Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-31 / 178. szám
6 GAZDASÁG 2009. JÚLIUS 31, PÉNTEK 0 Már a sör sem csúszik jól s visszaesés Évi 70 liter alá csökkenhet az egy főre eső fogyasztás ASZ: nálunk a ppp-rendszer sem működik a beruházásoknál A söröspultokon is mutatkozik a válság: az idén már az uniós átlag alá csökkenhet a magyar átlagfogyasztás. Németh Márk Két év óta folyamatosan csökken a hazai fogyasztás, az idén pedig még a korábbinál is erősebb visszaesés várható - hangzott el tegnap a Magyar Sörgyártók Szövetsége által tartott háttérbeszélgetésen. Míg 2007-ben még fejenként 78 litert gurítottak le a torkukon a magyarok, az idén ez a szám a 70 literes uniós átlag alá, 67-68 literre mérséklődhet. Összehasonlításképpen: a nyolcvanas években még bőven száz liter felett volt a magyarok fejenkénti éves sörfogyasztása. „Már 2008-ban is 7 százalékkal csökkent a hazai piac, erre az idén még a válság is rátesz egy lapáttal, tíz százalék körüli további csökkenés sem kizárt” - mondta Sivó Imre, a szövetség elnöke. Ezt a mostani meleg nyári időjárás sem tudja megállítani. A lejtmenetben lévő hazai fogyasztás egyik oka, hogy itthon drága a sör a keresetekhez, illetve a környező országokhoz képest. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2009 júliusától 6,5 százalékkal nőtt a jövedéki adó mértéke, 2010-től pedig további 10 százalékos emelés várható. „A másik ok egyértelműen a válság: egyrészt mivel a sör nem számít alapvető élelmiszernek, a vásárlók először az ilyen jellegű kiadásaikat mérséklik” - mondta lapunknak Csóka Sándor, a Borsodi Sörgyár Zrt. trade marketingmenedzsere. „Ennek megfelelően már nem csupán a vendéglátóhelyeken, hanem a kiskereskedelemben is csökkennek az eladások” - pontosított Agócs Mónika, a Dreher Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A válság miatt szorosabbra húzott vásárlói nadrágszíjak miatt legfőképpen a középkategóriás termékek forgalma csökkent (Arany Ászok, Soproni, Borsodi), mivel egyre inkább az olcsóbb, alsó kategóriás sörök felé tolódik a kereslet. Agócs Mónika érdekességként megemlítette, hogy a legfelsőbb, szuper prémium kategória eladásai tavasszal még tartották magukat - valószínűleg Tavaly csak a legdrágább kategóriában nem csökkent a forgalom. Ezt azzal magyarázzák, hogy ezek fogyasztói nem érzékenyek az árváltozásra Sörértékesítés á (termékcsoportok szerint, H Magyarországon, ezer : hektoliter) ?ül3629 2007 2008 1543 1128 786 727 662 680 Sím prémium kategória gazdaságos WmÉ.. ■ffifG L f w „ fonémám mm V. azért, mert kevésbé árérzékeny réteg vásárolja az ilyen típusú italokat - azonban már itt is elindult a csökkenés. „Szintén szembetűnő, hogy míg az üveges sörök fogyasztása csökken, addig a dobozos sörök forgalma az elmúlt időszakban tíz százalékkal nőtt, így a részesedésük a teljes piacon már meghaladja az ötven százalékot” - mondta Kiss Éva, a Heineken Hungária Zrt. kommunikációs menedzsere. Agócs Mónika elmondta, hogy a romló adatokra, mint a válság következményeire, számítottak a Drehernél, és ennek megfelelően igazították promóciós stratégiájukat is. „Nemcsak országos, hanem helyi szintű, a boltokkal, vendéglátóhelyekkel közösen kialakított, személyre szabott promóciókat indítunk, amelyekkel a partnereink forgalmát is igyekszünk fellendíteni” - mondta. Szintén a hatékonyabb promócióra és célzottabb reklámokra helyezik a hangsúlyt a Borsodinál. „Célunk, hogy minél jobban megszólítsuk az egyes termékeink vásárlói közönségét, emellett pedig még nagyobb hangsúlyt fektetünk a termékinnovációra, valamint a partnereinknek nyújtott szolgáltatások (például a vendéglátóhelyeken a sörcsapok karbantartása, szervize) fejlesztésére” - mondta Csóka Sándor. Más termékdíj-szabályozást szeretnének a sörösdobozgyártók NEM ÉRTENEK egyet a magyar sörgyártók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jelenlegi szándékával, amely kizárólag a termékcsomagolások gyártóira terhelné a termékdíj megfizetését. Ezzel Sivó Imre szerint a gyártókra túl nagy teher hárulna, míg a kereskedőknek megszűnne az érdekük a környezetvédelmi szempontok teljesítésére. A SZÖVETSÉG JAVASLATÁBAN kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméterfeletti üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíjtörvény hatálya alá, mert ezekben keletkezik a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így 3 milliárd forintos befizetésre számítanak. Nem érvényesült a ppp-konst- rukcióban épülő sportlétesítményeknél az az elv, hogy a magántőke megjelenésével fokozódik a verseny, és csökkennek az árak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Sport XXI. létesítményfejlesztési program keretében támogatott önkormányzati ppp-beruházáso- kat vizsgálva arra a megállapításra jutott, nem volt jellemző a verseny, mivel sem az önkormányzatok, sem a vállalkozók részéről nem mutatkozott különösebb beruházási hajlandóság. A ppp-konstrukcióban épülő tornatermek, tanuszodák és sportcsarnokok esetében a beruházások mérete és költségigénye nem vonzotta a befektetőket. Ugyancsak probléma volt, hogy az ilyen sportcélú beruházásoknál legalább 30 százalék önerőre volna szükség, ám ez a legtöbb esetben mindössze 10 százalék volt. Sokatmondó a tervezett és a megvalósult projektek aránya is: a tornaterem-építések esetében 145 önkormányzat lépett be a programba, ebből 127 visszalépett, így végül 18 beruházás valósulhatott meg. Tanuszoda létesítésére 66 önkormányzatjelentkezett, de 48 visz- szalépett, és csak 18 valósította meg a programot. A magántőke bevonásával épülő sportcsarnokprojekteknél 10 programba belépő önkormányzat közül 8 lépett vissza, a beruházást pedig mindössze kettő valósította meg. ■ Az önkormányzatok többsége visszalépett a programtól. Az elkészült létesítményeket az önkormányzatok sok esetben visszavették üzemeltetésre, holott a ppp-konstrukciók egyik lényeges eleme éppen az, hogy a magánszféra üzemelteti az elkészült intézményeket, az állam és az önkormányzatok pedig a szolgáltatási díjat fizetik. A ppp- beruházással elkészült uszodák esetében egyébként fele-fele arányban megfelelő, illetve rossz a kihasználtság, a tornatermeknél ez már lényegesen jobb. Mivel az építési, az üzemeltetési és a keresleti kockázat megosztá- sásának változása miatt sérültek az államháztartáson kívüli elszámolhatóság követelményei, az államháztartási hiány emelkedhet. ■ Közüzemi díj fizetése mobiltelefonnal A lopás okozza a legtöbb kárt boltok Milliárdos kiesés a nem megfelelő tárolás miatt is A Pannon, a T-Mobile és az FHB Kereskedelmi Bank együttműködésében működtetett Mobil- Fizetés szolgáltatás mostantól újabb kényelmes fizetési lehetőséget biztosít az ügyfeleknek: immár a Díjbeszedő Zrt. által kezelt közműszámlák kifizetésére is lehetőség nyílik. A díjmentes regisztrációt követően minden hónapban a fizetés esedékességekor az ügyfél a Díjbeszedő Zrt.-től egy közműszámla kiegyenlítésére vonatkozó MobilFizetési üzenetet kap a telefonjára. Az üzenet tartalmazza a Díjbeszedő Zrt nevét, a fizetendő összeget, az előfizető Díjbeszedőnél nyilvántartott ügyfél í azonosítóját, az ügyfél által megadott, a számlához tartozó becenevet, valamint a MobilFizetés üzenet érvényességi idejét, ami egyben a fizetési határidőt is jelenti. A számla kiegyenlítése a MobilFizetésben megszokott módon az mSzámla kiválasztásával és a hozzá tartozó mKód megadásával történik. A MobilFizetés Beszedéssel bonyolított befizetések megjelennek a havi bankszámlakivonaton, így a befizetés ténye utólag is igazolható. A szolgáltatásra minden közmű esetén külön regisztráció szükséges, amit az ügyfél az FHB NetB@nkban, TeleBankban vagy az FHB bankfiókjaiban, illetve a Díjbeszedő Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban tehet meg. ■ Cs. E. A kiskereskedők készletvesztesége akár az árbevétel 3 százalékát is meg is haladhatja - derül ki a KPMG friss nemzetközi felméréséből, amelyben 47 jelentős kiskereskedő vett részt. A veszteség egy része a vevők és a munkatársak által elkövetett lopásra, más része a szállítás vagy a tárolás során keletkezett károkra vezethető vissza. A veszteség másik oka számolási vagy egyéb információs hibából ered. A kutatás rámutat, a veszteségek legalább egyharmada valójában a vállalat hibáinak tudható be, és a belső folyamatok átszervezésével elkerülhető lenne. Ezáltal jelentős összegeket takaríthatnának meg a vállalkozások. Az árbevétel 3 százaléka tűnik el A kereskedők a készletveszteségeket a KPMG felmérése szerint nem kezelik megfelelően, ennek egyik oka az lehet, hogy gyakran nem egyértelmű, ki a felelős a vállalatnál a felmerülő problémáért. „Nagy probléma az is, hogy sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezekre a veszteségekre úgy tekintenek, mint amelyek nem csökkenthetők. A kiskereskedők a hiányt gyakran elkerülhetetlen üzleti kiadásként kezelik. Ha jelentős és kézzelfogható a veszteség, miért ne tennénk meg mindent annak kezelésére?” - véli Mark Bownas, a KPMG üzleti tanácsadási részlegének magyarországi vezetője. ■ A 6UX index 2009. július 30-án D200 Változás:3,85%] Záróérték: 17 000 Nyitóérték: ...............-----t 7 16 800 16623 [..... ...... 16 •••-u 1 '.'NA...... 16 400 ...............................................j........ 16 200 Előző napi f 16000 “/“érték: 15.30, 3 New York-T? issnn 1°'*°° I tőzsde nyitása /| pony''09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK_______________20w.07.30. ■■ ■ «aaá(R! vataés<%) WÍift I Rlchter 37 500 5,48 1067 OTP 3850 4,76 18531 Mól 13 780 3,60 1400 FHB___________764 3,24 68 Fo tex_________382 2,96 17 Ég is ~ ___ 18290 2,75 182 Sy nergon 733 2,51____10 VE SZTESEK__________________forrás: bét Ub bSérfR) VáteáspÉ SPóft KEG___________864 -3,13 17 Pannergy 834 -1,30 _9 _ Rába__________647 -0,46 2 A B UX index az elmúlt napokban 17000 16872 16800 16601/^V 16 600 \ 16488 16400 Vl6537 16481 16 200 ■■■/■■............................................. 16 000 16091 15800 15 600------------------------------------------------pont' 07.22 07.23 07.24 07.27 07.28 07.29 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.30.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus_____________29 100 TAK ARMÁNYBÚZA 2009. augusztus_____________25 200 TAKA RMÁNYKUKORICA 2009. július__________________31 000 TAKARMÁN YÁRPA 2009. auguszus _23 500____ OL AJ NAPRAFORGÓ 2009. október________55 600 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 30-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft l t l 268,18 190,78 175,35-1,62 Ft +0,10 Ft -1,78 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó AllianzBank___________6,10 6,30 Bu dapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank_____________5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank**____________4,00 4,05 MK B Bank _5!82 5,92 J)TP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.30.) AllianzBank 262,81 276,29 Budapest Bank 261,45 277,63 CIB Bank_________258,73 280,29 Ci tibank___________258,40 279,94 Er ste Bank_________261,86 276,94 K& H Bank 261,86 276,94 MKB Bank_________262,76 276,24 OTP B ank 261.20 274,60 Raiffeisen Bank 262,76 274,58
