Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

2009. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP SZTORI 5 Fejedelmi rend a fejedelmi kenyérért kovász Őrzik a hagyományt, és újjáélesztik, megismertetik a világgal az ősi magyar sütőrecepteket A Magyar Pékek Fejedel­mi Rendjének tagjai nem csak az augusztusi kenyérünnep idején har­colnak azért, hogy jó minőségű legyen a min­dennapi. Fábos Erika „A kenyér alapélelmiszerünk. Azért harcolunk, hogy a minősé­ge tükrözze az ember évezredes tudását.” Ezt Baltás Zsuzsa, a Magyar Pékek Fejedelmi Rend­jének rendfőnöke mondja. „2001-ben hoztuk létre a ren­dünket, és elsősorban a hagyo­mányaink őrzése, az értékek mentése volt a célunk.” Baltás Zsuzsa élelmiszer-ipari mérnökként több mint negyven évet töltött a sütőiparban. Sze­rette a szakmáját, ezért a múlt­ja is érdekelte: először ipartörté­neti kutatásokba kezdett. Eköz­ben pedig olyan technológiákra is rábukkant, amelyek felkeltet­ték az érdeklődését, mert a mo­dern időkben is jól hasznosítha- tónak tűntek. Egyre többen csatlakoztak a kutatásaihoz, majd néhányan eldöntötték: ha csak saját ma­guk szórakoztatására vagy akár szellemi épülésére hasz­nálják fel a megszerzett isme­reteket, tulajdonképpen keve­sebbet tesznek, mint tehetné­nek. Megalapították tehát a rendjüket, amely azóta szinte minden nagyobb gasztronómi­ai és sütőipari rendezvényen bemutatókat, kóstolókat tart, nemcsak itthon, de külföldön is - nagy sikerrel. „Eddig harmincnyolc feledés­be merült, de ősi magyar vagy tájjelegű sütőipari receptet szed­tünk elő és élesztettünk újjá - mondta Baltás Zsuzsa. - Ezek kö­zül több is akad, amely ennek köszönhetően visszakerült a bol­tokba, de olyan is, amely külföld­ön hódít. Az eredeti tepertős po­gácsa például Németországban egyre népszerűbb, annak köszön­hetően, hogy elvittük, és bemu­tattuk egy német szakmai feszti­válon. Akkora volt a sikere, hogy a szervezők kérték, süssük folya­matosan, mert mindenki azt ke­reste. Ezeknek a recepteknek ere­detvédettséget szeretnénk szerez­ni, azért is, mert ezzel is felhívhat­juk rájuk a figyelmet." A Magyar Pékek Fejedel­mi Rendje abba is sok munkát fektet, hogy megértesse: a kenyér nem olcsó, minden morzsája érték, nem szabad kido­bálni. Igaz, ehhez a minőséget kell keres­ni és vásárolni. A fejlődésnek na­gyon sok minden áldo­zatul esik. A kézzel varrott cipő sem olyan volt valamikor, mint a mostani ragasztott talpú- ak. A régi, hagyományos, lassan kovászolt kenyerek sem olyanok, mint azok, amelyek tömegterme­lésben készülnek. De ezen nincs is mit csodálkozni. „Kiszámol­tuk: egy olyan gépesített üzem­ben, ahol a gép száz kiló kenye­ret tud elkészíteni, 2,5 óra alatt két ember munkájával jön ki ez a mennyiségű készre sütött ke­nyér a kemencéből. Ugyanennyit lassú kovászolással, hagyomá­nyos technológiával 12 óra alatt 5-6 pék képes előállítani. Ez idő­ben is és pénzben is óriási kü­lönbség. Nyilván az utóbbit sok­kal drágábban kellene adni, de nagy tömegben inkább az olcsó kenyérre van igény, nem a jóra.” Baltás Zsuzsától sokszor kér­dezik, milyen a jó kenyér. Ilyen­kor mindig azok az idők jutnak eszébe, amikor a kutatóintézet­ben dolgozott, és a kenyerek mi­nőségi követelményrendszerét kellett megalkotnia. Akkor mondta az ottani főnöke: a jó ke­nyér az, amelyik felszívja a pör­költszaftot. Ennyi. Ilyen egysze­rűen is meg lehetne fogalmazni, Tudományos tény: jó kenyér az, amelyik felszívja a pörkölt- szaftot de lehet hosszabban is. Nos, a jó kenyér nem morzsá- lódik, vastag a héja, rugalmas, lyukacsos a belseje, de azért tö­mör, jó illatú, és ha ilyen, akár két hétig is meg lehet enni, mert eláll anélkül, hogy megpe- nészedne. Készül az esküvői kalács Kánban. A régi magyar receptek reneszánsza jön. A világ összes pékségében ta­lálkozhatunk olyan találmány­nyal, amelyet magyarok alkot­tak. Ilyen például afarinográf. Ezzel a lisztvizsgáló műszerrel a tészta nyújthatóságát lehet meg­állapítani. Hankóczyjenő talál­ta ki 1905-ben. Hankóczyt, aki eredetileg vegyészmérnök volt, nagyon érdekelte a liszt, 1928- tól megszervezte a később Euró- pa-hírű Gabona- és Lisztkísérleti Állomást. Ennek is köszönhető, hogy a hazai gabonák is nem­zetközi hírnévre tettek szert. a kiflisodrót is Magyarorszá­gon találták ki, Löwenstein An­tal sütödéjében, a budapesti At­tila utcában. Innen látták el szinte az összes fővárosi kávé­házat péksüteménnyel. 1907-től kifejlesztették az egymással szembefordított kiflisodrót. A gépet az első világkiállításon megvette egy bécsi pék, tőle egy bécsi gépkereskedő, aki szabadalmaztatta. Ettől függet­lenül Löwensteint emlegetik a kiflisodró kitalálójaként. Acroissant hazánkból került a franciákhoz a világ egyik legismer­tebb péksüteménye a croissant, eredete még­is kicsit kusza. A lég többen azt hiszik, hogy ez egy francia sü­temény, pedig nem így van. Maguk a franciák úgy tarják, hogy osztrák eredetű. Az osztrákok ugyanakkor úgy emlegetik, mint magyar receptet. Nekik van igazuk: Mária Teréziá­nak sütött egy magyar pa­rasztasszony szilvalekváros hájas tésztát, amely annyira ízlett a királynőnek, hogy el­rendelte, hozassák a konyhá­jára az asszonyt, és tanítsa meg a receptet a szakácsá­nak. Ő úgy gondolta, királyi konyhára nem való a disznó­háj mint alapanyag, ezért vajjal pótolta, és rongyos kif­linek nevezték el. Mária Luj­za révén került a franciák­hoz, akik azóta kétségkívül világhírűvé tették. Az első kenyérünnep A kenyérnek a középkor végéig nem volt ünnepe. Akkor kezdtek el az aratás­sal együtt megemlékezni róla. Sokáig július 15-én, az apostolok oszlásának ünne­pén volt ennek az alkalma. Darányi Ignác földművelési miniszter volt az, aki tör­vénybe iktatta az új kenyér ünnepét, és a kenyeret nem­zeti színű szalaggal kötötte át. Ez 1899-ben történt, és a nagy aratósztrájkot akarta megfékezni vele. 1945-ig ez így is maradt. A háború után kezdték el augusztus 20-án, István napján, az államalapítással együtt meg­ünnepelni az új kenyeret. A világon minden pékségben van magyar találmány Romagyilkosság: a profilalkotó szerint egy család a tettes nyomozás Fülöp Gyula úgy gondolja, az anya a felderítő, a katonaviselt családfő pedig a fiaival, bosszúvágyból öl Fülöp Gyula szociológus volt az, aki 1996-ban megalkotta a bűn­ügyi profilalkotás hazai alapjait. Szerinte a roma-sorozatgyilkos­ság elkövetőit más körökben kell keresni, mint ahol a rendőrség próbálkozik. Évtizedes tapaszta­lata azt mondatja, az elkövetők többen vannak, de nem baráti társaságról vagy vadászokról, ha­nem egy családról van szó, ahol a családfő a domináns. A szakember nem csak vaktá­ban találgat: zsaruvére hajtja. El­ment Kislétára is, beszélt a szom­szédokkal, a családtagokkal, a helybeliekkel, és arra készül, a bűncselekmény-sorozat eddigi összes helyszínét bejárja. Arra, hogy egy családról lehet szó, ab­ból következtet, hogy hiába a re­kordösszegű vérdíj és a tanúvé­delem ígérete, eddig senki nem hozott használható információt. Tehát az elkövetők között nagyon szoros, vérségi kapcsolat lehet. „Úgy vélem, a hazai krimina­lisztikában és elsősorban profil­alkotói szempontból az 1996-os bolti sorozatgyilkosság volt ha­sonlóan izgalmas eset, de ez talán még annál is speciálisabb - mondta Fülöp Gyula. - Azt a so­rozatot a profilalkotói munkának köszönhetően sikerült megolda­ni. Ebben is sokat segíthetne, ha a rendőrség nyilvánosságra hoz­ná, mit gondol az elkövetők kilé­téről. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezt az ügyet a rend­őrség csak óriási szerencsével tudja megoldani. Nem csupán száz rendőr, hanem az egész or­szág foglalkozik vele. A lakosság nélkül nem fog menni.” Kislétán egy roma asszonyra és a lányára törtek rá, és sörétes puskával meglőtték őket. Az anya meghalt, a lányt jelenleg is kór­házban ápolják. A rendőrség sze­rint a gyilkosság összefügg az el­múlt egy évben történt többi ci­gányellenes támadással, ame: lyek során összesen hatan veszí­tették életüket. „Az eddigi ismereteim szerint valószínűleg a bosszúvágy és az elkeseredettség hajtja az elköve­tőket. Legalábbis a csoport szelle­mi vezérét. Ez feltehetően az apa lehet, aki 40-50 év közötti férfi, feltehetően jó anyagi körülmé­Fülöp Gyula: „Ezt a sorozatot csak az egész ország tudja megoldani” nyék között él, de nem kirívóan gazdag, sőt, az is elképzelhető, hogy rosszabbul megy mostaná­ban a vállalkozása, s e miatt dü­hös. Az sem kizárt, hogy nem az első házasságában él, hanem egy új kapcsolatban, amely legfeljebb néhány éve működik. Párja függ tőle, és a fia vagy fiai is félnek” - mondja Fülöp Gyula. Valószí­nűleg katonaviselt ember, aki va­lamilyen speciális kiképzést kap­hatott, és nagyon megfontolt. Er­re abból következtetek, hogy Névjegy 1946. október íi-ÉN született Budapesten 1979: ELTE Bölcsészettudo­mányi Kar, szociológia szak 1987: doktori cím szociológiá­ból 1979-1993: Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémia, szociológiai tanszék 1993-1999: az ORFK bűn- elemzési osztálya nős, két gyermeke van SZABADIDŐ: olvasás ahogy az idő halad előre, egyre kevesebb kockázatot vállal. Kis­létán is egy olyan helyszínt vá­lasztott, amelyiket könnyű volt megközelíteni, nem volt a közel­ben férfi, tehát sokkal kisebb volt a lebukás vagy a hibázás lehető­sége, mint a korábbi esetekben. Azt is el tudom képzelni, hogy az illető párja, tehát a nő, valamiféle környezettanulmányt végez a bűncselekmények előtt. Szociá­lis munkásnak, kérdezőbiztos­nak vagy hasonlónak adja ki ma­gát, és felméri a terepet. Az elkö­vetők irányítója feltehetően vala­mi olyan vállalkozást működtet, amelyben életszerű az, hogy akár nap mint nap reggel vagy éjsza­ka is útra kel, fuvaros, kereskedő vagy hasonló lehet.” Fülöp Gyula azt mondja: meg fogják találni az elkövetőket, sze­rinte ugyanis nem profikról van szó, így előbb-utóbb hibáznak. Ha máris nem tették: a viszonylag sok eset és helyszín ugyanis ma­gában hordozza, hogy a környeze­tükből valakinek valami egyszer csak szöget üssön a fejébe, és ak­kor bezárul a kör. ■ Fábos Erika

Next

/
Thumbnails
Contents