Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-12 / 188. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 12., SZERDA 5 PERCES INTERJÚ Portré Zalán az orosz cárnőről A jó hegymászó megöregszik erőss zsolt A Kancsendzöngára, a világ harmadik legmagasabb pontjára készül II. Katalin orosz cárnőről készült festmény látható Zalán, a Zichy Mihály Emlékmúzeumban. Csicsery-Rónay István, a festő dédunokája kölcsönözte a képet.- Mikor került a tulajdonába, és miért döntött úgy, hogy közszemlére teszi a festményt?- Zichy a nagy művészeti gyűjteményét 1874-ben vitte magával, Szentpétervárról Párizsba abban a reményben, hogy ott lakik majd - mondta Csicsery-Rónay István. - Elképzelése nem valósult meg, Magyarországra jött, és a gyűjteményét is hozta szülőhelyére, Zalára. Mivel a kép nem a saját festménye, az emlékmúzeumban nem került fel az állandó kiállításra. Azért döntöttem az időszakos kiállítás mellett, mert az olasz-osztrák festő, idősebb íohann Baptist Lampi egyik jelentős alkotása, és Zichy gyűjteményéből való. Tehát hozzátartozik a Zichy-örökséghez.- Mi a kép különlegessége?- A festmény Magyarországon egyedülálló. II. Katalinról sok kép készült, ám a most kiállított annyiban különbözik a többi portréképtől, hogy a művész térdmagasságtól festette le.-A legközelebbi kiállítás?- Szeptemberben kamarakiállítást rendezek a múzeumban Szalay Lajos rajzaiból. Kilenc eredeti alkotása van a birtokomban. ■ Krutek József Csicsery-Rónay István: a cárnő portréja augusztus végéig látható Erőss Zsolt: nyolcezer méteren az ember egyszerre figyel befelé és kifelé Erőss Zsolt első magyarként jutott fel a világ legmagasabb pontjára, a 8850 méter magas Eve- rest-csúcsra hét évvel ezelőtt. Kaposvárra a napokban egy hegymászókellékeket árusító bolt megnyitójára érkezett. Márkus Kata- A Magyarok a vüág nyolcezresein elnevezésű sorozat keretében azokat a csúcsokat vesszük célba, ahol előttünk magyar expedíció még nem járt. Tizennégy ilyen csúcs van a világon, a magyar hegymászásnak a mi csapatunknak köszönhetően tíz már megvan belőle. Nekem személyesen pedig nyolc. Egy évben csak egy expedícióra futja. Futhatná többre is, de ez sajnos nem csupán a mi energiáinkról, időnkről szól, hanem a pénzről is. Arról, hogy miként tudjuk megszervezni az utakat, hogyan tudunk szponzorokat szerezni. A magyar hegymászásban az már óriási eredmény, ha évente stabilan ki tudunk állítani egy-egy expedíciót. Ez az utóbbi években sikerült.- Melyik volt a legkalandosabb az expedíciói közül?- Több ilyen is van. A tavalyiban például két lábujjamat elvesztettem, mert olyan szinten el fagytak, hogy amputálni kellett. Ez egy rendkívül extrém menet volt 27 órás talpon léttel nagy magasságban, nehéz hegyen. S persze sok olyan kockázatos mászásom volt, ahol egyedül voltam. Ilyenkor egyébként az átlagosnál is jobban át tudja érezni az ember, ha kezd fogyatkozni az esélye a túlélésre. Ekkor aztán nincs más lehetősége, mint küzdeni az utolsó pillanatig az életéért.- Ezek után is nyugodtan engedik el otthonról?- Szerencsére a szűk családom eléggé „hegymászós". A gyermekünk három és fél hónapos, és már most nagyon sportos. Az édesanyja pedig nagyon jó hegymászó, aki világszinten is meg tud villanni majd.- Egy expedíció sikere a csapat összetételén vagy inkább a csapatvezetőn múlik?- A csapatvezetésen a szervezés múlik. Például hogy menynyire sikerül jól megközelíteni a hegyet, és ott jó viszonyokat teremteni. Ám maga a mászás már az egyéneken múlik. Érdekes dolog, ha az ember érzi, hogy van egy társa, akkor biztosabb a dolgában. Pedig valójában pont ellentétesen működik a dolog. Ha egy nehéz útra több, ember megy, akkor nagyobb az esély a balesetre. S nem nagyon tudják egymást segíteni. Ha nehéz viszonyok közt baleset történik, rendkívül nehéz menteni. Talán én ezért is voltam elég bátor ahhoz, hogy sok nehéz szólómászást végezzek. Viszont ilyenkor lélekben mégis hiányzik az embernek, ha nincs mögötte támogatás.- Tizenhárom évesen kezdett sziklát mászni.- Hegyes vidéken, Gyer- gyóban, a Gyilkos-tónál gyere- keskedtem. Többfajta sportot kipróbáltam, ám ezek nem tudtak kellőképp megfogni. Mindig kerestem az újat, és a hegymászás volt, ami nem engedett, magához vonzott egy életre.- Ha úgy érzi az ember, hogy mindent megtett a siker érdekében, és az időjárás hiúsít meg egy mászást, azt miként lehet feldolgozni?- Hogy sikeresek vagyunk-e, Erőss Zsolt 1968. március 7-én született Csíkszeredán. Gyergyószent- miklóson érettségizett. 1981 nyarán ismerkedett meg a hegymászással a Békás-szoros szikláin. 1988. december 15-én áttelepedtek édesanyjával és bátyjával Magyarországra. 1989-TŐL az ipari alpiniz- mus a megélhetése. 2002-BEN első magyar állampolgárként megmászta az Everestet. 2008 tavaszán sikerült elérnie Földünk 5. legmagasabb pontját, a 8463 m magas Makalu csúcsát. Hét év, hét kitüntetés 2002 - A Csomolungma megmászásáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét Ezenkívül kitüntetést kapott a Hatá- rontúli Magyarok Szövetségétől. A sportújságírók 2002-es gáláján különdíjban részesítették. Mogyoródon az év sportolója lett. Internetes szavazatok alapján kitüntette a tv2,. május hónap sportolójának választották. 2006 - Kiváló sportteljesítményéért Miniszteri Elismerő Oklevélét kapott 2008. december 7-én Gyergyószentmiklós Tanácsa a Város Díszpolgára címet adományozta Erőss Zsoltnak. az a taktikánkon múlik. Ha a körülmények olyanok, hogy nem tudunk egy hegyet megmászni, azt el kell tudni fogadni. A saját életünk érdekében. Sokkal nagyobb a tét annál, mint hogy rosszul döntsünk. Az igazi kihívás egyébként a palack nélküli mászás. A modern hegymászás már régen arról szól, hogy önerőből tudjunk minél nagyobb teljesítményt elérni.- Nyolcezer méteren mit érez az ember?- Ott teljesedik ki igazán, hogy az ember egyszerre figyel befelé és kifelé is. Ám hogy ezt megérezze, abba bele kell nőni egy kicsit; az életünk múlik rajta. Figyelni kell arra is, hogy pillanatnyilag milyen állapotban van a szervezetünk. Hiába másztunk meg jóval nehezebb csúcsot korábban, az számít, amüyen állapotban akkor és ott van az ember. S emellett figyelni kell az időjárásra, a hóra, a hőmérsékletre, a szélre. Ha mindezek összhangban vannak, akkor lehetünk olyan szerencsések, hogy elérjük a csúcsot- Az mondta egyszer, hogy az a jó hegymászó, aki megöregszik. Történhet olyan 8000 méteren, hogy többet az életben nem mászik?- Amikor az ember időnként benne van a kutyaszorítóban, akkor bizony bánja az egészet. Ám amikor túléli az adott helyzetet, feldolgozza úgy, mint egy balesetet. Felfogja minden részletét, és tudja, hogyan kell elkerülni, hogy máskor olyan helyzetbe sodródjon. Olyan még nem fogalmazódott meg bennem, hogy többet soha. Úgy gondolom, hogy bárhova visz- szatérnék, ahol eddig megfordultam. Persze az én környezetemben is voltak balesetek. Sajnos az idén mellettünk is meghalt egy barátunk, de úgy érzem, hogy nagyon kevés múlt rajtunk akkor. Kevés dolgot tudtunk volna máshogy, jobban csinálni, hogy elkerüljük a baleset. Sajnos van olyan eset, amikor az ember tehetetlen.- Melyik a következő meghódításra váró csúcs?- Folytatjuk a sorozatunkat, négy olyan csúcs van a nyolcezresek közt, ahol még nem jártunk. A Kancsendzönga a harmadik legmagasabb csúcs a világon, India és Nepál határán, oda készülünk. Ütőképes magyar csapatot nehéz ide kiállítani, lehet, hogy szövetkezünk olaszokkal, amerikaiakkal, akiket korábbi expedícióinkban megismertük. Jövő tavaszra tervezzük az utat.- Hogyan tartja magát addig edzésben a csapat?- Folyamatosan hegyen vagyok, ausztriai magas csúcsokon, az Alpokban, Erdélyben pedig hegymászótábor lesz. Régi igazság: a hegymászásra leginkább hegymászással lehet felkészülni. A somogyi úszómesterek remélhetően mind tudnak úszni... élményfürdők Az illemhely tisztaságától a büfé árukészletéig mindent vizsgálnak, csak a biztonságot nem Figyelem a szemünk fényén. Szülők és kicsik a gyerekpancsolóban (Folytatás az 1. oldalról) A minap a Népszabadságban az egyik somogyi élményfürdő névtelenséget kérő igazgatója azt nyilatkozta: „Három éve nyitottunk, azóta a hatóságok egymásnak adják a kilincset. Az ÁNTSZ ellenőrzi, hogy tiszta-e az illemhely, megfelelő-e a vízminőség. A fináncok átvizsgálják a büfé árukészletét, az APEH-osok ellenőrzik, ad-e számlát a pénztáros, a munkaügyi felügyelők pedig megnézik, feketén alkalmazzuk- e a takarítót. Egymást érik az ellenőrzések, de eddig senki nem akadt, aki arra lett volna kíváncsi: tud-e egyáltalán úszni az úszómesterünk, vagy van-e mentőöv a medencéknél!?” Megkérdeztük Perjési Sándort, a siófoki Galérius fürdő vezetőjét, aki azt mondta: - Jelenleg nincs egyetlen olyan hatóság sem, amely az élményfürdők biztonságát rendszeresen ellenőrizné. A tisztiorvosi szolgálat ugyan a közegészségügyi szempontokat, a tisztaságot vizsgálja, mikrobiológiai eljárással teszteli a vízminőséget, illetve minden egyes fürdő megnyitásakor ellenőrzi: rendelkezik-e az adott fürdő megfelelő működési szabályzattal, valamint biztonságtechnikai előírásokkal, és annak betartására van-e megfelelő személyzet. Ugyanakkor egy régi, még 1996-ban hatályba lépett kormányrendelet határozza meg a fürdők biztonságos üzemeltetését, ennek betartásáért azonban jelen állás szerint maguk az üzemeltetők a felelősek. Ráadásul a jogszabály elavulttá vált, hiszen manapság modernebb, sokszor extrémebb eszközök, aqua- parkok épülnek országszerte. Perjési Sándor szerint megoldást jelentene egy olyan hivatal vagy akár hatóság felállítása, amelynek szakemberei kifejezetten a biztonságos működést ellenőriznék. Mindezt azonban csakis úgy lehetne létrehozni, ha a jogszabályt is újratárgyalnák, egyúttal korszerűsítenék, mert akkor egyértelmű követelmények szabályoznák az új komplexumok építését. A fürdőigazgató az esettől függetlenül elmondta: bár egyelőre nem szabályozzák a biztonságos működést, és erre való előírás sincs, a Galériusban minden évben kétfajta képzésen is részt vesznek a dolgozók.- Néhány éve saját kezdeményezésre kezdtük el azt az elméleti tanfolyamot, melyet az üzemorvosunk tart, ennek során újraélesztést végeznek, csúszás okozta töréseket, rándulásokat tanulnak meg ellátni a dolgozók. A siófoki mentőállomás egyik orvosa, szakápolója pedig olyan gyakorlati bemutatót tart a dolgozóiknak, melynek a végén vizsgázni kell. Perjési Sándor fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezeken a képzéseken nemcsak az úszómesterek vesznek részt, hanem a pultosok, a recepciósok, az adminisztrációt végző munkatársak is. ■ Meiszterics Eszter NYERJEN BELÉPŐT A SONLINE.HU-N A KAPOSVÁRI VIRÁGFÜRDŐBEI
