Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-16 / 217. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 16., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP c-----------------­Qm p erces interjú Kerekes székkel a kapitányságon A balhéért csinálják a fesztivált felmérés az iskolákban „Nem elítélendő a csúnya beszéd, a sztárok is úgy beszélnek” 204 millió forintból újult meg a nagyatádi kapitányság. Hegedűs János alezredes, városi kapitány azt mondta: ebből egyetlen forint sem a rendőrök kényel­mét szolgálja.- Kényelmesebbé vált ben­ne a munka?- Sokkal lényegesebb, hogy ügyfélbarát és energia- takarékos lett az épület, s az uniós elvárások mindegyiké­nek megfelel. A fogyatékkal élőkre is gondoltak: parkoló­helyet kaptak a mozgáskorlá­tozottak, a ház kerekes szék­kel is könnyen bejárható. Braille-írással készültek a tá­jékoztató táblák, s indukciós hurok növeli a nagyothalló készülékek hatékonyságát az épületben.- Alighanem ez a legkor­szerűbb kapitányság So­mogybán. A legolcsóbb is?- Korszerűbb a világítás, olcsóbb a fűtés, a lapos tető átépítésével megszüntették a beázásokat. A zárt láncú ka­merarendszerrel a rendőrség környékét figyelhetjük.- Az avatáson azt mondta: hozzákezdhetnek a csapat- építéshez. Mire gondolt?- Az elmúlt hónapokban örültünk, ha a feladatainkat el tudtuk látni. Nehéz úgy dolgozni, hogy a saját han­gunkat is alig halljuk a fúró­gépek zajától. Most az állo­mány van soron a megúju­lásban, mert csak így lehet teljes a folyamat, amelynek a célja egy korszerű nagyatádi kapitányság. ■ Nagy László Hegedűs Já­nos: kerekes székkel is köny- bejárható a nagyatádi kapitányság Néhány „nyálas” elverése nem nagy bűn, úgy kell nekik, védjék meg magu­kat! A balhé kedvéért csi­náljuk a „fesztivált” órá­kon is, élvezzük, hogy nincs retorzió, szinte bár­mit megcsinálhatunk. Márkus Kata Ezt mondta annak a három di­áknak az egyike, aki az 586 megkérdezett között volt a Ka­posvári Egyetem oktatójának felmérésében. Mindössze ez a három tanuló, a válaszadók fél százaléka viselkedett a tanórá­kon kihívóan az adatok szerint, közbeszólogattak, vulgárisán beszéltek. Ám a vizsgálatból az is kiderült, hogy az osztálytár­sakat legalább annyira zavarják a „pedagóguskiidegelő” diákok, ha kevesen is vannak, mint az ismereteket átadni próbáló ta­nárokat Igaz, a nagyobbak har­mada időnként már élvezi, ha „helyre rakják" a tanárt. A peda­gógusok ugyanakkor szinte tel­jesen eszköztelenek a balhés gyerekekkel szemben, társaik pedig legtöbbször tartanak tő­lük, csak kevesen mernek szembeszállni velük. Többéves, folyamatos vizsgá­lódás kíséretében készített fel­mérést Tóth Istvánná, a Kapos­vári Egyetem főiskolai adjunk­tusa arról, miként viszonyulnak a 8 -14 évesek az iskolához, a ta­nuláshoz, a tantárgyakhoz és az őket tanító pedagógusokhoz.- A 8-14 évesek harmada nyilatkozott úgy, hogy szereti az iskoláját - tudtuk meg Tóth Istvánnétól -, ám ahogy felsőbb osztályokba léptek, úgy állítot­ták egyre többen, hogy nem kedvelik sem az iskolájukat, sem az osztályukat. A gyerekek többsége kimondottan riasztó tényezőként emelte ki ugyanak­kor a tanórákat zavaró társait, azokat, akik óra alatt dobálóz­nak, közbeszólnak, jönnek- mennek, dudorásznak. Igaz, a 10-14 évesek harmada már né­ha élvezte a tanórai műsort, ha ezért elmaradt a feleltetés. A durva, vulgáris beszéd pedig egyáltalán nem számít elítélen­dőnek ebben a korosztályban. A gyerekek szerint így beszélnek a sztárok is a tévében.- Döbbenetes ugyanakkor, A csókot nem tiltja az iskolai házirend. Franciaországban nem ajánlják Nem tilos csók FUTÓTŰZKÉNT TERJEDT (1 hír. házirendben tiltották meg a csókolózást a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázi­umban, ahova sok somogyi diák is jár. Lapunkat is meg kereste egy olvasó: igaz-e, hogy az új HINl-vírus miatt került a csóktilalom az intéz­mény házirendjébe? erdős Gábor nagykanizsai igazgatóhelyettestől meg­tudtuk: házirendjük nem tartalmazza, hogy tilos csó- kolózni az intézményben vagy másutt.- MINDÖSSZE ANNYI történt, hogy év elején az osztályfő­nökök összeültek egy meg­beszélésre, ahol a nevelési és egyéb problémákról esett szó. Ott elhangzott: beszélni kell arról a tanulóknak, hogy nem illő, amikor az is­kola bejáratánál vagy a fo­lyosón nyalják-falják egy­mást, esetleg a csók és az előjáték között félúton jár­nak. Ez nem a közösségre tartozik, ez magánügy. MINDERRŐL AZTÁN az OSZ­tályfőnökök órán is beszél­tek diákjaiknak. Összessé gében sem erkölcsi, sem egészségügyi okok miatt nem vette be a házirendbe a nagykanizsai iskola a csóktilalmat, mint ahogy ez a hír szárnyra kapott. A FELVETETT PROBLÉMA kap­csán megtudtuk: a francia kormány viszont felhívta a figyelmet a csókolózás ve­szélyeire, és van olyan mun­kahely, ahol hordozható számítógépet kaptak az al­kalmazottak, hogy inkább otthon dolgozzanak. Olasz­országban, Nápolyban a Szent Januarius vértanú ha­lálára emlékezők idén nem csókolhatják meg a püspök vérét tartalmazó edényt. A tajvani hatóság pedig fel­szólította az embereket, hogy ne beszélgessenek a liftben. Hazánkban Falus Ferenc országos tiszti főor­vos annyit ajánlott: aki lá­zasnak érzi magát, marad­jon otthon, a beteg gyerekek szülei pedig ne menjenek dolgozni. VARGA ANDREA hogy a pedagógusok mennyire nem tudják megvédeni a többi tanulni akaró gyereket - ma­gyarázta Tóth Istvánné. - Amit tenni tudnak, az csupán az, hogy rájuk szólnak szépen vagy keményebben, megkérik őket, hogy figyeljenek, elbeszél­getnek a gyerekkel, beküldik az iskolaigazgatóhoz, vagy behí­vatják a szüleiket. Az is probléma Tóth Istvánné szerint, hogy mit tehet a gyerek, ha társai gúnyolják, kergetik, megverik, eseüeg elveszik érté­keit. A legtöbben elfutnak, szól­nak a pedagógusnak vagy szü­leiknek, s csak néhányan száll­nak szembe velük. Utóbbiak ép­pen ezért tanulnak önvédelmi vagy erősportot. - Ám a rendza­varó a leggyakrabban marad az iskolában - tette hozzá az ad­junktus -, a kiszolgáltatott gye­rek pedig tűr, rosszabb esetben iskolát vált. Szinte nem is talál­koztunk olyan gyerekkel, aki­nek eddigi iskolai élete folya­mán legalább egy rendzavaró­val ne akadt volna dolga. A felmérés szerint a tanórai rendetlenkedők egyetértettek abban, hogy csak akkor csinál­ják a balhét, ha unalmas az óra, vagy ha nem kedvelik a tanárt Utóbbira nem nehéz okot találni a diáknak. Leggyakrabban azt említik a felmérésben, hogy ész­re sem veszi őket a tanár, csak ha rendetlenkednek, idegesítik a kérdéseik, alig várja az óra vé­gét, sokat gúnyolódik és üvöltö­zik velük. Persze a tanár szemé­lyisége nagyban befolyásolja a diák tantárgyhoz való viszonyát a felmérés szerint. A felsőbb osztályokban megfigyelhető, hogy a lányok-fiúk azért tanul­ják az adott tárgyat, nehogy „be­égjenek” a fiatal tanár előtt. Otthon mindent szabad A FELMÉRÉST KÍSÉRŐ beszélgető sekből kiderült: az igazi balhés gyerekeknél nem foglalkoznak otthon a felmerülő problémák­kal Volt, akit nagyszülei nevel­tek, apját soha, anyját három éve látta utoljára. Egy másik problémás gyerek apja nemrégi­ben szabadult a börtönből, most bátyja látogatható ugyanott. Egy következő gyerek pedig sokszor nem tud magán uralkodni, úgy érzi, gyakran töme-zúzna. Szövetségben százezer somogyi szépkorúért Évszázados terv Zamárdiban a kikötő érvek és ellenérvek Évek óta nincs egyezség a beruházás körül A balatoni hajózás is küzd a zamárdi kikötőért A nyugdíjasszervezetek somo­gyi szövetségének egyesületi és klubvezetői tanácskoztak két napon át Fonyódligeten. Gelen­csér Attila, a megyei közgyűlés elnöke és Sárdi Árpád általános alelnök egyaránt látogatást tett a nyolcadik alkalommal meg­rendezett programon. A háromszázezres somogyi közösségben több mint százezer nyugdíjas él, ezért a megye rendkívül fontosnak tartja a ve­lük való törődést, enielte ki Ge­lencsér Attila. Az önkormányzat szakfeladatairól szólva az Idős­ügyi Tanács átfogó érdekképvi­seleti munkáját méltatta. Remé­nyét fejezte ki, hogy sikerül megtartani azokat a színvonalas programokat, melyek a megye nyugdíjastársadalmát érintet­ték, köztük a Barcsi Regionális Nyugdíjas Találkozót a régió me­gyéi és Kapronca nyugdíjasai­nak részvételével, valamint az Őszi Napfény Tábort. A szövetségnek 175 klub és egyesület tagja. Tizenegy kis­térségbe szerveződve végeznek aktív munkát, együttműködnek az önkormányzatokkal, élik kö­zösségi életüket. Nagy találko­zójuk az Idősek Hónapja Nyug­díjas Gála rendezvénye, amely­nek az előkészítése már folyik. A kaposfüredi zárórendezvé­nyen öten részesülhetnek a Szépkorúakért díjban, mondta Gelencsér Attila. ■ Balassa T. (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel szemben Gelencsér György nyaralótulajdonos azt mondja: számos kérdésnek utánajárt. Az érintett partszakaszon van nya­ralója, így arra is kíváncsi volt, igazak lehetnek-e azok az ellen­érvek, hogy a környéken lévő in­gatlanok veszítenek az értékük­ből, ha elkészül a kikötő, ami mellé szálloda is épülne. A köze­li településeken is tájékozódott a tapasztalatokat kutatva. Azt mondja: ingatlanosoktól azt a vá­laszt kapta, hogy Balatonszeme- sen, Lellén értéknövekedés volt tapasztalható. A nyaralótulajdonos ugyan­akkor arra is rávilágított: a hor­A zamárdi kikötőt a Balatoni Hajózási Zrt. tervezi. A táma­dások következményeként az előzetes vizsgálati dokumentá­ció alapján nem kapta mega környezetvédelmi engedélyt. Lain Ferenctől, a Balatoni Ha­józási Zrt. műszaki igazgatójá­tól megtudtuk: az eddigi terve­zési gyakorlattól eltérően rész­letes vizsgálati dokumentációt kell készíteni. Zamárdi eseté ben irreális hatósági követel­ményekkel találkoztak.- Számos új, korábban nem elvárt vagy már eddig is vizs­gált elemet kellett újból bevon­ni a tervezésbe, ami 2-2,5 év­vel meghosszabbította a terve­zési fázist, és száz százalékkal megnövelte a tervezés költség- vetését - mondta. Érdekes tény: Zamárdiban a 20. szá­zad fordulója óta napirenden van a kikötő építése. Az ma biztos, hogy a 400 vitorlás be­fogadására tervezett létesít­mény építése 2011-nél koráb­ban nem kezdhető meg. Kör­nyezeti károkat bizonyítottan nem okozna, és a fenntartha­tósága is garantálható. gászoknak, a vitorlázóknak, a fürdőzőknek és a nyaralóvendé­geknek is előnyükre válna, ha lenne Zamárdinak kikötője, hi­szen ha hirtelen vihar támad, a mély vízről kifelé menekülő csónak vagy kishajó hamarabb érhet védett vízterületre. A vi­torlásoknak nem kellene a für- dőzőket kerülgetve kijutniuk a nyílt vízre. Gelencsér szerint fontos, hogy a vitorlástulajdono­sok őrzött helyen tudhassák ér­tékeiket, a nyaralóvendégek Zamárdiban is hajóra szállhas­sanak, a fellendülő vitorlásélet hatására a környező üzletek, bü­fék tulajdonosai az utószezon­ban is számíthassanak vendég- forgalomra. ■ Kolumbán Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents