Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-05 / 182. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 PERCES INTERJÚ Együtt a roma kultúráért A romák magasabb szintű kulturális életéért sokat tesz Barcson Bokor József, a Cigányokért az Európai Unióban Egyesület elnöke.- Hogy lehet fellendíteni egy kisvárosban a kulturális életet?-1989 óta foglalkozom a cigány kultúrával időt és energiát nem kímélve. Soha nem vártam érte cserébe semmit, ezt Barcsért teszem, mert azt gondolom: példaértékű az, ahogy itt a romákat segítik. Szívesen viszem ezt a hírt bárhová, országhatárokon belül és kívül. {- Mire a legbüszkébb?- 1989-ben alapítottuk a Cigányfiúk Hagyományőrző Együttest. Ez a lelkes kis csapat azóta is a tradíciókra építve zenél. Mindenhol nagy szeretettel fogadják őket. Tavaly Franciaországban jártunk, őszintén állíthatom, hogy úgy fogadtak minket, mint egy csodát.- Miért olyan fontos a gyerekekkel, idősekkel való foglalkozás?- A kisebbeket arra kell ösztönözni, hogy ne törődjenek bele a sorsukba, próbáljanak meg kitörni a szegénységből. Öröm szívemnek, hogy egyre több barcsi roma diák jár felsőoktatási intézménybe. Az idősebbek pedig minden üszteletet megérdemelnek, ezért rendszeres vérnyomásmérést és egészségügyi előadásokat szervezünk számukra. ■ Jeki G. Hiányzik a szaki, kell az utánpótlás leveles mesterek A minőségnek ára van, de sokan adnak a szakember véleményére (Folytatás az 1. oldalról) Ma egyszerűbben és gyorsabban lehet mesterlevelet szerezni, mint évtizedekkel ezelőtt - mondta a mesterlevelek átadása előtt Varga József, a somogyi iparkamara elnöke. - Nem kell vándorbotot fogni, végigjárni Európát, hogy olyan ismeretekre tehessenek szert a szakemberek, amelyekkel aztán kitárul számukra a világ. A tudás azonban most is kell, amit aztán az életben tudnak kamatoztatni. Mert nem mindegy, hogy milyen véleményt alkot az ügyfél arról, akivel dolgoztat. S mivel ma többségében autószerelők kapnak mesterlevelet, fontos, hogy tudják: a bizalom dönti el, az ember az autóját kivel javíttatja. A közlekedés veszélyes üzem, legalább az autó biztonságos legyen, amiben ülünk. Amit lehet, becsülettel tegyenek meg ezért az újdonsült mesterek is. Kollárovics László autószerelő az új mesterlevelesek nevében úgy fogalmazott: a szülők ma nyelvvizsgával, diplomásként látják szívesen gyermeküket. Pedig a jó szakemberre legalább akkora szükség van. Ez a mesterlevél a mi diplománk, a szakma felsőfokú elismerése. ■ Márkus Kata Mesterek közös öröme. A mesterleveleket három havi kemény munka eredményeként kapták kézkez kedden Húsz új mester a somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál az idén három szakmában összesen húszán szereztek mesterlevelet. Andó László, Vízvári Aladár, Vincze Tibor, Csabi Csaba vízvezeték- és közpon- tifűtés szerelők, Köles Gergely autóvillamosság szerelő, Nagy Zsolt, Nyári Tamás, Oberritter Zoltán, Schafer Róbert, Bölcsföldi Sándor, Balogh Péter, Csibi Attila, Fischer Zoltán, Győrfy Sándor, Tomisa Csaba, Mészáros László, Illés Tibor, Kollárovics László, Győré Imre Krisztián és Kasler Dénes autószerelők is kedden kapták kézhez mesterlevelüket A mestervizsga tanfolyamok április elsejétől június végéig zajlottak a kamaránál, ahol egyébként kedden 14. alkalommal adtak át mesterleveleket. 1997 óta összesen csaknem félezer szakembernek segítettek megszerezni a mesteri címet. E nélkül az EU-ban bizonyos munkavállalási lehetőségek nem nyílnak meg számukra. Kifizetődőbb a drágát választani, mint fizetni az olcsót évekig Csak ha elégedett az ügyfél, akkor várhatja vissza a szakember Vízvári Aladár Varga Józseftől veszi át a levelet vízvári aladár vízvezeték- és központifűtés szerelő mester: - 1987-ben szereztem szakmunkás-bizonyítványt, s csaknem tíz éve próbáltam mestervizsgát tenni. Ám ebben a szakmában nem igazán indul képzés, nincsenek jelentkezők. Nem tudom, hogy jár-e különösebb előnyökkel, ha az embernek van mesterlevele, legföljebb csak számomra. Jó olyan elit csapathoz tartozni, amelyik többet akar tudni a szakmájáról. Ám ma Magyar- országon nem túl sokan foglalkoznak azzal, hogy vane a szakmunkásnak mesteri címe vagy nincsen. Nem az alapján ítélik meg az embert, hogy magasabb tudása van az átlagosnál Inkább arra adnak, hogy a vállalkozásán belül milyen sikeres. Ám ezt valamennyire magunknak is köszönhetjük, mert sokszor olyan szakemberek munkáját is átvesz- szük az átadásokon, akik nem fektetnek túl sok energiát a szakmájuk művelésébe, sőt a szakma közelében sem lehetnének igazán. Ma jellemzően ez működik, persze nem csupán ebben a szakmában, hogy 10-20 ezer forintért eladjuk a becsületünket Számunkra igazi kihívás, hogy a minőséget elfogadtassuk. És, ha valaki erre rátette az életét, akkor működik. Energiát kell fektetni abba, hogy a tulajdonost meggyőzzem: hosszú távon kifizetődőbb gondolkodás a drágábbat választani, mint az olcsóbb mellett dönteni, aztán sokáig fizetni az árát nyári tamás autószerelő mester - Édesapám is a szakmában dolgozik, 1987 óta maszek autószerelő. így aztán természetes, hogy gyerekkoromban az autók körül forgolódtam, mégsem úgy nőttem föl, hogy biztosan autószerelő leszek. Sportolónak készültem, de már úgy gondolom, jól választottam, szeretem ezt a szakmát. Már több mint tíz éve együtt dolgozunk édesapámmal, családi vállalkozást üzemeltetünk. 1996-ban szereztem szakmunkás-bizonyítványt, s most sikerült mestervizsgát tennem. Nem gondolom, hogy sok változás lenne az üzletme netben attól, hogy mesterlevelet kaptam. Ugyanolyan nehéz lesz boldogulni, mint eddig, csak nekem fontos, hogy meg tudtam csinálni. Az ügyfelek azonban nem ettől fognak nagyobb bizalommal fordulni hozzánk. Sokkal inkább az a meghatározó, hogy milyen a hozzáállásunk az emberekhez, a munkához. Az a fontos, hogy mit kap az ügyfél, ha bejön hozNyári Tamásnak Dolgos Zoltán gratulál zánk Ha elégedett, akkor az egyik kuncsaft ajánl a másiknak bennünket Csak így várhatja az ember, hogy visszajöjjön hozzá többször is az ügyfél. A kis műhelyekben, így nálunk sem érezhető még annyira a válság hatása. Mi kisebb stábbal, kisebb költségekkel dolgozunk. S persze az is sokat számít, hogy van több olyan partnerünk, ahol sok a céges autó, s azokat nálunk javíttatják folyamatosan évek óta. Harcolnak a vadászati jogukért a zamárdi földtulajdonosok igény A vadásztársaság tagjai saját földjeiken szeretnének vadat lőni, de albérlőnek érzik magukat Mint a csonka agancs, ilyen a vadászati jogunk, mutatják a földtulajdonosok Tartanak az erdőgazdaság privatizációjától (Folytatás az 1. oldalról) A Zamárdi Földtulajdonosi Vadásztársaság véleménye szerint a cég jogtalanul vette el tőlük a vadászati lehetőséget saját területeiken. - A vadászati törvény értelmében a magántulajdonban lévő földjeinken alanyi jogunk van a vadászathoz, de a törvény adta lehetőségünket nem tudjuk gyakorolni - szögezte le Joó Gábor, a vadásztársaság elnöke, aki arról is beszámolt: fordulóponthoz érkezett az ügyük, hiszen jövő héten sor kerül a fóldtulajdo- nosi közösség, és a mintegy 38 e- zer hektáros területen a vadászati jogot gyakorló Sefag Zrt. közgyűlésére, ahol újabb 13 évre meghatározzák a működési szabályzatot, amelynek része az is, hogy ki lőheti ki az állatokat az erdőgazdaság által 18 ezer hektárra szűkített, vadban gazdag területen.- Albérlők vagyunk a saját földünkön - bosszankodott Szabó Lajos, aki mint mondja: neki Balatonendrédnél van területe, de saját földjén csak bérvadászként ejthet el vadat. A földtulajdonosok azt mondják: a 18 ezer hektárnak számos olyan gazdája is lehet, aki nem is tud róla, hogy a föld hozzá tartozik. Ezeket a tulajdonosokat a jövő heti közgyűlésen a jegyzőknek kell képviselniük, akiket most arra kérnek, hogy a törvéA földtulajdonosok azt mondják: a Sefag a területen nem tulajdonos, hanem az állami erdők kezelője. Azt kérdezik: ha a közgyűlésen mégsem sikerül megszerezniük a vadászati jogot, akkor az később kié lesz, ha a Sefagot privatizálják. nyesség őreként szavazzanak úgy, hogy legalább az általuk igényelt 3200 hektáron megszerezhessék a vadászati jogot, amire azért is szükség van, mert a Zamárdi Földtulajdonosi Vadásztársaságnak a működés feltételeként legalább ekkora területet kell elhatárolnia. Joó Gábor elmondta: a 3200 hektár a Balatonendréd, Zamárdi, Szántód és Kőröshegy által határolt négyszögben van, ezért az itteni földek gazdáinak össze kellene fogniuk, hogy a jövőben gyermekeiket, unokáikat ne lehessen kizárni a vadászati jogból. Ahhoz Ugyanakkor, hogy a vadászati jogot a földek tulajdonosai gyakorolhassák, azoknak a földtulajdonos társaknak az ígérvényeire is szükség van, akik itt akár több száz hektáros területtel rendelkeznek. A vadásztársaság tagjai most őket is azzal keresik meg, hogy a közgyűlésen ne a Sefag, hanem mellettük szavazzanak. A vadásztárság cserébe egyebek mellett azt ígéri: az eddig ki nem fizetett vadászati jogdíjakat öt évre visszamenőleg kifizetik a földtulajdonos társaknak. Tehát a tulajdonosok földjein felhízott vadakból származó jövedelmet visszautalják a terület gazdájának. Együttműködést ígérnek emellett a vadkárok megelőzésében, illetve a kárelhárításban is. ■ Kolumbán Tünde
