, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület akkori elnöke bérel­te ki a Maharttól 25 évre a fo­nyódi Szúnyog-szigetet. Itt aztán hamarosan 74 kis horgásztanya épült fel kaposvári, pécsi és szi­getvári horgászok tulajdonában. Tíz évvel ezelőtt átépítették a ta­nyákat. Új, komfortosabb épüle­teket alakítottak ki. Nos, min­den nyaramat itt tölthettem, a Balaton partján, pecabottal a kézben... El lehet képzelni azt az élményözönt, ami itt nap mint nap rám zúdult Egyértelmű, hogy ezek a nyarak meghatá­rozták későbbi céljaimat és ter­veimet, melyeket többé-kevésbé meg tudtam valósítani. Ebből a legfontosabb: jelenleg ott élek, ahol a gyermekkori nyarak tel­tek... Akkoriban bőven volt hal, a kezdetleges felszereléssel is több élmény jutott, mint manap­ság a legjobbakkal. De azt a vi­zet ma már felesleges keresni. Kevesebb a hal, a horgászok is zárkózottabbak, és az utóbbi években szinte iparszerű mére­teket öltött a tó - minden szintű- kifosztása. Jelenlegi írásaim témáit is elsősorban ezek a gon­dolatok adják.- Milyennek találja az első kö­tet fogadtatását? Tervei szerint első kötetét követi-e újabb?- Rosszabbra számítottam, mert úgy hírlik, manapság ke­veset olvasnak az emberek. Az internetes portálok térhódítása egyértelmű. Ezeket gyakran színvonaltalan, rövid, de képek­kel bőven illusztrált művek árasztják el. Sajnos, ez nem ked­vez a könyvértékesítésnek, el­lenben egy kinyitható, friss illa­tú könyv olvasási élményét meg sem közelítik. Könyvemet a Líra és Lant Zrt. könyvesboltjaiban és a kiadónál vásárolhatják meg az érdeklődők. Ami a könyvvel kapcsolatos eddigi visszajelzé­sek összességét illeti, az min­denképpen reménykeltő. To­vábbra is foglalkozom írással, és természetesen tervbe vettem egy újabb kötet kiadását... A 42 éves Szári Zsolt valószí­nűleg maga sem tudja igazán el­dönteni, hogy kedvteléseinek - horgászat, vadászat, írás - mi a helyes sorrendje, hiszen a szívé­nek mindhárom egyaránt ked­ves. Horgászati témájú elbeszé­léseinek és egyéb írásainak kö­zös jellemzője a szerző kétségte­lenül egyértelmű emberi alapál­lása. Ugyanis szenvedéllyel hor­gászni több, mint pusztán halat fogni. Aki együtt lélegzik a ter­mészettel, az önmaga is állandó­an tanul, erősíti egészségét, és fejleszti jellemét, s példájával-ta- nácsaival másokat is támogat az önbizalom-fejlesztésben. POSTÁNKBÓL Sulikompetencia: ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is! Új járat a dél-somogyi diákoknak A Kapós Volán Zrt. idén szep­tember 14-től Csurgó-Gyéké- nyes-Zákány-Őrtilos-Nagyka- nizsa útvonalon az iskolai elő­adások napján új járatpárt állí­tott forgalomba - reagált cik­künkre Kovács Melinda, a válla­lat vezérigazgatói asszisztense. Az autóbusz Csurgóról öt óra­kor indul, s 6.30-kor érkezik Nagykanizsára. A zrt. - együtt­működve a Zala Volán Zrt.-vel - Gyékényes, Zákány, Őrtilos te­lepülések közlekedési ellátottsá­gát jelentős mértékben javította a járatpár forgalomba állításá­val. így a Nagykanizsán tanuló diákok részére kedvezőbb idő­pontban biztosítják az utazás le­hetőségét. ■ H. M. A lapban korábban megjelent „A sulikompetencia csak lufi?” című cikknek már az első mondatán eltűnődtem: „Felturbózott sem­mi - állítja egy somogyi szakér­tő a kompetenciaalapú oktatás­ról.” Ha valóban szakértő, akkor miért nem vállalja állítását név­vel? Az újságcikkben aztán egy másik szakértő, aki már a nevét is adta, nagy lendülettel fogal­mazta meg ellenérzéseit. Hogy is van ez az oktatási for­ma? 2006-ban három kaposvári iskola a kompetenciaalapú okta­tás bevezetésére 54 millió forin­tot nyert. Akkor a megyeszékhe­lyen elterjedt a hír, hogy azért ők nyertek, mert náluk sok a fej­lesztésre szoruló kisdiák, és ez az oktatási forma csak nekik jó. Tényleg csak nekik jó? A kompetenciaalapú oktatás lényege az egyéni képességek szerinti haladás, az aktívabb ta­nulói magatartás. Ennek megfe­lelően változatos munkaformák­ra, módszerekre van lehetőség. A suliNova (jogutód az Educatio)-tankönyveket szemé­lyes tapasztalatom szerint ked­velik az alsó tagozatos pedagó­gusok. A komplex program- és fejlesztőcsomagok tartalmazzák a tanulói és a tanári munkafüze­teket, segédanyagokat. A felsős matematikakönyv egyébként ki­váló. A magyar tankönyvek tar­talmáról valóban sok a vita, ezen van mit módosítani. Tessék te­hát írni egy másik tankönyvet, be kell adni bírálatra, ha van hozzá szellemi kapacitás. Ma már járható ez az út is. Kurázsi kérdése. De ne öntsük ki a für­dővízzel a gyereket! Jól használhatók a könyvek te­hetséggondozásra és képesség- fejlesztésre egyaránt. A tanuló saját képességei szerinti tempó­ban haladhat Alsó tagozatban arra is van lehetőség, hogy két év alatt tanuljon meg olvasni a diák. Kis csoportokban dolgoz­nak a tanulók, ami a tanártól többletfelkészülést igényel. Le­het, hogy a kritikusoknak való­jában ezzel van bajuk. Nem le­het ugyanis addig továbbhalad­ni, amíg el nem sajátítják a tan­anyagot Ez az esélyegyenlőség biztosítása, amire manapság oly nagy szükség lenne. Ennek az oktatási formának előnye még, hogy lehetővé válik a problémaközpontú tanítás, a felfedező tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Leginkább érthetetlen az uta­zó pedagógusi hálózatról írt ne­gatív minősítés. Pedig a korábbi évek gyakorlatához képest ez nagy lehetőség. Helybe megy a legjobb szaktanár, logopédus, gyógypedagógus. Megadja az új feladatokat, és a következő talál­kozásig a helyi pedagógus irá­nyításával lehet gyakorolni. Ez az oktatási forma új mun­kamódszert és szemléletet köve­tel a pedagógusoktól is. Erre le­het mondani, hogy sok vagy ne­héz, de hogy nem hasznos, sőt, hogy használhatatlan, azt nem. A digitális táblákat pedig, bár nem ez a program lényege, bát­ran használni kell, mert előnyük a tisztaságon kívül, hogy - ellen­tétben néhány pedagógussal - a gyerekek nagyon szeretik. Jó lenne, ha minél több pedagógus, aki kételkedik a kompetencia­alapú oktatás hasznosságában, ellátogatna a kaposvári Rákóczi- iskolába, a város egyetlen régiós mintaiskolájába tapasztalatokat szerezni és tanulni. GYENESEI ISTVÁNNÉ FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS

Next

/
Thumbnails
Contents