Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám

2009. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP

INTERJÚ

7

■m

gémesi györgy Gödöllőn húsz éve polgármester, és azóta országosan is politizál az önkormányzatok érdekében. Most úgy érzi, további megszorítást az önkormányzati szféra nem visel el.

„HA EZT 1$ MEGLÉPIK, NINCS TOVÁBB’’

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a beígért 120 milliárdos megszorítás végleg csődbe viszi az ön- kormányzatokat.

Újvári Miklós- A kormány arra tett ígéretet a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy 120 milliárd forintot elvon az önkormányzatoktól.

Mit gondol erről?- Az IMF-tárgyalásokat nem minősíteném, ez politikai kérdés. Megvan a háttere, hiszen a gazdasági válság rossz állapotban érte az országot. De ez nem az én dolgom, és elfogadom, hogy a gazdaságot egyensúlyba kell hozni. Nekünk, önkormányzatoknak van egy feladatrendszerünk, a költségvetés negyven százalékával az önkormányzatok gazdálkodnak. 3400 milliárd forint ez, ebből 1240 központi pénz, amely jóval kevesebb arányaiban, mint korábban. Kötelező feladataink vannak, annak van ára, és az csak növekszik. Növekszenek a közétkeztetésben az élelmiszerárak, az energiaárak, sőt, az idén még év közben rendkívüli áfaemelés is volt. Nem hiszem, hogy súlyos következmények nélkül ekkora megszorítás végrehajtható.- Szeptember 4-ére összehívták a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumát, amelynek Ön a társelnöke. Mire számít?- Ilyen rövid idővel a költségvetés beterjesztése előtt sok érdemi megbeszélésre nem. Ugyanakkor az MSZP-n belüli önkormányzati lobbi állítólag erősen dolgozik azon, hogy a megszorítás enyhüljön.- Ha mégis meglépik a 120 milliárdos megszorítást, lesz olyan önkormányzat, amelyik csődbe megy?- Ha már 10 milliárdot meglépnek, lesznek ilyenek jócskán. A rendszerben megítélésem szerint maximum 5-8 milliárd forint tartalék van. Lehet persze, hogy az iskola kinyit, de a kistelepüléseken például három hét szénszünet lesz. Lehet, hogy működni fog az önkormányzat, de mondjuk éjféltől ötig kikapcsolják a közvilágítást. A lakosság szempontjából az állam nagyrészt mi vagyunk, elvisz- szük a szemetet, eltakarítjuk a havat, működtetjük az iskolát, egészségügyi intézményeket. Ez kerül veszélybe. Lehet persze abszurd ötletekkel előállni. Vegyük a közétkeztetést. A szülők az iskolai és óvodai étkezés nyersanyagárát fizetik, ami körülbelül 280 forint egy ebédben. A rezsit és a munkabért az állam és az önkormányzatok fizetik. Ez országosan körülbelül ötven- milliárd forint. Meg lehet ezt takarítani, és azt mondani, hogy a szülők fizessék az egészet, de nem következmények nélkül. Ma mintegy 800 ezer gyerek étkezik a rendszerben, sokaknak ez az egyetlen napi meleg étele. Kétszeres áron sok szülő egyszerűen nem fizetné a közétkeztetést.

z

I

iá

£

A lakosság szempontjából az állam nagyrészt mi vagyunk, elvisszük a szemetet, eltakarítjuk a havat, működtetjük az iskolát, egészségügyi intézményeket.

Ez keiül veszélybe.

„Könnyű azt mondani, hogy az önkormányzati vállalatok ellenőrzése nehezebb, de

biztos vagyok benne,-rno ?

hogy egy fővárosi átfogó vizsgálat az ottani anomáliákra fényt derített volna”- Az önkormányzati szférában 426 ezren dolgoznak, több mint 10 százalékuk hivatalnok. Ebben sincs tartalék?- Nincs, az utolsó lehetséges létszámleépítés is megtörtént. A köztisztviselői törvény sem teszi lehetővé, hogy az ügyintéző este tízig bent legyen. A feladatok pedig egyre nőnek, az állam folyamatosan terheli munkával az önkormányzatokat. Az építési hatósági jogszabályok félévente változnak, folymatosan nőnek az adminisztratív terhek. Sok helyen magas az ügyhátralék. Nincs tovább.- És a képviselők száma?- A fővárost, a fővárosi kerületeket, a megyei jogú városokat és a megyéket ebből a szempontból elválasztanám a többi településtől. Az előbbiekben van tartalék, az utóbbiakban nincs. Országosan a 26 ezer képviselő tiszteledíja 15 milliárd forint. Ha ezt mondjuk megfeleznénk, akkor megtakarítanánk bruttó 7,5 milliárd forintot. Közben pedig az 5-7 fős képviselő-testületeket, amelyeknek sok fontos dolguk van, működésképtelenné tennénk. Ugyanez igaz a polgármesterek számára is. Biztos vagyok benne, hogy a kistelepüléseken kell egy ember, aki összefogja a kezdeményezéseket, és képviseli a lakosokat.- Az egyik politkai erőnek most nagy esélye van rá, hogy akár kétharmadot szerezzen, és megváltoztassa az önkormányzati törvényt. Véleménye szerint hol van erre szükség?- Az önkormányzati finanszírozásban nincs tartalék. Ez csak akkor képzelhető el, ha feladatot

vesznek el. És végre ki kellene számolni, hogy melyik feladat ellátása mennyibe kerül. Amit meg lehet tenni, az adminisztráció nívósabbá, hatékonyabbá tétele. Azt pedig el kell dönteni, hogy a megye vagy a régió legyen a középső szint. Mert bár a megyék megmaradtak, ma is van régió, regionális fejlesztési tanácsok formájában, nem kevés működési pénzzel és alkalmazott szakértővel.- Ön támogatta az Út a munkához programot, amely egy hónapja működik. Mik a tapasztalatai?- Országos tapasztalatokról még nem tudok beszámolni. Szerintem ez jó irány, az állam és az ön- kormányzatok közösen juttatnak munkához, közmunkához munkanélküli embereket, amivel csökkenhet a feketegazdaság aránya, tehát csökken azok száma, akik felveszik a segélyt, és mellette feketén dolgoznak. Az látszik viszont, hogy ennyi embernek nem fogunk tudni közmunkát adni. És költségek is vannak. Akit felveszünk parkápolásra, annak ruhát, szerszámot, kullancs elleni oltást kell adni, ok-- tatni kell, tehát ez nekünk költség. Fél év múlva lesz érdemes levonni a szükséges következtetéseket.- Mit lehet tenni az önkormányzatok óriási adósságállományával? Már a működést is hitelből finanszírozzák, az EU-s pályázatok önrészére nem is kapnak hitelt a települések.- Úgy gondolom, hogy ezt a 800 milliárd forintos adósságállományt konszolidálni kell, ha nem is egyszerre, de egy konszolidációs programmal, ahogyan annak idején a bankokat is megszabadította az állam az adósságtehertől. Azokat a fejlesztéseket, amelyeket elvár a lakosság, megkövetel az amortizáció, hogy például egy új szemétszállító kocsit' vegyen a város, már hitelből intézik az ön- kormányzatok. Ez így nem mehet tovább.- Az EU-fejlesztések anomáliákat okoznak. Miközben épül egy szép iskola a település egyik felén, majdnem összeomlik egy másik

a másik felén. Épül egy gyönyörű főtér, miközben a külváros poros-koszos. Miközben a nagyvárosban van önrész, addig a kis faluban nincs.

Névjegy

1956. január 3-án született Budapesten, egy nyolcgyermekes család hatodik gyermekeként.

1980-1985-IG sebészorvos. 1990 óta Gödöllő polgármestere.

1996-2000 között az MDF ügyvezető elnöke. 2006-ban kilépett a pártból 1998-2006 között ország- gyűlési képviselő.

2003-tól az Európai Unió Régiók Bizottsága póttagja, majd 2007-től tagja.- Az uniós pénzek csak bizonyos célokra vehetők fel, és arról lehetne vitatkozni, hogy jó célokat jelöltünk-e meg 2007 előtt erre az időszakra. Én mindenképpen belevettem volna az ön- kormányzati intézmények energiatakarékos működésének támogatását is, amelyről csak most írnak ki pályázatokat.- Milyen tanulsággal jár az .ön- kormányzatokra és az önkormányzati vállalatokra nézve a BKV körüli botránysorozat?- Könnyű azt mondani, hogy az önkormányzati vállalatok ellenőrzése nehezebb, mint az államiaké, de biztos vagyok benne, hogy egy főváros által elrendelt átfogó vizsgálat ezekre az anomáliákra fényt derített volna. Szerintem még csak a jéghegy csúcsát látjuk. Általában az ön- kormányzati cégekkel nincs gond, ha tisztességgel vezetik, ellenőrzik őket, márpedig ellenőrizni még úgy is lehet, ha éppen az üvegzsebtörvény nem vonatkozik rájuk. A gazdasági tár1991 óta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és az Európa Tanács Regionális és Helyi Önkormányzati Konferenciájának tagja.

2007 óta a Kormány-Önkormányzatok Érdekegyeztető Fórum társelnöke. 2000-2008 között a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke. 2009-től a Nemzeti Sport- szövetség elnöke. elvált, három gyermek édesapja.

saságokra is vonatkoznak jogszabályok, ezek alapján lehet tisztességesen és átláthatóan is működtetni e cégeket. Persze csak ha van rá szándék.- Ön ebben a parlamenti ciklusban nem volt képviselő. Mint polgármester érezte ennek a hátrányát a korábbi, képviselői idejéhez képest?- Nem éreztem. Bár ellenzéki polgármesternek számítok, sok munkával sok pályázaton indultunk el sikeresen, az önkormányzati szövetség élén pedig igyekeztem pártpolitikától mentesen képviselni az érdekeket. És tagja vagyok az EU-ban a régiók bizottságának, amely az ön- kormányzatok csúcsszerve. Ott érdemben kérdeznek meg bennünket a régiókat, önkormányzatokat érintő kérdésekről, bizonyos kérdésekben javaslattételi jogköreink is vannak. Na, ide kellene Magyarországon is eljutni. Ezért volna fontos szerintem egy kvázi második kamaraként működő önkormányzati konferencia vagy kongresszus létrehozása, amely területi szempontok szerint, delegálás alapján működik, rendszeresen ülésezik, önkormányzati javaslatokat dolgoz ki, és bizonyos kérdésekben egyetértési joga van. Akkor tudjuk ezt a szektort felemelni. Ehhez nyilvánvalóan az is kell, hogy polgármester ne legyen parlamenti képviselő. Ez alkotmánymódosítást és szemléletváltást is igényel.- Indul újra a három éve elveszített parlamenti székéért?- Erről még nincs meg a végleges döntés. Egy biztos: továbbra is az önkormányzati szektor érdekében szeretnék dolgozni.