Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / 194. szám

13 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 19., SZERDA RIPORT családregény Az emberek lassan elköltöznek, a vadállatok viszont sűrűn látogatják a Zselic gyönyörű kis települését a Surján völgyében. Iskola már nincs, a fiatal pap sajnos sokat temet. HIÁNYZIK A TÉESZ CSERÉNFÁN Fteich Endre és felesége, Anna alig lépnek ki a kapun három esztendeje, amióta ötvenévesen elhunyt aranykezű ezermester fiuk, ifjabb Endre Hetvennyolc esztendeje lesz majd decemberben, hogy Reich Endre meg­született Cserénfán. Most négy házzal odébb él fele­ségével. Jobb lett a világ egy emberöltő alatt? Maga sem tudja. Czene Attila Nincs már ló, se tehén. Sőt, az utolsó anyakocát is levágták a fa­lunkban - mondta Reich Endre.- Pedig nem is olyan rég még ki­mondottan a földből és az állat­tartásból élt itt mindenki. Falu­si turizmus? Nincs itt, kérem, látnivaló, ami vonzaná az embe­reket. Legfeljebb a csend. Bár nem élhetünk teljes nyugalom­ban; míg korábban csak azért zártuk be a kaput, hogy el ne kó- dorogjanak az állatok, most a sok házaló miatt állandóan kulcsra csukjuk. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy nehezebbé vált a lopott fémet el­adni, s nincsenek nagy tolvajlá- sok, mert hónapszám nem látni errefelé rendőrt. Napközben szinte teljesen kiürül Cserénfa. Az emberek S egy része Kaposvárra jár dől- J gozni, főleg a húsiparba meg a fröccsöntőkhöz. Sokan veszí­tették el kenyérkeresetüket, amikor a megyeszékhelyen megszűnt a ruhaüzem, meg a vasasok, s kevesebb munkát ad a cukorgyár is - idézte föl Reich Endre. A feleség, a Gálosfáról hozzá költözött Ekkert Anna ekkor föl­sírt. A megszűnt ruhaüzemben dolgozott a fiuk, Endre is, aki három éve, ötvenévesen beteg­ségben elhunyt. - Ezermester volt; mechanikai műszerész, esztergályos, lakatos, voltak mestervizsgái is. Amikor mun­kanélküli lett, itthon próbálko­zott - emlékezett az édesanya.- Vadászott, s százhetvenöt család méhet gondozott. Szere­tett bejárni a városba, Kapos­várra, de nem költözött el, ve­lünk élt. Most nagyon hiány­zik, a keze munkája is, jönnek elő a háznál a bajok. A másik gyermek, Valéria Toponáron lakik, ő a megye­székhelyen, az OBI-ban dolgo­zik. - Unokánk nincs egy sem, bár inkább öt lenne! - sóhajtott föl Reich Endre. Annál is nehe­zebb lehet így, mert a házuk kertje mögött van a falu játszó­tere. S bár kevesebb az apró­ság, mint amikor ő nevelke­dett, a lármájuk, nevetésük gyakran behallik.- Iskola már nincs, csak pol­gármesterség - mondta a férj. - Én még helyben tanulhattam az első négy évet. Ahogy felnőt­tem, egyénileg gazdálkodtam, amíg nem jött a téeszesítés. Ak­kortól könyvelő lettem, képesí­tést szereztem, mérlegképest is. A nyugdíjig ott dolgoztam. Az­tán a téesz részvénytársaság lett, majd fölszámolták. Azóta alig akad munka a faluban. Fia­tal nem költözik ide. Miért is tenné? Inkább elmegy, aki tud. Egy holland vett házat a szom­széd utcában, de nem mindig tartózkodik itt. Él Cserénfán né­hány roma család is, normáli­sak. De megöregedtünk. A leg­idősebb talán a szomszédunk, Welcenbach Józsefné. Ő húszas lehet, 1920-beli.- Szerdánként van nyugdíjas­klub meg mise is - tette hozzá a feleség. - Misét minden má­sodik vasárnap is mondanak. Fiatal kispap jött, jobbat nem is küldhették volna. De hat fa­luja van. S amikor megérkezett Nagyatádról tavaly augusztus­ban, nem győzött temetni. Mondta is: Nagyatádon, a vá­rosban nem temettek annyit, mint minálunk, Cserénfán. Az idősödő házaspár néha visszasírja a rosszat is. Amíg csapatostul indultak vendég­vadászni a férfiak a faluból, éj­szakánként alig tudtak aludni a terepjáró autók zajától. De amióta ez megszűnt, hatalmas károkat okoznak a vetésben a vadállatok, elsősorban a vad­disznó. - Én ötvenöt éve költöz­tem ide, azóta csak egyszer ta­pasztaltunk ilyen pusztítást, mint idén - mondta a feleség.- A szőlőhegyen van fél hektár kukoricánk - tette hozzá a férj.- Pontosabban van is, meg nincs is. Pedig levegyszerez- tem, sokkal szebbnek látszott, mint a szomszédé. De hiába, teljesen feldúlták a vaddisz­nók, ahogyan a szőlősorok kö­zött a paprikát is. Puskám nincs, kutyám sincs, ezért se­gítséget kértem, de hiába. Ma­gam csak annyit tehetek, hogy időnként gumit égetek; ez vi­szont csak az érzékenyebb szaglású őzet és szarvast tartja távol, más kártevőt nem. Reich Endre biztos abban: a gondot az okozza, hogy a téesz megszűnése óta alig művelik a határt. Kukorica, búza helyett zöld legelőket látni hosszú évek óta. Az éhes vadállatok pe­dig egyre közelebb merészked­nek a pincékhez és kiskertek­hez, bár ezeken a helyeken az ember gyakran megfordul. Igaz, Reichék a fiuk halála óta ritkán mozdulnak ki hazul­ról. Még a rokonokat is alig láto­gatják. Pedig a busz viszonylag sűrűn jár Kaposvár felé. Igaz, vonat nincs már 1977 óta. - An­nak ellenére, hogy manapság is nagyon sok kivágott fát elhor­danak a környékről, s a hatal­mas teherautók tönkreteszik az utakat - mondta a férj. Akinek tán nem is a vasút hiányzik, ha­nem a vasúti töltés; annak po­ros-sáros aljában biciklizett egykor Gálosfára. Annához. Azon kívül soha nem akarta el­hagyni Cserénfát. Adólajstrom 1536-ból 1536-ban VETTE EL harmadik feleségét, Jane Seymourt VIII. Henrik angol király. Ebben az évben jelent meg Genfben a kálvinizmus alapműve, Kálvin János A keresztény vallás rendszere című köny­ve. 1536-ban alapították Ar­gentína fővárosát, Buenos Airest S ebből az évből való az írásos emlék, egy adólajst­rom, amely Cyrefalva alakban először említi a falu nevét A FALU TÖRÖK BÁLINT, majd OZ Esterházy család birtoka volt 1889-1979 között helyben járhattak iskolába a gyere­kek. A lakosság száma 1910- ben érte el a csúcsot, akkor 560an éltek itt A 68 harco­ló férfi közül öten haltak meg az első világháborúban, majd 14-en a másodikban. A ZSELIC ERDŐKKEL borított dombjai között, a Surján-pa­tak völgyében fekszik Cserénfa. A vidék vadban gazdag. Az enyhe, mediterrán jellegű ég­hajlaton olyan érdekes növé­nyek is föllelhetők, mint a medvehagyma, a májvirág, a szúrós csodabogyó és a kelti- ke. A leghíresebb dombolda­lon az 198(Eas évek végén Európa-szerte híres moto- krosszpátya működött, utóbb autósmozit alakítottak ki itt Mára mindegyik az enyésze­té. Az otthonokban 1994 óta gázzal fűtenek, de a szenny­vízhálózat kiépítése még fel­adatot ad. Működik teleház, s folyamatban van a kábelté­vé kiépítése, mely olcsó inter­net-hozzáférésre is lehetősé­get nyújt majd a falu lakói­nak A munkahely kevés, ezt tekintve a Surján Völgye Mgtsz működése idején volt itt utoljára jó világ. Százötven szobrot mintáztak Magyarországon Szent István királyunkról MA MINTEGY SZÁZÖTVEN Szent Istvánt ábrázoló szobor van magyarországi köztereken a HVG gyűjtése szerint. 1989 előtt alig több, mint egy tucat volt. A leginkább ismert a fővá­rosi Mátyás-templom mellett, a Halászbástyán áll; Stróbl Ala­jos lovas kompozícióját 1906- ban leplezték le. 2000-ben, az államalapítás bőkezűen finan­szírozott millenniuma idején egyszerre nem kevesebb, mint 103 hazai település adózott emlékművel Géza fejedelem fi­ának. A legnagyobb a Melocco Miklós által készített István megkoronázása című kompozí­ció, amely 12 méter magas, s az esztergomi vár északi ron­delláján áll. Érdekes - írja a HVG -, hogy bár Szent István­ról egyetlen korabeli ábrázolás maradt fönn, a koronázási lep­len, de alakja immár öt külön­1906-ban állították föl Stróbl Alajos bronzszobrát a Halászbástyán böző változatban látható Esz­tergom terein. A MILLENNIUM ÉVÉBEN Tabon bronzszobrot kapott Szent Ist­ván. Három olyan településen van a nagy királynak szobra Somogy megyében, ahol ezer­nél kevesebben élnek; Nagysza­kácsiban, Zselickislakon és Cserénfán. Utóbbi a legkisebb, 256-an laknak a Zselic ölelte kisfaluban. Nem faraghatták cserből, mert rövid időn belül elkorhadt volna az alkotás 2000-ben avatták föl Cserénfa főterén Horváth Béres János kaposszerdahelyi fafaragó Szent Istvánról készült szobrát - Az én ötletem volt a szoborál­lítás - idézte föl az akkori pol­gármester, Fehér Margit - Kö­zeledett a millennium, s úgy éreztem, maradandót kell föl­mutatnunk Kopjafát sok falu állíttatott, ezért mást szerettem volna. Próbáltam pályázatokat keresni, hogy finanszírozni tud­juk a megvalósítást Spiegel Jó­zsef ismertetett össze Horváth Béres Jánossal A fafaragó elő­ször mintegy 35A0 centiméter magas tervet készített agyagból Nem volt ez ellen ellenvetése a képvisel&testület tagjainak, s el­fogadták a Millenniumi Kor­mánybiztosi Hivatalban is. A SefagZrt vezetője, Barkóczi Ist­ván a fafaragó által kiválasztott hatalmas kocsányos tölgyet in­gyen a rendelkezésünkre bocsá­totta. A szobor egy darabból ké­szült el, 280 centiméter magas. Több helyről, így a megyei ön- kormányzattól is kaptunk támo­gatási így nekünk 190 ezer 625 forintunkba került CSERÉNFA A CSERFÁRÓL kapta a nevét Miért nem azt használta alapanyagként? A kérdésre Hor­váth Béres János azt mondta: a cserfa kültéren nem eltartható, mert nem képes ellenállni az időjárás viszontagságainak, le­korhad a külső része. Erre csak az akác, a tölgy és a szelíd­gesztenye alkalmas. A tölgy a nagyatádi nagyerdőből szárma­zik, tíz évvel azelőtt vágták ki, hogy rátalált volna. Akkoriban még nem volt olyan nagy erdé­szeti gép, amely a földről el tud­ta volna mozdítani. Az alkotó másfél hónap alatt faragta le a felesleget a fáról. 280 centiméter magas Horváth Béres János fafaragó alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents