Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-19 / 220. szám

xvx hí vj x m 1 iíuiuvüjT SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Szép külső, megújult belső a csokonyavisontai általános iskolában Háborús rehabilitáció feszes hassal idősebbek is elkezdhetik A pilates keleti mozgáskultúrák és a jóga ötvözete Szép külsővel és megújult belső­vel fogadja a diákokat a Xantus János Általános Iskola Csokonya- visontán. Húszmillió forint jutott az intézmény felújítására, illetve korszerűsítésére. - A bejárati rész új dísz-, a hátsó udvar asz­faltburkolatot kapott - mondta Riill György, a Drávamenü Körze­ti Közoktatási Intézmény igazga­tója. - Akadálymentesítették az épületet, elvégezték a külső szi­getelést, nemes vakolatot készí­tettek. Kicserélték a nyílászáró­kat, felújították a színpadot, a tantermeket. A munkák még tar­tanak, de ez nem okoz fennaka­dást az oktatásban. Száznegyven helybeli és rinyaújlaki gyermek kezdte meg a tanévet. A barcsi művészeti iskola ki­helyezett tagozataként két nép­tánccsoport működik. Szeptem­bertől pedig bővül a kínálat a szegedi „Táltos” iskola támogatá­sával: a rajz és festészet területé­vel köthetnek közelebbi ismeret­séget az érdeklődők. A tehetsé­ges tanulók gondozására, képes­ségeik fejlesztésére különösen figyel az iskola. ■ Gamos A. Rüll György: érdeklődőek a diákok Százesztendős mozgás­technika, mégis idehaza csak néhány éve kezdtek el foglalkozni vele. Pedig ha a pilates az első világ- háborús sebesülteknek használt, a 21. század em­berének sem árthat. Vas András- Mély levegő, húzd be a hasad, lassan guggolj le, majd fordulj el! - hallatszik az utasítás. - A lényeg, hogy egyenes legyen a hátad! A fél tucat tanítvány engedel­mesen követi az egyik kaposvári fitneszteremben elhangzó utasí­tásokat, mozdulataik kimértek, megfontoltak, bár az oktató, Csík Mónika szerint még min­dig túlságosan gyorsak. Kicsit olyan, mintha tai chi tréningen lennénk, a tempó leg­alábbis nagyon hasonlatos, per­sze nem véletlen, hiszen a sportág kiötlője, Joseph Huber­tus Pilates a távol-keleti moz­gáskultúrákat a jógával ötvözve alakította ki a róla elnevezett testformáló módszert. Mielőtt bárki azt hinné, hogy egy újdo- nat hóbortról van szó, s legyin- tene: Pilates a múlt század ele­jén, az első világháborúban megsebesült katonák rehabili­tációjaként fejlesztette ki az ál­tala controllnak nevezett, ám a későbbiek során pilatesként is­mertté vált mozgástechnikát. Az ősatyát persze nem csak hu­manitárius okok vezették, szü­letése óta ízületi és reumatikus problémák gyötörték őt magát Minden korosztály számára frissítő a pilates. A keleti mozgáskultúra egyre népszerűbb Kaposváron is is, így saját egészsége karban­tartása is vezérelte.- Feszes a fenék, egyenes a hát, leguggolsz, lassan leülsz, fé­lig lefekszel, s tartod magad! - jön az újabb ukáz. - Has végig behúzva, figyelj a levegővételre! A tanítványok guggolnak, le­fekszenek, ám pihenés helyett újabb gyakorlatok következnek, melyek legfontosabb eleme a le­vegővétel és a testtartás.- A pilates lényege, hogy megerősíti a törzs és a váz tar­tóizmait - magyarázza Csík Mó­nika. - A mai életritmus, mun­katempó során a legtöbb em­bernél helytelen testtartás ala­kul ki, az izmok alkalmazkod­nak a rossz pózhoz, emiatt az évek során hát-, derékfájás, va­lamint egyéb ízületi problémák jöhetnek elő. Ezeknek az edzé­seknek éppen az a lényege, hogy kimozgassa a bekötött iz­mokat, egyúttal az állóképessé­gük is megnő. Olyannyira, hogy a tréninge­ket a szemközti edzőteremből eleinte lesajnáló mosollyal figye­lő, esetenként több tonnát meg­emelő testépítők egy próbaedzés után elismerték, számukra eled­dig ismeretien izomcsoportjaik­ban éreznek izomlázat...- Az Egyesült Államokban óri­ási a hagyománya, például a pro­fi kosárlabda-bajnokság, az NBA csapatainak bemelegítő prog­ramjába is beépült - folytatja Csík Mónika. Pedig első ránézésre nincs benne semmi különleges, sem­mi ugrálás, nem szakad a víz, de nem is ez a cél: a hangsúly a pre­cizitáson van, illetve a mind több, a testtartásért felelős izom­csoport megdolgoztatásán.- Szálkásít, formálja az alakot - ismerte el az oktató -, miköz­ben kíméli az ízületeket. Talán éppen emiatt az aktuá­lis csoportban több - bocsánat - középkorú nő is található, a leg­idősebb elmúlt hatvanhárom esztendős, de könnyedén elvégzi a gyakorlatokat.- Mondhatnám, hogy micso­da hatása van, s hogy kifejezet­ten jó gerincsérvre vagy lumbá- góra - teszi hozzá Csík Mónika -, de aki ilyen panasszal jön, annak azt tanácsolom: menjen orvoshoz, járjon gyógytornász­hoz, s ha ezután ők javasolják, próbálja ki a pilatest. Arra vi­szont valóban jó, hogy esetleg megelőzzék az ilyesfajta pana­szokat. Ami akár önnél is kiala­kulhat: figyeltem, ahogy ül, rossz a tartása. A lábnak teli tal­pon kell lennie, s a hátat sem szabad begörbíteni. Tartsa egyenesen, ne nehezedjen a ge­rincére ekkora súly. Dolgozza­nak inkább az izmok... Ököllel vett elégtételt a feldühödött rokon agresszió Fél holtra verte a kaposvári diákot osztálytársának bátyja az iskola előtt Somogy megyei a készítmények is vásárán A kaposvári középiskolában megdöbbentek a diákok. Nehéz feldolgozniuk a történteket (Folytatás az 1. oldalról)- Ilyen lett a világ, és ezt látják maguk körül a gyerekek. Tragé­dia - tárja szét a kezét tanácsta­lanul az intézmény egyik dolgo­zója, átvágva a diákoktól nyüzs­gő udvaron. Persze tegnap is mindenki a csütörtöki esetről beszélt. Hogy pontosan mi tör­tént, azt főként a szemtanúk el­mondásából lehet rekonstruál­ni, a fiú ugyanis - vélhetően mert agyrázkódást is kapott - alig emlékszik a történtekre. Elő­ször még azt sem tudta felidéz­ni, hogy megverték!.. Agócs Attilától, az iskola igaz­gatójától megtudtuk: a megvert fiú első osztályos volt, mindösz- sze két hete járt az iskolába, még alig ismerték. A bántalma- zója nem volt az iskola diákja. A tett hátterében is iskolán kívü­li ok áll, állítólag a fiú többször „inzultálta" a támadója húgát. A lány egyébként az osztálytár­sa, de nem tudtak arról, hogy bármilyen sérelem érte volna a fiú részéről, senki sem szólt ilyesmiről. A lány bátyja vi­szont úgy gondolta: ezt az ügyet ököllel kell elintézni. A fiú diáktársai, akik közelről látták az esetet, ma is a történ­tek hatása alatt vannak. Azt mondják: csak annyit lehetett látni, hogy a támadó a portán éppen belépő fiút megragadja, kirángatja az iskola elé, az ott található pad sarkába szorítja, és teljes erejéből hatalmas üté­seket mér rá.- Minden pillanatok alatt tör­tént - idézi fel az egyik fiú. - Mi­re odafordultunk, már zuhogtak is az ütések. Vagy hat-nyolc.- A fiú próbálta védeni a fejét, az oldalát, de a támadó ott ütötte, ahol érte, teljes erőből - mondja a másik szemtanú. - A verekedő nagyon ideges volt, az látszott rajta. Kiabált, meg káromkodott, és azt mondogatta: „Bántasz még egyszer egy lányt?" A verekedés „oka", az állítása szerint „inzultált" lány is ott volt, mondják a többiek, és próbálta megfékezni a bátyját. „Ennyi elég volt, menj innen!" - kiabál­ta, és taszigálta kifelé. A lány az­nap ott volt az órákon, másnap azonban már nem jelent meg a tanításon. De úgy tudni: nála ez nem szokatlan. A fiúk állítják: nem tudtak volna segíteni a társukon. Túl gyorsan történt minden, ráadá­sul a kigyúrt támadó szemmel láthatóan erőfölényben volt. Az­óta kiderült, hogy járatos a küz­dősportokban, ráadásul néhány méternyire, a kapu előtt várta hat-hét hasonló testfelépítésű haverja. Az iskola portása pe­dig azt mondta: éppen a regge­li tolongás volt, amikor tucatjá­val tódulnak be a diákok az aj­tón, zajongva, lökdösődve. Ez teljesen megszokott jelenet, úgyhogy nem fogott gyanút. A portásfülkéből - ahol ráadásul épp a kulcsokat kellett kioszta­nia - nem lehetett odalátni, ahol a verekedés történt. Ahogy a szemtanúk állítják, senki sem gondolta volna, hogy ilyen súlyos a helyzet. Valószí­nűleg a támadó sem, hiszen nem menekült, még percekig kint beszélgetett a haverjaival. Az összevert fiú befutott az épü­letbe, fogta az oldalát, a hasát. A tanári szobák előtt leült a folyo­són. Ekkor vették észre, hogy valami baj van.- Mire odaértem, csak az lát­szott, hogy rosszul van, a hasát fájlalja, de minden nagyon gyor­san zajlott, akkor még nem is tudtuk, mi történt - idézi fel a történteket GuethnéNyári Éva, a fiú osztályfőnöke. - Az egyik kolléga vizet vitt neki, hívtuk a mentőket. Tartottam a fejét, mert hányni kezdett. Kérdezget­tük, mitől van rosszul. Gyomor­rontásra, vakbélgyulladásra is gondoltunk. Én kérdeztem rá: esetleg bántott valaki? Rám né­zett, de láthatóan nem tudta, hol van, mi történt vele, mert önma­gától is kérdezte, szinte csodál­kozva: „Megvertek?" De nem tudta biztosan. Az osztályfőnök mindvégig a fiú mellett volt a mentőben, a kórházban, egészen addig, míg az édesanya meg nem érkezett. Bár teljes bizonyossággal csak a kórházban derült ki, hogy a fiút súlyosan bántalmazták, az isko­lában közben elkezdődött a nyo­mozás. Mire a rendőrök kiérkez­tek, már nagyjából rekonstruál­ni lehetett a történteket, és az is kiderült, hogy kik voltak szem­tanúi az esetnek.- Bár rövid ideje van itt az is­kolában ez a fiú, úgy ismertem meg, hogy hiperaktív, nem köny- nyen kezelhető gyerek, de go­noszság, rosszindulat nincs ben­ne - mondta az osztályfőnök. A fiú, úgy tudni, ma már job­ban van. Mivel a tanárok azon­nal értesítették a mentőket, akik percek alatt kiértek, és a fiút a kórházban azonnal megműtöt­ték, nem kellett kivenni a lépét. Vélhetően még hosszú kórházi kezelés vár rá. A rendőrségen a támadó, egy tizennyolc éves ka­posvári fiatalember beismerő vallomást tett. ■ Jakab Edit Barcsi meghívottja is volt a most zárult Géniusz-Európa kiállí­tásnak. Öt napon át tartott Buda­pesten a találmányok nemzetkö­zi vására, ahol huszonnyolc or­szág fejlesztéseit mutatták be, s köztük a barcsi Kálmán László gyógykészítményei is nagy si­kert arattak. Svédek és lengye­lek is érdeklődnek a találmá­nyai iránt, amelyek bőrbetegsé­gek, emésztési problémák, rossz­indulatú elváltozások gyógyítá­sára alkalmasak.- Svédországban gyógyházat akarnak a termék köré létre­hozni; az első tárgyalásokon túl vagyunk, és hamarosan orvo­sokkal látogatnak hozzám, hogy behatóbban megvizsgál­ják az eredményeimet - mond­ta a barcsi feltaláló, aki vegy­szermentes növényvédő szerei­ről vált ismertté. A kiállításról azt mondta: akár évente meg­rendezhetnék. - A technikai újításoktól az egészségügyi ta­lálmányokig számtalan terület­ről hozták el a résztvevők saját szabadalmaikat. Nagyon sok a jó találmány, s mind piacot és befektetőket keres. Nagy érdek­lődés övezte a bemutatót: öt nap alatt hatvanezer ember látta. Számomra nem csak piackuta­tást jelentett a vásár. Több olyan újítással találkoztam, amelyet a magam területén al­kalmazhatok: kiegészíthetik és tovább növelhetik készítménye­im hatását. ■ N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents