Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-31 / 203. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Hetvenezerért főzött kávét a tolvajnak egy húszéves nágocsi nő hetvenezer forintot lopott el egy német állampolgár­tól. Amíg a férfi kávét fő­zött otthonában, a figyel­mét elterelve elemelte a pénztárcáját, (kj) Téli menetrend a balatoni hajózásban A BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Új menetrend szerint közle­kedteti a kompokat. A szántódi révből reggel 6 óra 40 perctől 20 óra 40 percig kelhetnek át az au­tósok. Tihanyból az első komp reggel 7 órakor in­dul, az utolsó este 9 órakor. A kompok 40 percenként indulnak, de igény szerint sűrítik a járatokat, (kt) Küldötteket választott a vadászkamara NÉGY ÉVRE választottak me­gyei küldötteket az Orszá­gos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete hivatásos és sportvadászosztályának tagjai Kaposváron, tájékoz­tatott Kemenszky Péter, az OMVK titkára, (szá) Búvópatak-díj a nagykanizsai párnak átadták a Búvópatak-díjat a kaposvári Vaszary Kép­tárban. Gera Katalin ka­posvári szobrászművész kisplasztikáját a nagykani­zsai házaspár, Ruzsinszky Klementina és Lengyák András kapta, (me) Bibliai történetek Ecsenyben a szegénységről és gaz­dagságról beszélt bibliai történeteken keresztül az ecsenyi evangélikus lelkészpár a hittantábor­ban. Csaknem huszonöt gyermek hallgatta Jézus történeteit - tudtuk meg Kőszeghyné Raczkó Zsu­zsanna lelkésztől. Az áhí­tatok, a szellemi vetélke­dők során lelkileg gazda­godtak a táborozó helyiek és környékbeliek. A kikap­csolódást az ügyességi ver­seny s a balatoni strando­lás jelentette, (ga) Talán a falu határán kívül sem volt még soha. A fiatalok egy ré­sze is sajnos ezt tekinti mintá­nak. Úgy tervezi, hogy elvégzi a •tizenkét osztályt, és folytatja a szülei munkáját. Persze sokszor azért sincs más perspektíva előt­tük, mert nincs pénzük a drága egyetemre. Kovács Imre, aki Zetelakáról, szavai szerint „otthonról” érke­zett, azt mondta: az a probléma, hogy ha tetszik, ha nem, muszáj megtanulniuk a román nyelvet, mert különben nem tud boldo­gulni az émber.- Pedig mi közöm van nekem Bukaresthez? - kérdezte. - Zetelakán amúgy még könnyű magyarnak lenni, mert szinte száz százalékban magyarok él­nek a faluban. Ám sajnos az er­délyi magyarság folyamatosan fogy, nem tudjuk felvenni a rossz politikai vezetéssel a ver­senyt. Csíkszeredán már a la­kosság harminc százaléka elro- mánosodott. Nagyszebenben ha most végigmegy az ember az ut­cán, és magyarul beszél, meg­kérdik: miféle angolok jöttek ide? Kolozsváron meg talán meg is vernek érte. Ha pedig fogy a magyar, akkor a törvényeket is a másik nemzetnek kedvezően hozzák. ■ Márkus Kata V. GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint hogy állíthatjuk helyre a jó viszonyt Szlovákiával? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét hétfői szá­munkban közöljük. (Folytatás az 1. oldalról)- Talán az a legnehezebb, hogy mindig a politikai nyomástól függnek a dolgaink - mondta Szarka Andrea. - Szlovákiában élünk határon túli magyarként, de a döntéseket nem mi hozzuk. Magyar politikusaink igyekez­nek mindent megtenni, megmoz­gatni, ami tőlük telik, de termé­szetesen mindig kell a tömeg is mögéjük. Szeptember elsején pél­dául hatalmas találkozó lesz Dunaszerdahelyen a nyelvtör­vénnyel kapcsolatosan. Az ellen­tétek azonban sajnos már annyi­ra beleivódtak a mindennapja­inkba, hogy a gyerekek is tisztá­ban vannak a fennálló helyzettel. Persze ez annak is köszönhető, hogy az iskolákba is igyekeznek minél inkább bevinni az ellenté­teket. Az alsó tagozatos honisme­reti könyveinkben a településne­vek eddig magyarul szerepeltek. Most már csak szlovákul szere­pelhetnek, ezért nemrég össze kellett szedni ezeket a könyveket. A gyerekek persze rögtön tudták, hogy baj van, meg kellett hát ne­kik magyarázni a helyzetet. A romániai Sepsibükszádról az ifjúsági találkozóra érkezett Szakács István is állította: nehe­zebb az élet kint, mint Magyar- országon. Leginkább azért, mert a romániai magyarok közül so­kan még mindig nem ismerik a nyelvet - mondta -, s nagyon rit­ka az, hogy magyarul lehessen valamit elintézni a hivatalok­ban. A hargitai falvak lakosságá­nak 20-25 százaléka ma is gaz­dálkodással foglalkozik, dolgo­zik reggeltől estig aprópénzért. A sámánbot is előkerült a népviselet mellé szombaton Nagyberkiben Összefogást sürgettek, mert Magyarország veszélyben van, s Európa népeire is veszedelem leselkedik HA NAGYON LEEGYSZERŰSÍTJÜK, a focistáknak köszönheti Nagy­berki, hogy a hét végén hatá­ron túli magyar fiatalok, vagy százöWenen, találkoztak a tele­pülésen. Az öregfiúk focicsapa­tán keresztül szélesedtek ugyanis a somogyi település kapcsolatai a Szőgyénben, Sepsibükszádon, Zetelakán és a hazai Várpalotán élőkkel odáig, hogy első alkalommal, de valamennyi résztvevő remé­nye szerint nem utoljára, meg­rendezték a határon túli ma­gyarok ifjúsági találkozóját. persze elévülhetetlen érdemei vannak a szervezőknek, Horváthné Heizler Ilonának, Igmándiné Berta Beátának és Sovány Tamásnak is abban, hogy három kiállítás és persze számtalan kulturális program is színesítette a kétnapos ren­dezvényt. Tárlatot nyitottak a ma Berkiben élők kézműves­munkáiból, s azokból a régi használati tárgyakból, melye­ket a helybeliek ajánlottak föl. A Szász Endre iskola aulájá­ban Völgyi Attila és Horváth Orsolya fotóiból nyílt kiállítás, melynek megnyitóján Kolber Ist\'án országgyűlési képviselő azt mondta: meg kell őriz­nünk örökségeinket, mert ezernyi veszedelem leselkedik ma Európa népeire. Példa­ként az egykori Jugoszláviát említette, ahol nem tudtak megbirkózni a nemzetek kö­zötti feszültségekkel. Az el­múlt hetek eseményei azt tu­datják velünk - mondta -, hogy nem oldódnak meg auto­matikusan a gondok. Hosz- szabb időre van szükség ah­hoz, hogy gyökeret verjenek bennünk azok az alapvető ér­tékek, melyeket az unió hir­det. Ezt a folyamatot segíthe­tik az ilyen rendezvények. ANDRÁSOFSZKY BARNA, a Ma­gyar Egészségügyi Társaság el­nöke a határon túli életről szó­ló gondolatai közt vallotta: a mohácsi csata augusztus 29-i évfordulóján fontos tudni, hogy Magyarország ma na­gyobb veszélyben van, mint akkor volt. A veszteség oka pe­dig abban keresendő, hogy nem volt meg a kellő összetar­tás a nemzetben. JEGYZET Amit szabad Jupiternek... kinek s milyen hangosan kellene hallatnia a hangját ahhoz, hogy a törvényhozó­kig is elérjen a szó: kami- kazemódra haladunk a sza­kadék felé. Most már ott tartunk, ha lopsz, hát lopsz! A kaposvári Fő utcai illat­szerboltban például éppen egy parfümöt. A hármas társaság a jól bevált figye­lemelterelő módszert alkal­mazta: az eladó meg sem le­pődött, amikor levestésztát kerestek az üzletben. Köz­ben a másik két „vásárló” a parfümöktől indult a kijárat felé. A biztonsági őr azon-, bán elállva az ajtót az irodá­ba igyekezett tessékelni őket, mondván: ott a par­füm a zsebedben. Aztán - miért is nem lepődött meg ezen senki a boltban? - óri­ási felháborodás, lökdöső­dés, majd fenyegetőzés kö­vetkezett: nagy balhé lesz, öreg, ha nem találsz nálam semmit! Végül a másik, kis­sé megriadt férfi zsebéből előkerült a parfüm. Amit az egyre hangosabb szóváltást követően a biztonsági őr ke­zébe adott. Majd mint akik jól végezték dolgukat, kisé­táltak az üzletből a férfiak. Igaz, egy foghegyről elejtett mondatra azért még futotta az egyiknek: ezt még meg­bánod kisk... a néhány perces döbbent csönd után arra ocsúdtunk, amit az egyik boltos mon­dott: semmit nem tehetünk velük. Megmotozni nem le­het őket, csakúgy, mint erő­szakkal visszatartani. A múltkor az eladó szólt a rendőröknek, de az volt a válasz: ha nem bántalmaz­ták őket, nincs mit tenni. kifelé menet aztán egyre hangosabban zakatolt a fe­jemben: mennyire lehetünk a szakadék aljától? Abból kiindulva nem túl messzire, hogy már nekem is az volt az első gondolatom: miért is vártam én a kasszánál, hogy fizethessek? KERÜLJÜK EL A BAJT A szabadság vonzása: a szökevény fiatalok fel sem mérik, mi leselkedik rájuk Eltűnt a kórház nőgyógyászatá­ról egy kismama, ló éves fiatal lány, aki a gyermekotthon lakó­ja, és hét hónapos terhes. Az eset persze nem általános. Az viszont elgondolkodtató, hogy több mint félezer kiskorú tűnik el Somogybán évente. Az idei nyár szomorú mérle­ge: tizenegy fiatal tűnt el család­jából a vakáció hónapjai alatt. Szerencsére mindegyikük elő­került. Lehet, hogy csak egy kis bulizásra, kalandra vágytak, ám családjaiknak a poklok kínját kellett kiállniuk ez idő alatt. Kakas Sándor alezredestől, a Somogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnmegelőzési és áldo­zatvédelmi osztályának munka­társától megtudtuk: az idei év is hasonlóan alakult, mint a ko­rábbiak. Például tavaly 553 kis­korú eltűnését jelentették a rendőrkapitányságokon, közü­lük 46 volt gyermekkorú, 14 év alatti. 116 fiatal a családjából „ment világgá”, 437 gyermek- otthonból. A családból eltűnt 116 fiatal közül 15 volt még gyermekkorú. A nyár ebből a szempontból nem jelent szám­szerű változást: az otthonokban lakók egy részét amúgy is haza­engedik vakációra, viszont a családból szökések többségét nyaranta jelentik. Az is érdekes adat, hogy háromszor annyi lány szökik meg, mint amennyi fiú. Szerencsére valamennyi fia­tal előbb-utóbb előkerül. A rend­őrség 24 órán belül minden esetben kiadja a körözést. Jellemzően a gyermekottho­nokból „meglépő” fiatalok leg­főbb motivációja talán a szabad­ság. De ezért nagy árat fizethet­nek: általában ők kerülnek a bű­nözés árnyékába. A kábítószer nagy vonzerő, különösen ha Bu­dapestre szöknek. Nem a ke­mény drogok, hanem a szipuzás, a tabletta jellemző, ami olcsóbb. Persze erre is pénzt kell szerezni, így jönnek a kisebb lopások, vagy éppen a súlyosabb rablások esetenként, illetve a prostitúció. Vannak olyanok, akiknek ez szinte már életforma: tavaly tizenegy olyan gyermekotthonban élő fiatallal volt dolguk a rendőröknek, akik valamennyien nyolc-nyolc alka­lommal szöktek meg. Az állami gondoskodásból szökött fiatalo­kat aztán rendszerint rövidesen megtalálják a rendőrök, de az is előfordul, hogy maguk mennek vissza az otthonba. Jelenleg két olyan fiatal van, akit három hó­napnál régebb óta keresnek. Általában egy héten belül ha­zatérnek - önként vagy némi „unszolásra” - azok is, akik a családból szöknek el. Az ő tör­ténetük persze egészen más. Őket jellemzően a buli, a szóra­kozás vonzza, vagy a szerelem, egy tiltott kapcsolat. A legtipi­kusabb: a szülők féltik lányu­kat a megítélésük szerint „ve­szélyes” párkapcsolattól, a lány pedig egyszerűen elszökik a fi­úhoz. A szülők, ha tudják is, hol a gyerek, kénytelenek a rendőrség közbenjárását kérni. Ugyan a családból elszökött fiatalok elvétve válnak bűncse­lekmények áldozataivá vagy el­követőivé, de számtalan ve­szély leselkedhet rájuk. Hogy egy családnak mindezen ke­resztül kelljen mennie, azt ta­lán csak úgy lehet elkerülniük, hogy a tiltás, a parancsszó he­lyett megpróbálnak kompro­misszumokat kötni, és ami a legfontosabb: rengeteget be­szélgetni a kamaszodó fiatallal. ■ Jakab Edit Nehéz magyarnak lenni ifjúsági TALÁLKozcMllovákBból. Romániából érkeztek delegációk Kokas Sándor alezredes: há- , romszor annyi | lány szökik ' meg, mint fiú

Next

/
Thumbnails
Contents