Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-18 / 193. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 18., KEDD SOMOGYI KÖRKÉP Utánpótlás élteti Buzsák örökségét búcsú Az újszülötteket és a legidősebb helybelieket is köszöntötték a kétnapos ünnepen A buzsáki búcsúnak évszázadok után is országos neve van. A somogyi község azon kevés magyar település közé tartozik, ahol két teljes napig ünnepelnek a védőszent tiszteletére. Füleki Tímea A 18. század végéről erednek a buzsáki búcsú hagyományának gyökerei, a kétnapos ünnepet idén is augusztus második vasárnapján és az azt követő hétfőn tartották. A tegnap zárult búcsún felelevenítették a falu templomának 1791-es újjáépítését, melyet egy tűzvész pusztított el korábban. Az új templom védőszentje Nagyboldogasszony lett, de Szent Rókust is segítségül hívták azért, hogy a templomot és a települést megóvják egy újabb tűzvésztől. így lett Rókus napja az ünnep második napja. Bár az idei forgatag is körhintával, könnyed programok sorával és hamisítatlan huszonegyedik századi búcsúfiával ragadta magával a faluba betérő vendéget, az ünnep a hagyományairól elhíresült Buzsák nevét hirdeti.- Az Örökségünk, Somogy- ország Kincse címet viselő buzsáki tradíciók fennmaradásáról száz hagyományőrzéssel foglalkozó helybeli gondoskodik. Az iskolai oktatásban folyamatos az utánpótlás nevelése - emelte ki búcsúi ünnepi beszédében Tapolcai József polgár- mester. Szavait mi sem igazolÖrökségünk, Somogyország Kincse a buzsáki tradíció. Az idei búcsú forgataga is magával ragadta a vendéget a hagyományairól ismert faluban Buzsáki hímzések: a táltos dobverőjétől a kazahok nemezmunkáiig a híres somogyi faluban iszlám imaszőnyegek vezérmotívumaira rímel, de díszítményei között a táltos alakja és annak Y alakú dobverője is megtalálható. A boszorkányos hímzés jellemzően arany, piros, kék és zöld fonalakkal készül, „boszorkányossá" a feketére bedolgozott vászon teszi. A rátétes érdekessége, hogy nemcsak a Kárpát-medencében vannak „rokonai", hanem például a kazahok nemez- munkái között is. A BUZSÁKI jellegzetes formakincs párhuzamai a magyar nyelvterület legtávolabbi pontjain is megtalálhatók, még egyes erdélyi településeken és a Felvidéken is fellelhetők a somogyi faluból ismert motívumok. BUZSÁK HÍMZÉSEI a boszorká- nyos, a rátétes és a vézás hímzések. „Buzsáki” hímzésként leggyakrabban az utóbbit szokták emlegetni. A vézás hímzés érdekessége, hogy az Benne van a történetünk. A vézás hímzést szokás buzsákiként emlegetni háttá volna jobban, mint a Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület műsora a faluházban, amely mellett marcaü és ercsi néptáncosok ropták az eseményen. A faluházban kiállítást is berendeztek a hagyományok őrzőinek munkáiból, köztük Buzsák hímzéseivel, fafaragásaival. Buzsák újabb kori népessége a lengyeltótiakkal és a táskaiakkal együtt Szlovénia, illetve Horvátország felől érkezett. A betelepültek a népvándorlás kori, elsősorban avar, de esetenként ennél is korábbi hagyományokhoz, motívumvilághoz nyúlnak vissza - sok egyéb érdekesség mellett ezt is megtudhatjuk a buzsáki hímzések eredetéről a helyi faluház állandó kiállításán. Az ünnep rangját jelzi, hogy évről évre jeles személyiségek sora tiszteli meg a programot. Hoffmanné Németh Ildikó, a regionális köz- igazgatási hivatal vezetője nem először beszélt Buzsák több évszázados ünnepéről és a múlt értékeinek őrzéséről. Balsay István országgyűlési képviselő először az eseményre látogató vendégként mondott köszöntőt, míg Gyenesei István miniszteri megbízott évről évre üdvözli a búcsúra érkezetteket. Az ünnepi műsor hagyományos és megható része a buzsáki újszülöttek és a legidősebb helybeliek köszöntése, akiknek ajándékkal kedveskedik az önkormányzat. A zenei produkciók sorát vasárnap a hagyományos búcsúi bál, míg hétfőn Siposhegyi Péter új vígjátéka, a Balatoni gyöngyhalászok című előadás és tűzijáték színesítette. ▲ Hetvenéves Potony kazettás temploma visszatekintés Hitből, áldozatkészségből emeltek falat a horvát ajkú faluban Ötven év után találkoztak az első visontai ballagok Temploma felszentelésének 70. évfordulóját ünnepelte a katolikus közösség Potonyban. A történeti áttekintésből megtudhattuk: a Waldfogl tanító házaspár indította el a templomépítés ügyét. Mindketten díszpolgárai lettek a községnek, sőt a tanítónőnek 1941-ben aranykeresztet adományozott a római pápa. Isten házát a lebontott magtár anyagából építették fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Három évig az iskolások járták hetente a portákat: tojást gyűjtöttek az építendő templom javára. A költségek legnagyobb részét a hívek állták természetbeni adományaikkal. A szent hajlék ékessége a kazettás fameny- nyezet, melyre a virágmotívumokat a lányok festették. 1939 nyarán a templomszentelés lélekemelő alkalmán több mint háromezren gyűltek össze. A hét végi ünnepi szentmisét Darnai lózsef Ágoston felső- szentmártoni plébános celebrálta. Utalt a kiszámíthatatlan és beláthatatlan időre. S arra, hogy ma is állnak a templom falai; nem volt hiábavaló az ősök fáradozása, nem oszlott szét a közösség, mert napjainkban is élnek itt istenfélő emberek. Hangsúlyozta: a múlt örökségét megbecsülve hittel, hűséggel, áldozatkészséggel kell folytatni azt, amit az elődök elkezdtek. Kiemelte azt is, csak akkor lehetünk boldogok, ha hallgatunk Isten szavára. A szentmise keresztelővel zárult. ■ Gamos A. A mai általános iskolában először 1959-ben tartottak ballagást Csokonyavisontán. Nemcsak ez volt emlékezetes, hanem a közelmúlt is: ötven év után találkoztak az egykori növendékek. Szívet melengető érzés a nagy egymásra ismerés pillanata azok között, akik rég látták egymást. A 24 végzősből heten haltak meg, s kilencen voltak itt az összejövetelen. Vasvárról is érkezett diák, míg a tanárok közül Németh La- josék Csurgóról jöttek, Marián József pedig Lengyeltótiból. A résztvevők elhunyt társaik és osztályfőnökük, Szabó István sírjánál virágokat helyeztek el. Az öregdiákok ajándéka egy régi tablókép és az iskola névadóját, Xantus Jánost ábrázoló jelvény. ■ G. A. POSTÁNKBÓL Pocsék áruk fóruma Oltárkép lett az évtizedes fogadalomból balatoni madonna Az új képet Nagyboldogasszony napján szentelték fel Néhány héttel ezelőtt az egyik barkácsáruházban kínálták meg a feleségem egy 60 W-os közönséges körte formájú, energiatakarékosnak kikiáltott izzóval, potom 490 Ft-os áron. Ugyanez az égő nem „energiatakarékos” változatban cca 40 Ft. Otthon üzembe helyeztem, de közbeiktattam az én műszeremet, ami kijelzi az üzembe helyezett készülék teljesítményét. Természetesen 60 wattot mutatott. Akkor hol itt a megtakarítás? Ez nem más, mint a vevő átverése! Bejelentésemre a fogyasztóvédők megvizsgáltak 19 különféle izzót, csak ilyet nem találtak. A következő téma is ugyanehhez az áruházhoz kapcsolódik. Felfedeztem a szórólapjukon egy 12 V-os akkumulátoros fúrót, amihez tartalék akkut is adnak. Na - gondoltam -, ez kell nekem a garázsba a barkácsoláshoz. Megvettem. Feltöltés után használatba vettem. Néhány perc múlva lelassult, majd meg is állt. Betettem a tartalék akksit, de azzal is ugyanez volt a helyzet. Arra gondoltam, hogy nyilvánvalóan a többszöri töltés és kisülés hozza meg a kívánt eredményt. Ezt is kipróbáltam, de nem vezetett eredményre. A teljesen fel- töltött akku másnapra annyira legyengül, hogy a gép bekapcsolásakor néhány fordulat után már üzemképtelenné válik. K. TÓTH JÁNOS, KAPOSVÁR Balatoni település templomába a tavat is megörökítő oltárkép dukál. A balatonőszödi kápolnába most egy ilyen festmény került az oltár fölé, amelynek az alkotó, Szedleczky Rudolf a Balatoni Madonna címet adta. A képet szombaton, a Nagy- boldogasszony-napi szentmisén, a balatonőszödi Mária-bú- csú alkalmával szentelte fel Bolberitz Pál apostoli protono- tárius. A Máriát ábrázoló balatoni oltárképnek negyvenegy éves története van. Szedleczky Rudolf belsőépítész 1968-ban véletlenül látta meg az akkor még elhanyagolt templomot, és már akkor megfogalmazódott benAz őszödi templomtól valaha rá lehetett látni a Balatonra ne, hogy valamit tenni kellene a kápolnáért. - Egy építész barátommal Balatonlellére utaztunk. Őszödnél megállt az országúton, és azt mondta: gyere, mutatok neked egy jobb sorsra érdemes helyet. A templom környékét növények nőtték be, a kápolnának nem volt ajtaja, az ablakait kiverték, az oltár helyén tábortüzet raktak, a falakon obszcén rajzok és feliratok voltak - emlékszik vissza Szedleczky Rudolf. A belsőépítésznek akkor még semmilyen kötődése nem volt a településhez, de az tisztán megmaradt benne, hogy a megbecstelení- tett szent helyért tenni kellene valamit. Később, talán sorsszerűén, éppen Balatonőszödön vett házat magának, és örömmel látta, hogy a templomot időközben felújították.- De üres volt, nem volt oltárképe. Egy régi diafilmen Stirling János mutatott nekem egy korabeli fotót, amelyen látszott, hogy egykor a templom előtt állva még látni lehetett a túlsó partot. így kerültek az északi parü hegyek és a Balaton az oltárképen Mária talpa alá - magyarázta az alkotó, és hozzáfűzte: boldog, hogy ha csak negyvenegy év elteltével is, de valóra tudta váltani azt a fogadalmat, amely 1968-ban fogalmazódott meg benne. ■ Kolumbán Tünde
