Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-16 / 217. szám
2009. SZEPTEMBER 16., SZERDA 7 GAZDASÁG Európai állásbörzét rendeznek Budapesten Meglepődtek az infláción augusztus Az adóemelést ellensúlyozták az élelmiszerek árában Nemzetközi információs és állásbörzét rendez az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) október 17-én Budapesten - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Az immár negyedik alkalommal megrendezett eseményen az álláskeresők közvetlenül találkozhatnak a külföldi munkaadókkal, megismerhetik az állásokat kínáló országok viszonyait és jogi segítséget is kaphatnak, valamint ingyenes pályaválasztási, uniós továbbtanulási és önéletrajz-írási tanácsadás is a látogatók rendelkezésére áll. A szervezők tájékoztatása szerint az eddigi állásbörzéken körülbelül 3500 érdeklődő vett részt. Az Európai Unióban hivatalosan jelenleg is több mint 800 ezer állás vár betöltésre, és sokszor csak a munkaerő megfelelő mobilitása - azaz a munkalehetőség helyén történő megjelenése - hiányzik. Az EURES 1993-ban jött létre, és 31 európai ország Állami Foglalkoztatási Szolgálatát tömöríti magában. Tagjai az Európai Gazdasági Térség országai: az EU- tagállamok, valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc. A magyarországi EURES-háló- zat célja, hogy tájékoztatást, útmutatást ég tanácsadást nyújtson az érdeklődők számára az Európai Gazdasági Térség állás- lehetőségeiről, valamint élet- és munkakörülményeiről, illetve hogy segítséget nyújtson azon munkáltatók számára, akik más országokból érkező munkavállalókat szeretnének alkalmazni. ■ Már a diploma sem véd meg senkit? KÖZEL 150 EZERREL nőtt a regisztrált munkanélküliek száma 2008 szeptembere óta, az azt megelőző egy évben viszont csak nyolcezerrel. Már nemcsak a képzetlen dolgozókat érinti a gazdasági válság miatti munkanélküliség, hanem a piacképes szakmával rendelkezőket is. Egyre több a diplomás állástalan, és a külföldi karrier is egyre kétségesebbé válik - foglalja össze a munkaerő-piaci helyzetet a FigyelőNet. Ha enyhén is, de csökkenő - és meglepetést okozó - infláció hátterében az állhat, hogy az adó- (áfa)emeléseket kevésbé tudják a kereskedők a fogyasztókra hárítani. Benke Dávid Az előző havinál is nagyobb - pozitív - meglepetést okozott az augusztusi inflációs adat. A várt majdnem egy százalékpontos emelkedés helyett ugyanis még enyhén csökkent is a drágulás üteme: 5 százalékos fogyasztói- ár-növekedést mért éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal, a júliusi adat 5,1 volt. Az első nyolc hónap átlagos drágulása 3,8 százalékot ért el. ■ A lakosság a fogyasztás visszafogásával reagált a válságra, a kereskedők engedtek az árból. Mindez azért váratlan, mert a július eleji áfa- és jövedékiadóemelés hatása a közüzemi és más utólag számlázott szolgáltatásoknál most jelent meg. Már az előző havi - szintén a várakozásokat alulmúló - pénzromlás kapcsán is megjegyezték a szakértők, hogy az adóemeléseket valószínűleg sokkal kevésbé tudják az eladók a fogyasztókra hárítani, mint arra előzetesen számítani lehetett. A lakosság a fogyasztás visszafogásával reagált a begyűrűző gazdasági válságra, a csökkenő eladásokra pedig egyre nagyobb árengedményekkel válaszolnak a kereskedők. A havi árcsökkenésben a legnagyobb szerep az élelmiszereknek jutott. A termékkör átlagosan 2,8 százalékkal lett olcsóbb, ez főként az idényáras élelmiszerek 20 százalékot is elérő árzuhanására vezethető vissza. Éves szinten is az átlag alatt, 3,5 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek, ez azért meglepő, mert a korábbi időszak kiskereskedelmi adatai alapján a cikkcsoport iránti kereslet alig csökkent például a tartós fogyasztási cikkekhez képest Utóbbi csoport árai egyébként változatlanok maradtak havi szinten, de az éves áremelkedésük többéves csúcsra, 4,9 százalékra ugrott. A fogya árak változása (augusztus, százalék) i élelmiszerek ■ szeszes italok, dohányáruk ■ ruházkodási cikkek ■ tartós fogyasztási cikkek ■ háztartási energia ■ egyéb cikkek, üzemanyagok ■ szolgáltatások ■ összesen VG-GRAFIKA Forrás: KSH Ebben a tavaly ilyenkor még rekorderős forint gyengülése volt a legfőbb tényező. A már említett áfaemelésre vezethető vissza a háztartási energia 1,9 százalékos drágulása; itt már hónapok óta várják a szakértők a nemzetközi energiaárak csökkenésének megjelenését, de hiába. Az inflációs kilátások így lényegesen javultak az év elejéhez képest, amikor még az év végére 8, s éves átlagban is 5 százalékot meghaladó drágulást prognosztizáltak az elemzők. A múltban tapasztalt 80 százalékos és az ez évre feltételezett kétharmados arány helyett az áfaemelésnek csak a 35- 40 százalékát képesek a kereskedők áthárítani - állapította meg Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ennek nyomán a szakember jelenleg 4,4 százalékra taksálja az éves átlagos, és 6,4-re az év végi drágulási ütemet. Az elemző ugyanakkor nem osztja azt az optimista, jegybanki előrejelzést, miszerint lényegesen a 3 százalékos cél alá kerülne a mutató 2010 végére. Ennek ellenére mérsékelte a monetáris politika legfőbb eszközének számító jegybanki alapkamatra vonatkozó prognózisát is: év végére 6,5 százalékra várja az irányadó kamatot Kondrát, és nem zár ki fél százalékpontosnál nagyobb vágást sem a követ- A havi árcsökkenésben a legnagyobb szerep az élelmiszereknek jutott kező időszakban. Agrárszféra: júliusban jókora mértékű csökkenés volt a termelői áraknál AZ AGRÁRIUMNAK ÍS kijut a válságból: egyre alacsonyabb szintre kerülnek a felvásárlási árak. Több ágazatban is napi gondokat okoz, hogy még az önköltséget sem érik el a bevételek. A mezőgazdasági termelői árak 14,9 százalékkal voltak alacsonyabbak júliusban az egy évvel korábbinál - tette közzé a KSH. A mutató tavaly szeptember óta folyamatosan negatív tartományban mozog, ez év januárjában közel 30 százalékos is volt a csökkenés. Ez azt eredményezte, hogy a 2007-200fEas nagy élelmiszerárboom előtti szintekre tértek vissza a terményárak. Az akkori fő árfelhajtó tényező ugyanis a gyors gazdasági növekedés volt, ezt azóta rekordméretű recesszió váltotta fel. A júliusi árcsökkenés valamivel még nagyobb is volt az előző havinál, ez azért meglepő, mert a bázishatás már A mezőgazdasági árak változása (éves alapon, százalék) VfrGRAFIKA Forrás: KSH sokkal kevésbé érvényesült. Az árak ugyanis már tavaly júliusban elkezdtek jelentősen visszaesni. A csökkenésben természetesen a lanyha keresletnek van a legnagyobb szerepe, a zsugorodó fizetőképes kereslet pedig még hosszú ideig visszatarthatja az agrárinflációt. a hónap során ismét a növényi termékek ára esett nagyobb mértékben, 21,4 százalékkal lett olcsóbb a termékkör. A vágóállatok és állati termékek már csak 3 százalékkal kerültek kevesebbe, igaz, itt korábban sem volt olyan hektikus ármozgás, mint a növénytermesztésben. Készülőben a katasztrófa alap? A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG elfogadta a Magyar Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról szóló határozati javaslatot. Ezt a szabolcsi képviselők pártállásuktól függetlenül közösen nyújtották be, hogy a katasztrófa sújtotta lakosok minimális lakhatási feltételeinek fedezésére. A kártalanítás nem lenne teljes körű, azonban minden magyarra kiterjedne. A pénzügyi tárca nem támogatja a javaslatot. Nyugdíjügyek: 55 ezer elutasítás A nyugdíjbiztosító adatai szerint az első hat hónapban 282 793 nyugellátási igénybejelentés érkezett, ami az előző évhez képest 1,9 százalékos emelkedés. Bár még nem mindent zártak le, eddig 54 986 elutasító határozatot hoztak, vagyis ennyien nem mehetnek még nyugdíjba, írja a pénzcentrum, hu. A rokkantsági és baleseti rokkantsági ügyek kapcsán kétszer annyi elutasítás született, mint jóváhagyás. Feltámadt: Frankfurtban az új elektromos Trabant 2012 végére piacra kerülhet a legendás Trabant környezetbarát utóda. Most mutatták be a frankfurti autószalonon. 20 ezer euró lehet az ára. A lítium-ion akkumulátoros elektromos Trabi végsebessége 130 km/h lesz, hatótávja pedig 160 km. Tömege kevesebb, mint ezer kilogramm lesz. Csoda történt, újjászületett! A Hfrsávot a Egn támogatja. Rengeteg pénzt keresnek az állami vállalatok vezetői nyilvánosság Hárommillió fölötti fizetések - Fidesz: élnek, mint Marci Hevesen - Persze nem bt.-ket dirigálnak Bár egy augusztusban hozott kormányrendelet szerint mától minden többségi állami tulajdonú cég vezetőinek fizetését és egyéb juttatásait nyilvánossá kell tenni, sok társaság még nem közölte az adatokat. Az viszont már így is látszik, hogy a vezetők többsége jóval 2 millió forint felett keres, prémiumuk pedig 80 százalék körüli. ■ Kormányrendelet tette kötelezővé a publikálást. Az elsők között publikálták az adatokat a pénzügyi szektorhoz tartozó egyes cégek, amelyek minden bizonnyal a fizetések nagyságában is az élen járnak. A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) a sort a vezér- igazgató vezeti, bruttó alapbére kerekítve 3,6 millió forint, helyettesei pedig havi bruttó 2,0-3,5 millió forint alapbért kapnak. A Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának havi bruttó alapbére 1,9 millió forint, ami nettó 887 950 forint havonta. A szabályok szerint nyilvánosságra kellett hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kellett tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megBodnár Zoltán Csáki György Csillag István Erős János Kamarás Miklós Székely Gábor alapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket. A nyilvánosság elvileg megismerheti a vég- kielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is. A Fidesz elképesztő pofátlanságnak tartja, hogy miközben az állami cégvezetők milliós fizetésekkel a zsebükben „élnek, mint Marci Hevesen”, addig a kormány a benyújtott költség- vetéssel az utolsó tíz- és húszezer forintjaikat sajtolja ki az emberektől. Az ellenzéki párt szerint erre a tűrhetetlen helyzetre a Fidesz javaslatai jelentik a megoldást: az állami cégvezetők fizetését radikálisan le kell csökkenteni, a költségvetést pedig vissza kell vonni. Bajnai Gordon miniszterelnök korábban „pofátlanságnak” nevezte az állami cégeknél - főképp a BKV-nál - történt végkielégítési ügyeket. A kormányfő ugyancsak sokkal nagyobb átláthatóságot szorgalmazott az önkormányzatok gazdálkodását illetően is. ■ Néhány állami céget vivő topmenedzser bére Állami rpf* Beosztás Név i\ Wlíó Ft Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató Erős János 3,6 Magyar Export-Import Bank vezérigazgató Bodnár Zoltán 3,6 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató Kamarás Miklós 3,5 Magyar Posta elnök Csáki György 2,8 Szerencsejáték Zrt. elnök Székely Gábor 2,1 Magyar Export-Import Bank elnök Csillag István 2 Dlákhltel Központ Zrt vezérigazgató Csillag Tamás 1,9
