Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-18 / 219. szám
10 SOMOGYI GAZDASÁG SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Állítólag kicsalta a tízmilliókat a károsultjaitól a visontai férfi Perben állnak a kenyéradójukkal rabszolgasors Az igazukért sem mernek kiállni a somogyi dolgozók Kevesebb a per a munkaügyi bíróságon, félnek a munkavállalók (Folytatás az 1. oldalról)- A férfi tulajdonában van egy csokonyavisontai XVII. századi műemlék épület. Azzal keresett meg engem - s mint később kiderült, másokat is hogy ennek helyreállítására és hasznosítására uniós pályázaton nyert pénzt, azonban nincs tőkéje, hogy hozzákezdjen - mondta Mikó Margit, az egyik károsult. - Az első kölcsönt, tízezer eurót csupán 24 órára kérte kölcsön még 2008- ban. Persze nem adta meg, a visszafizetésnél valami mindig közbejött. Aztán jöttek az újabb mesék a külföldi hitelekről, kifizetetlen illetékekről. A végén kitettek a háromszáz négyzetméteres családi házamból miatta, és el kellett adnunk az autónkat is. A lányom albérletbe kényszerült. Csak az én családomat több mint ötvenmillió forinttal károsította meg. Akikről tudunk, szintén hatalmas összegeket buktak. A környezetemben 15 családtól szedett el pénzt, egy ismerősünk három autóját veszítette el. ■ Elképesztő összegekről beszélnek a csokonyavisontai férfi károsultjai. Azt mondja, azért hittek neki. mert megbízhatónak látszott. Olyan embernek, akiről el lehetett hinni, hogy egy sokmilliós nagyberuházásra készül.- Nagyon sok károsult lehet, csak Pest megyében húsznál többről tudok - mondta az asz- szony. - Tegnap többükkel találkoztam, amikor tanúként hallgattak ki a Gyorskocsi utcában. Feltételezzük, hogy a Dél-Du- nántúlon is sokan bedőltek a meséjének, s szeretnénk, ha minél többen jelentkeznének. A somogyszobi Tóth Károly is egyike a károsultaknak. Azt mondja: neki az erdei bánták, hogy ismeretségbe került ezzel a férfival. - Ma jelzálog terheli mindenemet, amiben elévülhetetlen szerepet játszik ez az ember - mondta. A Pest megyei asszony augusztusban Barcson tett feljelentést. Cserti István barcsi rendőr- kapitány elmondta: elképesztő összegekről beszélnek a károsultak, s mivel a többségük Pest megyei, emiatt adták át a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának az ügyet. ■ N. L. (Folytatás az 1. oldalról) Ha perelni nem is mernek, egyre többen kérnek tanácsot a munkaügyi bíróságon. Korábban egy-két ügyfél fordult munkaügyi problémával a bírósághoz egy-egy panasznapon, most olykor ennek a tízszerese.- Régen a Munka Törvény- könyve mindent egy kalap alá vett, később külön szabályozást kapott a közszféra, a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a katonák, a rendőrök és a bíróságok - tudtuk meg Vadócz Attilától, a megyei bíróság sajtószóvivőjétől. - Aztán itt meg is torpant a folyamat, a törvény nem differenciált tovább. Míg a közszférában a törvény mindent részletesen szabályoz, az állami vállalatokra és a versenyszférára csak a kereteket, a minimumokat határozza meg. így ezeknél fordulhat elő, hogy a szabályokat meglehetősen „rugalmasan" értelmezik, és megpróbálják kijátszani. Nyilván ma sokuk valóban nehéz helyzetbe kerül, és kénytelen megválni a dolgozóitól. De vannak „trükkö- zők“ is, akik a nehézségekre hivatkozva tapossák lábbal a jogszabályokat és az etikát. „Közös megegyezéssel" próbálnak spórolni a végkielégítésen, vagy saját bankszámlájukat hizlalni. Nem egy cég rávette az alkalmazottakat: az átszervezés miatt közös megegyezéssel váljanak meg egymástól, aztán kössenek új szerződést, amellyel ugyanott, ugyanúgy dolgozhatnak tovább. Aztán azonnal elküldték a dolgozót. Azt gondolták: így nem kell végkielégítést fizetni. Tévedtek... A keretmunkaidő, részmunkaidő is jó ürügyet adhat a trükközésre. A szerződésben négyórás munkavégzés szerepel - a valóság persze az, hogy nyolcórányi munkát kell elvégezni. Előfordult: „közös megállapodás" alapján ezt úgy oldották meg, hogy a négyórai bért hivatalosan megkapta a dolgozó, majd további négy órát dolgozott, és ezért „zsebbe" fizetett a munkaadó. Hogy ennek milyen súlyos következményei vannak, az egy betegség vagy elbocsátás során derül ki - nemritkán a bíróságon. Arra is volt példa, hogy a dolgozó hónapokon át nem kapott fizetést, és mégis mindennap becsületesen bejárt dolgozni. Aztán elküldték, és a bíróságon mindenre fény derült. Az érem másik oldala, amikor azért módosítják a szerződést „közös megegyezéssel", hogy valaki nagyon jól járjon. Új trükk: a határozatlan idejű szerződést határozott idejűre módosítják, alaposan megemelt fizetéssel, majd az ily módon kiemelt magas beosztású kollégának hirtelen felmondanak. Úgy számolják: a vég- kielégítés a határozott idejű szerződés hátralévő hónapjaira jár, persze a megemelt összeggel számolva. Nem biztos... Szintén új varázsszó a „titok- tartási díj". Somogy megyében ez nem jellemző, évente csupán egy-két ügyben találkoznak ezzel a bíróságon. Nálunk olyan fordult elő, hogy a minimálbérközeli összegért foglalkoztatott alkalmazott bérének a felét - bruttó negyvenezret - kapta meg azért, hogy „ne használja fel" a cégnél szerzett információkat. Ezért a pénzért még azt is aláíratták vele, hogy munkaviszonyának megszűnte után egy esztendeig semmiféle kapcsolatban nem állhat hasonló profilú céggel. ■ Jakab Edit A cégeknek nem futja végkielégítésre (Folyatás az F. oldalról) palkovics Béla, a Qupers Kft. ügyvezetője azt mondta: kemény harc folyik a bevételért. Szerinte manapság sokan nem trükköznek, amikor azt állítják- nincs pénzük arra, hogy az alkalmazottaknak négy-öt havi végkielégítést fizessenek. Tudni kell: nemcsak a lakosságnak, hanem a kisvállalkozásoknak sincs tartalékuk. értesülésünk szerint tízmilliós nagyságrendben folyósítottak végkielégítéseket az elmúlt időszakban a Kapós Atlasznál A gazdasági válság következményeként közel 130- an vesztették el az állásukat. Gombos Attila cégvezető csütörtökön kérdésünkre utalt rá: a nehézségeken úrrá lettek. A gyár - igaz, négynapos munkarendben - folyamatosan üzemei- a kapitalizmusban a tőke törvényei szerint működnek a vállalatok, az állami cégeket viszont az adófizetők forintjaiból tartják fenn - jegyezte meg Weisz Zoltán, a regionális munkaügyi központ nyugalmazott főigazgatói tanácsadója. - Épp ezért szerintem sokkal jobban kell arra figyelni, hogy mire és mennyit adnak. Teljesen megdöbbentett, hogy mekkora végkielégítéseket ftettek ki btonyos állami vállalatoknál Nem tudom, hogy aki ekkora összeget kapott, az vajon milyen értéket állított elő. Szerintem nem hozott létre olyasmit, amiért ilyen juttatás járna. hivatalos összesítés nem készült a somogyi végkielégítésekről - közölték lapunkkal. A gazdasági válság szomorú következményéről, a munkanélküliségről viszont naprakész statisztika áll rendelkezésre. Somogybán egy év alatt közel négyezerrel ugrott meg a regisztrált állástalanok száma. Szakemberek mégis abban bizakodnak: az előrejelzések szerint egyelőre nem kell újabb tömeges elbocsátástól tartani megyénkben.- 1348 személy - tavaly szeptembertől idén augusztusig ennyi embert érintett a csoportos létszámleépítés. Összesen 61 munkáltató jelentett be ilyen döntést - tudtuk meg csütörtökön Egerszegi Pétertől, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkatársától Leginkább a feldolgozóiparban hozták meg a kényszerű döntést A hivatal legfrissebb felméréséből kiderült: tavaly augusztusban 18 096 regisztrált állásnélküli élt a megyében, számuk idén nyáron 22 092 volt. A Kaposvári kistérség - 6723 fővel - vezeti a toplistát. A második helyen a marcali körzet (3142 fő) található.- AKKOR CSILLAN FEL a re mény, ha az export ismét növekedésnek indul - reagált a válság közelgő végét jelző megállapításokra Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Ebben az esetben láthatjuk azt, hogy jó irányba mozdul el a gazdaság. kérdésünkre kifejtette: a krízis jelentős veszteséget okozott a helyi gazdaság minden területén. Az iparban és az építőiparban látványos visz- szaesést tapasztaltak a vállalkozók. Ezt a nagyobb cégek sem úszták meg. Az elnök abban reménykedik, hogy mihamarabb rendeződnek a súlyos gondok. Ezek közül is az egyik legfájdalmasabb a munkanélküliség.- ahogy később ért el minket a válság, úg}' szerintem tovább is tart a mélypont - húzta alá Csutor Ferenc, a megyei vállalkozói központ vezetője. Hozzátette: az év első felében a helyi vállalkozókat rendkívül hátrányosan érintette a nehézkes hitelezési gyakorlat. HARSÁNYI MIKLÓS ■ ön be memé-e perelni a munkáltatóját? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét szombati számunkban közöljük. Osztálykirándulást támogat a Reál Hungária Általános iskolai osztályok kirándulását finanszírozza pályázat útján a Reál Hungária élelmiszer-kereskedelmi lánc. A szeptember 15-én indult versenyben bármelyik általános iskolai osztály részt vehet. A feladat: minél több, a Reál által forgalmazott saját márkás termék csomagolásáról származó cégszöveg összegyűjtése. Megyénként az első három helyezett, összesen 60 osztály részesül támogatásban, a pályázat fődíja pedig egy kétnapos, izgalmas kirándulás az ausztriai Styrassic Parkba. A cég évek óta szervez karitatív célú akciókat. Az idei pályázat célja, hogy az egyre nehezebb anyagi helyzetben lévő általános iskolák tanulói számára segítséget nyújtson tartalmas, élvezetes osztálykirándulások szervezéséhez. Az osztályok december 31-ig pályázhatnak, a " díjazottak 2010 februárjáig hozzájutnak a támogatáshoz. A 15 millió forint értékű pályázat §1 részletes szabályzata és leírása a www.real.hu oldalon " érhetőek POSTÁNKBÓL Erkölcsmentes világ, avagy hol landol a segély? Alap szeptember 10-i számában olvastam, hogy „Szakemberek hiába állítják, Somogybán úgy tűnik, alig-alig akad olyan család, ahol a családi pótlék játékgépekben vagy a kocsmákban landol. Hivatalosan legalábbis alig érkezik ilyen jelzés a települési jegyzőkhöz. Szeptembertől azonban mégis a jegyző dönt arról, ki kapja a családi pótlék felét természetben.” Az egyik megszólított jegyző ehhez hozzátette, hogy ez esetben nem másról van szó, mint kormányzati pótcselekvésről, amúgy pedig „amióta a módosítás életbe lépett, nem érkezett hozzánk jelzés ilyen ügyben”. Kényelmes megközelítés. Nem kell hozzáértőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: a gyermekek és a családok érdekében született ez a jogszabály. Mert társadalmi igény volt rá. Végre valamire életszerűen reagáltak, akiknek ez a dolguk. Mégis vannak, akik kétségbe vonják jogosságát, szükségességét. Hibás, bürokratikus szemlélet, ha a helyi döntéshozók azt várják, hogy majd beköszön az ajtón az élet, bekopog a gond. Aki nyitott szemmel jár falujában, városában, és nem csak néz, az meglátja a valóságot. Gondoljuk csak el: ki kopog be ezzel a problémával a polgár- mesteri hivatalba? A szenvedő alanytól, a gyerektől ugye senki nem várhatja ezt. Az érintett szülő saját magát azért mégsem jelenti fel. A környezetében élő családtagok pedig rettegnek az esetleges retorziótól. A szomszédok sem akarnak beavatkozni, mert nem kívánnak konfliktusba keveredni, főleg ha a saját portájukon is van söpörnivaló. A kocsmák hitelnyilvántartását vezetők anyagi ellenérdekeltségét is meg lehet érteni. Ha nem követnénk el személyiségi jogsértést, arra biztatnám jegyző barátaimat, tekintsenek be ezekbe a listákba. Mindjárt könnyebb lenne a dolguk. Több évtizede járom a somogyi falvakat, városokat, és mint volt önkormányzati miniszter, országosan is tapasztalatokat szerezve, határozottan állítom, hogy komoly társadalmi problémával nézünk szembe. Bárki bármit mond, ez Somogybán sincs másként. Tudom, hogy a települési vezetők kérték a jogszabályi alapok megteremtését. Ne dugjuk hát fejünket a homokba! Nézzenek szembe a feladattal azok, akiknek az a dolguk, hogy élhető életet teremtsenek a legkisebb településektől a megyeszékhelyig! Van mit észrevenni, van mit orvosolni. De ezt csak itt helyben lehet és kell megtenni. GYENESEI ISTVÁN FÜGGETLEN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, VOLT ÖNKORMÁNYZATI MINISZTER 4 < é I
